Előfizetés

Fellőtték a kínai Mars-szondát

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.23. 09:02

Fotó: Cai Yang/XINHUA / AFP
Ha az űrhajó 2021 februárjában célba ér, Kína meghatározó űrhatalommá válhat.
A Tienven-1 (Égi kérdések) elnevezésű űrhajót, amely egy Mars-járót és egy orbitális pályán keringő szondát visz a Marsra, a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta szállítja. A rakétát a dél-kínai Hajnan-szigeten lévő Vencsang felbocsátóközpontból indították útnak pekingi idő szerint 12:41 perckor – adta hírül a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna. A tervek szerint az űrhajó 2021 februárjában ér a bolygó vonzáskörébe.
A küldetés célja a Mars felszínének tanulmányozása, amelyet a rover a leszállást követően végezne, a szonda segítségével tartva a kapcsolatot a földi irányítóközponttal.
Kína 2013-ban egy hasonló műveletet hajtott végre a Holdon is egy kerekeken guruló, távvezérlésű robottal, majd 2019-ben annak újabb verziójával a Hold túlsó oldalán végeztek mintavételt és teszteket.
"A sikeres felbocsátás csupán Kína Mars-missziójának az első lépése" – idézte a Hszinhua kínai hírügynökség Keng Jent, a kínai űrhivatal egyik tisztviselőjét, aki reményét fejezte ki, hogy az út minden kulcsfontosságú szakaszát sikerrel teljesíti majd az űrhajó. Az út "mérföldkövei" közé sorolta Keng a Mars megközelítését, a bolygó körüli pályára állást, a leszálló platform és a Marsjáró leválását a szondáról, valamint az óvatos landolást és a felszínen közlekedést.
A tisztviselő hangsúlyozta: a legnagyobb kihívást a leszállás jelenti majd, ezt a hét-nyolc perces feladatot ugyanis a szondának önállóan kell teljesítenie. Az ideális leszállóhely kiválasztásához a bolygó körüli pályán keringő egység nagyfelbontású kamerával pásztázza majd a Mars felszínét a tervek szerint két-három hónapon keresztül, így a felszínre érkezés jövő májusra várható. Az aerodinamikus alakú szondát ekkor egy ejtőernyő és egy fékezőrakéta segíti majd a lassulásban, és ütközőlábakkal éri el a felszint. Az ez után kiváló rover élettartama 90 marsi nap, vagyis mintegy három földi hónap, míg a szondát egy marsi évnyi (687 földi nap) működésre tervezték.
Ha az űrhajó célba ér, Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió után harmadikként működtetne űrjárművet a Marson, közelebb jutva ahhoz a célhoz, hogy meghatározó űrhatalommá váljon. Az első, 2012-ben megkísérelt kínai Mars-misszió sikertelen volt, ugyanis az orosz űrhajóval felbocsátott Jinghuo-1 orbiter lezuhant.
A kínai kormányzat további űrkutatási tervei között szerepel a Mars behatóbb megismerése, aszteroidák vizsgálata, a Jupiter rendszerének feltérképezése, valamint egy űrállomás kiépítése is. A háromfős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, május elején tesztelték azt az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.
Jelenleg nyolc különféle misszió kutatja a Marsot. Idén nyáron optimálisak a körülmények a missziók indításához, ugyanis a Föld és a Mars mostani elhelyezkedése a lehető legrövidebb utazási időt teszi lehetővé. Ilyen bolygóállás hozzávetőleg kétévente fordul elő. 
Az Egyesült Arab Emírségek július 20-án bocsátotta fel űrszondáját egy japáni kilövőállomásról. Az Egyesült Államok, amely már négy űrjárművet küldött a vörös bolygóra, július 30-án tervezi útnak indítani Marsjáróját. Az orosz-európai közreműködésben zajló ExoMars projekt keretében eredetileg szintén az idén nyáron indítottak volna útnak egy robotot a Marsra, de a felbocsátást végül technikai problémák, valamint az új koronavírus-járvány miatt 2022-re halasztották. 

Tünetmentes betegség is vezethet szélütéshez

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2020.07.22. 14:52

Fotó: Shutterstock
Az érrendszer egyik, félelmetes, sőt sokszor mumusként kezelt problémájának ugyanazok a rizikófaktorai, mint a szívbetegségeknek.
A hirtelen, legtöbbször előjel nélkül kialakuló idegrendszeri tünetegyüttessel járó stroke megjelenési formái attól függenek, hogy az agyi érrendszer melyik oldalán lévő artéria, azaz verő- vagy ütőér érintett. A mögötte levő agyállomány sérülése legtöbbször bizonyos mértékű bénulást, izomgyengeséget, különböző fokú beszédzavart vált ki. Utóbbi mértéke az elkent beszédtől egészen az olyan, teljes afáziáig terjedhet, amikor a beteg nem tud megszólalni, vagy mert a beszédben résztvevő izmok bénulnak, vagy az agyi defektus miatt azt sem tudja, mit kellene mondania. Az agynyomás fokozódása miatt gyakran nagyon erős, akár hányásig fokozódó fejfájás jelentkezik, súlyosabb formáknál látászavar is megjelenhet. Figyelmeztető jele a nagyon magas, 220/120 Hgmm feletti vérnyomás is. Enyhébb és sokszor figyelmen kívül hagyott panasz lehet a kar zsibbadása és gyengülése. Jellegzetes és feltűnő korai tünet, az arcizmok bénulása, a szem és a szájzug fityegése, ezt észlelve azonnal mentőt kell hívni – mondta Wladika Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont kardiológusa a Népszavának.
A magyarul gyakran szélütésnek fordított stroke-nak két formáját különbözteti meg az orvostudomány. A súlyosabb esetekben valódi agyvérzés történik, azaz az agy egyik területe bevérzik. Ennek oka lehet, hogy az odavezető ér megreped, de az is, ha több véna sérülésének következtében az adott terület túl sok vért kap, kamrába törő vérzés alakul ki. Ischaemiás stroke-nál vérellátási zavar, hiány keletkezik, mert egy ér elzáródik, és nem jut elég vér az agyba. Ez, az általában kicsi vagy közepes nagyságú artériák fokozatos vagy hirtelen elzáródása a gyakoribb stroke-típus. Ugyanazon tényezők vezetnek hozzá, mint a koszorúerek elzáródásához; a magas vérnyomás és cukorszint, a cukorbetegség különböző formái, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a dohányzás is – sorolta a rizikófaktorokat a szakorvos. 

Ezrek veszélyben

Agyembólia-veszéllyel jár a nagyon gyakori pitvarfibrillációs szívbetegség is. A ritmuszavar miatt vérrög keletkezhet a szív üregeiben, amely ha leszakad, az agyba sodródva elzárhatja az ereket. Így olyan emberek ezrei is stroke-ot kapnak, akik nincsenek tudatában érbetegségüknek, magas vérnyomásuknak és a szívritmuszavarukat sem érzik. „Fontos lenne ezt kimutatni és véralvadásgátlót szedni. Ez egy nagyon nagy, ellátatlan csoport” – jegyezte meg a szakorvos, hozzátéve, hogy az okoseszközök segíthetnek felhívni a figyelmet a nagyon magas pulzusszámokra, az összevissza verő szívre. „Ezek, remélhetőleg, előbb-utóbb orvoshoz küldik a tünetmentes betegeket és segítenek felismerni a ritmuszavart és hozzájárulhatnak a stroke megelőzéséhez is.”

Versenyben az idővel

Agyi katasztrófa esetén - lehetőleg stroke-központban - azonnal ki kell deríteni, hogy vérzés vagy érelzáródás történt. Előbbi esetén általában műtétre van szükség, utóbbinál pedig úgynevezett vérrögoldást alkalmaznak a szakemberek. Az intravénásan beadott gyógyszer elhárítja az agyi vérellátás akadályát. „Lehetőleg egy órán belül meg kell történnie az első koponya-CT-nek, a következő órában, de legfeljebb négy óra elteltével a kezelésnek is.” Így egész súlyos érkatasztrófák esetén is teljes lehet a felépülés. Minél több idő telik azonban el a tünetek jelentkezése és a kezelés megkezdése között, annál kisebb a lehetőség a teljes korrekcióra. 

„A TIÁ-t is illik komolyan venni”

Az általában pici ereket elzáró, úgynevezett TIA-betegséget az érelzáródásos eredetű stroke előszobájaként emlegetik. Az idegrendszeri tünetegyüttes ebben az esetben maximum 24 óráig marad fent, de lehet, hogy már egy-két óra múlva megszűnik. „Kisebb a defektus, amely nem is jár nagy sejtelhalással, ennek ellenére ugyanúgy illik karbantartani, hogy ne is legyen folytatása.” Egy stroke után ugyanis nagyobb az esély a súlyosabb, nagyobb károsodással járó szélütésre, ha az odavezető út, vagyis az életmód változatlan marad. Érdemes odafigyelni az étkezésre és elkezdeni rendszeresen mozogni, mert az egészséges életmód képes ellensúlyozni a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívritmuszavar hatásait is, bár utóbbi esetén megelőzésként mindenképpen szükség van véralvadásgátló szedésére – hangsúlyozta a szakorvos.

Elmarad a járvány miatt a Nobel-díjak átadási bankettje

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.22. 14:18

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP or licensors
Ilyen utoljára 1956-ban fordult elő.
Új, a közösségi távolságtartásra vonatkozó korlátozásoknak megfelelő formában tervezi megtartani december 10-én Oslóban és Stockholmban a Nobel-díjak átadását a Nobel Alapítvány. Mint a közleményükben írták, számolnak azonban azzal is, hogy esetleg néhány vagy akár az összes díjazott nem lehet ott személyesen az eseményen. Ilyen esetekben, ahogy korábban is, a külképviseletek segítségét kérik majd.
A Nobel-díjak kihirdetésének időpontja - október 5. és 12. között - változatlan marad. A Nobel-hét eseményeinek - köztük a díjazottak előadásainak és a hagyományos koncertnek - pedig a koronavírus-helyzetnek megfelelő formátumokat keresnek - tették hozzá.
A bankett hagyományosan sok embert vonz
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP or licensors
A Dagens Nyheter svéd napilap szerint a december 10-i stockholmi banketten hagyományosan mintegy 1300 ember vesz részt. "Két probléma is van. Ilyen sok embert nem lehet egymás mellé leültetni. És az is bizonytalan, hogy érkezhetnek-e akkor Svédországba emberek" – mondta Lars Heikensten, a Nobel Alapítvány elnöke a napilapnak.
Legutóbb 1956-ban mondták le a bankettet a Magyarország elleni szovjet invázió elleni tiltakozásul, és elmaradt 1907-ben, 1924-ben is – közölte az alapítvány szóvivője.