A nyár sokak számára nemcsak a pihenést és a nyaralást jelent, hanem a pollenekkel való küzdelmet is. A számtalan ilyenkor virágzó, allergiát okozó növény kellemetlen tüneteket okoz az arra érzékenyeknek. Az évszak elején leginkább a különböző fűfélék válthatnak ki allergiás reakciót, augusztusban pedig a parlagfű és a feketeüröm keserítheti meg a mindennapokat. A pollenek mellett ráadásul a napfény és a rovarcsípések is kiválthatnak allergiás panaszokat.
A nyári allergiás nátha elsősorban vizes orrfolyással, orrviszketéssel és -dugulással, illetve tüsszögéssel jelentkezik, de nem ritka, hogy könnyezik, ég vagy viszket a szem, a torok és fül is. „Nyáron a levegő tele van láthatatlan pollenekkel, amelyek megtapadnak a nyálkahártyán. Ennek hatására beindul a szervezet védekezőrendszere, ami sokszor elviselhetetlen panaszokat okoz az allergiásoknak” – mondta Kraxner Helga, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész, audiológus, allergológus szakorvosa.
Az allergiásoknak érdemes előre felkészülni: a korábbi években bevált allergia-elleni gyógyszereket már a pollenszezon kezdete előtt egy-két héttel javasolt elkezdeni szedni, mert úgy a leghatékonyabbak. Bár az orrspray-k sokszor beválnak, nem mindegy, hogy melyiket használjuk. A recept nélkül elérhető készítmények többsége ugyanis hosszabb távon hozzászokást eredményezhet és az orrnyálkahártyát is károsíthatja. A szakorvos hangsúlyozta: a hosszú ideig, hetekig, de akár hónapokig is kínzó allergiás tünetek ellen csak az orvos által receptre írt szerek hatásosak. Ezek a készítmények akár a szem égő, viszkető érzését, pirosságát, könnyezését is enyhíthetik.
Fertőzést jelezhet, ha egyoldali tünetek, például szemkörnyéki- és/vagy arcduzzanat, sűrű, színes orrváladékozás, fejfájás, láz is fellép, ilyenkor mindenképpen fül-orr-gégész szakorvosi vizsgálatra van szükség. Asztmára utalhat, ha nehézlégzést, fulladást, sípoló légzést, esetleg fizikai terhelés után jelentkező köhögést vagy mellkasi feszülő érzést tapasztalunk, ilyenkor pulmonológus szakorvost is fel kell keresni.
Kerüljük, ha tudjuk!
Allergiától szenvedőknek nyaralás előtt érdemes átnézniük a pollentérképet és a -naptárat is, hogy csökkenthessék a tünetek kialakulásának valószínűségét. A pollenkoncentráció jellemzően a hajnali-, reggeli órákban a legmagasabb, ezért ne akkor szellőztessünk. Ajánlott a gyakori hajmosás, hogy megakadályozzuk, hogy a pollenek a párnára tapadjanak és éjjel tüneteket okozhassanak. A ruhákat naponta cseréljük, mosás után pedig inkább beltérben szárítsuk – tanácsolta a szakorvos.
Légkondicionált helyiségben enyhülhetnek az allergiás tünetek, a rendszeresen cserélt szűrő ugyanis meggátolja, hogy a virágpor a beltéri levegőbe jusson. Tévhit, hogy a klíma rossz hatással lenne az allergiásokra, viszont ne legyen sokkal hűvösebb a kinti hőmérséklethez képest, mert könnyű megfázni.
„Az sem mindegy, hogy allergiásként milyen ételeket fogyasztunk. Főként zöldségek és gyümölcsök fogyasztása esetén ugyanis keresztallergia léphet fel. A dinnyefélék, a banán, a kivi, az uborka és a cukkini néhány allergén-molekulájának szerkezete kémiailag nagyon hasonlít a parlagfűére, így a szervezet ezekre is allergiás reakcióval: az arc, az ajak, a száj, a nyelv duzzanatával, viszketéssel, esetleg hólyagok megjelenésével járhat” – figyelmeztetett a szakember.
Allergiás nátha esetén tartós megoldást jelenthet az allergénspecifikus immunterápia, amely során napi vagy heti-havi rendszerességgel tisztított allergénkivonatot juttatnak a szervezetbe. Ennek köszönhetően a szervezet fokozatosan „hozzászokik” a tüneteket okozó allergénhez, és módosul az immunválasz. Így a hosszú távú tünetmentesség mellett meg lehet akadályozni a panaszok súlyosbodását, például azt, hogy az allergiás nátha ne csapjon át allergiás asztmába, illetve azt is, hogy ne bővüljön évről évre az allergének köre.
A nap és a rovarok is
A napfénytől az UV-sugárzás káros hatásai mellett az allergiás tünetek előfordulása miatt is fontos óvni bőrt. Az érzékenyeknél ugyanis a nap által ért bőrfelületeken piros foltok, apró duzzanatok, csalánkiütés, illetve viszkető és fájó hólyagok jelenhetnek meg. A napsugárzást követően percekkel, vagy néhány órán belül jelentkező tünetek kialakulása világosabb bőrtípus esetén gyakoribb, de mindenkit érinthet, mivel genetikai hajlam is szerepet játszik benne. Megfelelő óvintézkedésekkel – szellős, egész testet takaró ruházat és napszemüveg viselete, napfény kerülése, szoláriumhasználat mellőzése – enyhe esetben nem jelentkeznek a tünetek, a már meglévők pedig két-három nap elteltével megszűnnek. Ha mégsem, akkor a fényérzékenység alapos kivizsgálására és orvosi kezelésre van szükség – mondta a szakorvos.
A rovarcsípéseknek csak kis része jár allergiás reakcióval. A csípés helyén jellemzően kipirosodik a bőr, és viszkető-fájó duzzanat keletkezik. Egy bögölycsípéstől akár be is lehet lázasodni, a csípés helye pedig begyulladhat, fájhat. A csípéseket bőrnyugtató krémekkel lehet kezelni, ha a tünetek nem enyhülnek, célszerű orvoshoz fordulni. Allergia esetén testszerte jelentkeznek a tünetek, a csípés helyétől távol is csalánkiütés, duzzanat alakulhat ki, ami akár életveszélyes állapotig is fokozódhat. A legsúlyosabb allergiás reakciót hazánkban a méhek családjába tartozó rovarok okozhatják. „Ha tudjuk, hogy allergiásak vagyunk, tudassuk a környezetünkkel, és feltétlenül hordjuk magunknál életmentő injekciót!” – hangsúlyozta Kraxner Helga megjegyezve, hogy immunterápiára méh- és darázscsípés allergia esetén is van lehetőség.
