Előfizetés

A világ legnagyobb víz alatti kutatóbázisát építenék meg a Karib-tenger mélyén

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.23. 15:02

Fotó: Courtesy Proteus/Yves Béhar/Fus
Szél- és napenergia, de az óceán melege is működteti majd a Proteust, amit már most a Nemzetközi Űrállomás vízi másának neveznek.
A világ legnagyobb víz alatti kutatóállomását építik meg a Karib-tenger felszíne alatt 18 méterrel. A projekt ötletgazdája Fabien Cousteau oceanográfus, a világhírű francia tengerkutató, Jacques Cousteau unokája, aki Yves Béhar tervezővel együtt ismertette a Curacao sziget közelébe tervezett Proteus részleteit – idézi az MTI a CNN értesülését. A 372 négyzetméteres laboratórium a világ különböző tájairól származó tudósoknak ad majd lehetőséget az óceán tanulmányozására, a klímaváltozás hatásainak vizsgálatától kezdve az eddig ismeretlen tengeri teremtmények felfedezésén át a gyógyszerkutatási áttörésekig.
A héten közzétett tervrajzok szerint a körkörös kialakítású, kétemeletes komplexumot a tengerfenékhez rögzített cölöpök fogják tartani. Az oldalán sziromszerűen kiálló kabinokban egyebek között laboratóriumokat, lakrészeket és orvosi helyiségeket alakítanak ki. A szél- és napenergiával működtetett építmény az óceáni hőenergiát is hasznosítani fogja, valamint a világ első víz alatti üvegházának is otthont ad majd.  A projekt megálmodói szerint a Proteus a Nemzetközi Űrállomás (ISS) víz alatti megfelelőjeként fog működni, ahol a kormányügynökségek, a tudósok és a magánszektor szereplői a kollektív tudás szellemében fognak együttműködni.
"Az óceán felfedezése ezerszer fontosabb az űrkutatásnál az emberiség túlélése szempontjából, a jövőnk szempontjából" - mondta Cousteau egy Béharral közös videokonferencián. "Ez a mi létfenntartó rendszerünk. Ez az elsődleges oka, hogy életben vagyunk" - tette hozzá az oceanográfus. A tervrajzok e heti bemutatása volt az ambiciózus projekt legfrissebb állomása. Cousteau szerint három év szükséges a Proteus megépítéséhez. 

Elronthatja a nyarat az allergia

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.23. 14:14

Fotó: Martin Leigh/Cultura Creative / AFP
A pollenek mellett a rovarok, az ételek, de akár a nap is okozhat olyan kínzó tüneteket, amelyek még a pihenést is elronthatják.
A nyár sokak számára nemcsak a pihenést és a nyaralást jelent, hanem a pollenekkel való küzdelmet is. A számtalan ilyenkor virágzó, allergiát okozó növény kellemetlen tüneteket okoz az arra érzékenyeknek. Az évszak elején leginkább a különböző fűfélék válthatnak ki allergiás reakciót, augusztusban pedig a parlagfű és a feketeüröm keserítheti meg a mindennapokat. A pollenek mellett ráadásul a napfény és a rovarcsípések is kiválthatnak allergiás panaszokat.
A nyári allergiás nátha elsősorban vizes orrfolyással, orrviszketéssel és -dugulással, illetve tüsszögéssel jelentkezik, de nem ritka, hogy könnyezik, ég vagy viszket a szem, a torok és fül is. „Nyáron a levegő tele van láthatatlan pollenekkel, amelyek megtapadnak a nyálkahártyán. Ennek hatására beindul a szervezet védekezőrendszere, ami sokszor elviselhetetlen panaszokat okoz az allergiásoknak” – mondta Kraxner Helga, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész, audiológus, allergológus szakorvosa.
Az allergiásoknak érdemes előre felkészülni: a korábbi években bevált allergia-elleni gyógyszereket már a pollenszezon kezdete előtt egy-két héttel javasolt elkezdeni szedni, mert úgy a leghatékonyabbak. Bár az orrspray-k sokszor beválnak, nem mindegy, hogy melyiket használjuk. A recept nélkül elérhető készítmények többsége ugyanis hosszabb távon hozzászokást eredményezhet és az orrnyálkahártyát is károsíthatja. A szakorvos hangsúlyozta: a hosszú ideig, hetekig, de akár hónapokig is kínzó allergiás tünetek ellen csak az orvos által receptre írt szerek hatásosak. Ezek a készítmények akár a szem égő, viszkető érzését, pirosságát, könnyezését is enyhíthetik. 
Fertőzést jelezhet, ha egyoldali tünetek, például szemkörnyéki- és/vagy arcduzzanat, sűrű, színes orrváladékozás, fejfájás, láz is fellép, ilyenkor mindenképpen fül-orr-gégész szakorvosi vizsgálatra van szükség. Asztmára utalhat, ha nehézlégzést, fulladást, sípoló légzést, esetleg fizikai terhelés után jelentkező köhögést vagy mellkasi feszülő érzést tapasztalunk, ilyenkor pulmonológus szakorvost is fel kell keresni.    

Kerüljük, ha tudjuk!

Allergiától szenvedőknek nyaralás előtt érdemes átnézniük a pollentérképet és a -naptárat is, hogy csökkenthessék a tünetek kialakulásának valószínűségét. A pollenkoncentráció jellemzően a hajnali-, reggeli órákban a legmagasabb, ezért ne akkor szellőztessünk. Ajánlott a gyakori hajmosás, hogy megakadályozzuk, hogy a pollenek a párnára tapadjanak és éjjel tüneteket okozhassanak. A ruhákat naponta cseréljük, mosás után pedig inkább beltérben szárítsuk – tanácsolta a szakorvos. 
Légkondicionált helyiségben enyhülhetnek az allergiás tünetek, a rendszeresen cserélt szűrő ugyanis meggátolja, hogy a virágpor a beltéri levegőbe jusson. Tévhit, hogy a klíma rossz hatással lenne az allergiásokra, viszont ne legyen sokkal hűvösebb a kinti hőmérséklethez képest, mert könnyű megfázni.
„Az sem mindegy, hogy allergiásként milyen ételeket fogyasztunk. Főként zöldségek és gyümölcsök fogyasztása esetén ugyanis keresztallergia léphet fel. A dinnyefélék, a banán, a kivi, az uborka és a cukkini néhány allergén-molekulájának szerkezete kémiailag nagyon hasonlít a parlagfűére, így a szervezet ezekre is allergiás reakcióval: az arc, az ajak, a száj, a nyelv duzzanatával, viszketéssel, esetleg hólyagok megjelenésével járhat” – figyelmeztetett a szakember.
Allergiás nátha esetén tartós megoldást jelenthet az allergénspecifikus immunterápia, amely során napi vagy heti-havi rendszerességgel tisztított allergénkivonatot juttatnak a szervezetbe. Ennek köszönhetően a szervezet fokozatosan „hozzászokik” a tüneteket okozó allergénhez, és módosul az immunválasz. Így a hosszú távú tünetmentesség mellett meg lehet akadályozni a panaszok súlyosbodását, például azt, hogy az allergiás nátha ne csapjon át allergiás asztmába, illetve azt is, hogy ne bővüljön évről évre az allergének köre. 

A nap és a rovarok is

A napfénytől az UV-sugárzás káros hatásai mellett az allergiás tünetek előfordulása miatt is fontos óvni bőrt. Az érzékenyeknél ugyanis a nap által ért bőrfelületeken piros foltok, apró duzzanatok, csalánkiütés, illetve viszkető és fájó hólyagok jelenhetnek meg. A napsugárzást követően percekkel, vagy néhány órán belül jelentkező tünetek kialakulása világosabb bőrtípus esetén gyakoribb, de mindenkit érinthet, mivel genetikai hajlam is szerepet játszik benne. Megfelelő óvintézkedésekkel – szellős, egész testet takaró ruházat és napszemüveg viselete, napfény kerülése, szoláriumhasználat mellőzése – enyhe esetben nem jelentkeznek a tünetek, a már meglévők pedig két-három nap elteltével megszűnnek. Ha mégsem, akkor a fényérzékenység alapos kivizsgálására és orvosi kezelésre van szükség – mondta a szakorvos.
A rovarcsípéseknek csak kis része jár allergiás reakcióval. A csípés helyén jellemzően kipirosodik a bőr, és viszkető-fájó duzzanat keletkezik. Egy bögölycsípéstől akár be is lehet lázasodni, a csípés helye pedig begyulladhat, fájhat. A csípéseket bőrnyugtató krémekkel lehet kezelni, ha a tünetek nem enyhülnek, célszerű orvoshoz fordulni. Allergia esetén testszerte jelentkeznek a tünetek, a csípés helyétől távol is csalánkiütés, duzzanat alakulhat ki, ami akár életveszélyes állapotig is fokozódhat. A legsúlyosabb allergiás reakciót hazánkban a méhek családjába tartozó rovarok okozhatják. „Ha tudjuk, hogy allergiásak vagyunk, tudassuk a környezetünkkel, és feltétlenül hordjuk magunknál életmentő injekciót!” – hangsúlyozta Kraxner Helga megjegyezve, hogy immunterápiára méh- és darázscsípés allergia esetén is van lehetőség.

Vakcina a koronavírus ellen: ígéretesen haladnak a kísérletek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.23. 12:06

Fotó: JOEL SAGET / AFP
Több olyan oltóanyagot fejlesztettek már ki a koronavírus ellen, amelyek bizonyíthatóan reakciót váltottak ki az ember immunrendszeréből.
Nem kell különösebb jóstehetség annak megállapításához, hogy addig nem állhat teljesen vissza a régi kerékvágásba az élet, amíg nincs megfelelő vakcina a koronavírus ellen, s amíg nem oltották be emberek milliárdjait. Ugyan több állam, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, illetve az Európai Unió már előre lekötötte, hogy jelentős mennyiségű ellenanyagból részesüljön, Aleksandar Vucic szerb elnök pedig azt állította, hazája már idén „elsők között” kaphat belőle, valójában még ki sem fejlesztették az oltóanyagot, hiszen a klinikai kísérletek sikere még nem jelenti a járvány elleni végső győzelmet. Tény azonban, hogy e kísérletek ígéretesen haladnak. Több kutatócsoport, illetve biotechnológiai vállalatok szolgáltak jó hírekkel. Eszerint az amerikai Moderna, a német rivális, a Biontech, az Oxfordi, valamint a Vuhani Egyetem állt elő olyan oltóanyaggal, amely reakciót váltott ki az ember immunrendszeréből, így a kísérletek újabb fázisba kerülhetnek. Mind a négy vakcinát egészséges emberek szervezetébe juttatták, melynek során az immunrendszer antitesteket képzett, s ezek semlegesítették a Sars-CoV-2 kórokozóját. Emellett olyan T-sejtek (a fehérvérsejtek egyik alcsoportja, amely központi szerepet játszik a sejtes immunválasz működésében) is keletkeztek, amelyek felismerik a kórokozó által megtámadott sejteket és megsemmisítették azokat. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy csak ezen cégek és intézmények erőfeszítéseit koronázhatja siker, hiszen hatalmas verseny zajlik közöttük. Ráadásul napról napra változik a helyzet. A napokban például a moszkvai Szecsenov Orvostudományi Egyetem közölte, hogy hatékony lehet az általa kifejlesztett védőoltás, mert a tesztekben lévő személyeknél erős immunválasz kialakulását észlelték. Derűlátásra ad okot, hogy a klinikai kísérletek során nem jegyeztek fel aggasztó mellékhatásokat, igaz, akadtak olyan résztvevők, akik fáradtságra, fejfájásra panaszkodtak, illetve az oltás helyénél jelentkező fájdalomra. Szakértők ugyanakkor megjegyzik: utóbbi teljesen szokványos a hagyományos influenzaoltás esetében is, s ha ritkán is, de akár az előző két tünet is jelentkezhet.
Egyértelműen bizonyított tehát, hogy a kísérletek során felhasznált oltóanyagok aktiválják az immunrendszert. Arra azonban továbbra sem tudni a választ, hogy a vakcina milyen mértékben óv meg a koronavírustól. Addig ugyanis még nem jutottak el a kísérletek, hogy annak hatékonyságát vizsgálják. Ez újabb időt vesz igénybe, hiszen a jelentkezők hosszú ideig való megfigyelésére van szükség, illetve egy nem oltott kontrollcsoporttal kell összehasonlítani a kapott eredményt. Etikai kérdést vet fel azonban az, hogy egészséges embereket tudatosan fertőznek meg a vakcinával. S amennyiben mégsem hatékony, esetleg komoly megbetegedést, akár halált idézhet elő. Kutatók már korábban megállapították, hogy azok véréből, akik a megbetegedés enyhébb formáján estek át, az antitest már néhány hónap után eltűnt. Ez pedig növelte azt a félelmet, hogy valójában nem sikerül hatékony oltóanyagot kifejleszteni. Szakértők azonban úgy vélik, hogy egy oltás erősebb és hosszabb ideig tartó immunreakciót válthat ki.