A hiány nem szűnt meg

Ősszel kezdik forgatni Sziléziában az Edward Gierek életét feldolgozó lengyel mozifilmet a Wegrzyn fívérek, Michal és Wojciech rendezésében. A forgatókönyv alapjául szolgáló könyvet Rafal Wos gazdasági újságíró készítette. A címszerepet Michel Koterski kapta, aki gyorsan közölte közösségi oldalán, hogy ez a „legnagyobb kihívás eddigi színészi pályáján”.

Edward Gierek Lengyelország vezetője volt 1970 és 1980 között, mint a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. Nevezhetnénk a mai leegyszerűsítő szóhasználattal kommunista diktátornak, ám ezekben az években aligha volt már élet és halál ura országában.

Gierek tipikus pártbürokrata volt, bányászként kezdte, egyre feljebb jutott az állampárt rang- és befolyási létráján, míg 1970 januárjában a többi vezetővel együtt leváltották elődjét, Wladyslaw Gomulkát. A hatalomváltást megelőzte egy munkáslázadás Gdanskban, amelyet a pártállam rendőri-katonai eszközökkel vert le. Gierek modernizálási programot hirdetett, amelyben nyugati kölcsönből építette fel a hiányzó árucikkeket előállító gyárakat, nyugati mezőgazdasági technológiát és alapanyagokat vásárolt. Ezek termékeivel fizette volna ki a hiteleket, miközben modernizálja az országot. Ám a hiány nem szűnt meg, a terv nem jött be, Gierek megbukott, akárcsak elődje. Viszont már vérontás nélkül.

1980-ban létrejött a Szolidaritás. De ennek már csak szemlélője volt.

Gierek mára nem gyűlölt alak, elismerik szándékait, sok frázisát, ötletét a mai nacionalista jobboldal is átvette.

Nálunk aligha lenne befektető és rendező, aki megpróbálkozna vele, hogy a Kádár-korszak pártembereiről elemző filmet készítsen.