Újabb negatív rekord dőlt meg a felsőoktatásban: nemcsak a jelentkezők száma esett vissza drasztikusan az idei egyetemi felvételi eljárásban, hanem azoké is, akik szeptemberben új belépőként indulhatnak el a diplomához vezető úton. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ősztől 68 112 elsőéves kezdheti meg felsőfokú tanulmányait, tízezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A felvi.hu adatai szerint 2001 óta egyszer sem fordult elő, hogy ilyen kevesen nyerjenek felvételt.
Idén a jelentkezők száma is rendkívül alacsony volt: 91 460-an döntöttek úgy, hogy megpróbálnak bejutni valamelyik egyetemre, ami húszezerrel kevesebb jelentkezőt jelent 2019-hez képest. Ugyanakkor ez még mindig több, mint amennyi gólyát (78,9 ezret) tavaly felvettek, így lehetett bízni abban, hogy az alacsony jelentkezői szám ellenére a felvételt nyert hallgatók aránya nem változik számottevően. Nem így lett.
Noha a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, Bódis József semmi kivetnivalót nem lát ebben (pénteki sajtótájékoztatóján legalábbis nem említette aggályait), a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell aggasztónak tartja a kialakult helyzetet. Szerinte elsősorban két oka van annak, hogy idén ilyen kevesen jelentkeztek egyetemre, és egyik sem a demográfiai változásokra vezethető vissza.
Az egyik lehetséges magyarázat, hogy az idei évtől vált kötelezővé az emelt szintű érettségi az egyetemi felvételihez. A kormány ezt tavaly jelentette be, így sok diáknak, akik korábban nem terveztek emelt szintűzni, nem maradt elég ideje a felkészülésre (a középiskolákban általában a 11. évfolyamon kezdik meg a felkészítést). A másik ok a felvételihez ugyancsak kötelező középfokú nyelvvizsga 2020-as bevezetésének terve, amiről nem sokkal a jelentkezési időszak kezdete előtt, tavaly év végén ugyan lemondott a kormány, de Budai Marcell szerint előfordulhatott, hogy a hír nem jutott el időben mindenkihez, illetve akkora már lemondtak az egyetemi továbbtanulásról és más tervekkel álltak elő. Hozzátette azt is, tapasztalatai szerint a fiatalok egy része egyre kevésbé látja vonzónak a diplomához vezető utat, mert egyre több olyan munkalehetőség van, ahol diploma nélkül is olyan kezdőfizetést kaphatnak, mint egyetemi végzettséggel.
Az elsőéves egyetemisták számának ilyen mértékű visszaesése ugyanakkor gyors megoldást igényel a HÖOK sajtófőnöke szerint. Az egyik első lépés a pótfelvételi eljárás kiterjesztése lehet. Az eddigiektől eltérően több képzési területre – például agrár, műszaki, orvosi, társadalomtudományi vagy pedagógusképzésekre – is lehet majd állami ösztöndíjas formában jelentkezni a pótfelvételi eljárásban, melynek indulását várhatóan július végén vagy augusztus elején hirdetik ki.
A jelentkezők, illetve a felvételt nyert hallgatók alacsony számának alakulásáról szerettük volna megtudni az ITM véleményét is, de cikkünk írásáig nem reagáltak megkeresésünkre.
Sikert harsog a Corvinus, az oktatók aggódnak
Példaértékűnek tartja Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, ahogy az intézmény az állami finanszírozásból átállt a MOL részvényeivel megtámogatott közhasznú alapítványi fenntartásra. Ennek tekintetében az átalakítás előtt álló, de tiltakozó Színház- és Filmművészeti Egyetem közösségének is ajánlaná az új rendszert – mondta péntek délután lapunk kérdésére egy háttérbeszélgetésen. Beszámolt arról, az egyetem tavalyi 16-17 milliárdos költségvetése 6 milliárddal bővült, nőttek az oktatói bérek, bővültek a hallgatói ösztöndíjak és több új oktatót is felvettek. A fő téma a felvételi volt: összesen 2809 hallgatót vettek fel, akik 80 százaléka az állami helyeket kiváltó Corvinus-ösztöndíjban részesül, igaz, tovább csökkent a felvett hallgatók száma.
– Sem a munkavállalói jogok, sem az intézményi autonómia megtartására nincsenek garanciák – véleményezte lapunknak a háttérbeszélgetésen elhangzottakat Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Corvinusos alapszervezetének vezetője. Meglátása szerint számos hatáskört elvontak az egyetemi szenátustól a fenntartó alapítványhoz, illetve az egyetemi elnöki pozíció létrehozása is az önállóság csökkenésével járt, nem beszélve arról, hogy az alapítvány kuratóriumát nem tudják ellenőrizni. Bár azt nem vitatta, hogy több pénz került az egyetemhez a váltás óta, azonban kifogásolta, hogy a kuratóriumnak nincs nyilvános üzleti terve.
– Tartalékot képeztünk – mondta Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója, egyben az egyetemi alapítvány kuratóriumi elnöke a háttérbeszélgetésen arra a kérdésre, biztosított-e az egyetem költségvetése, ha a Mol a járvány miatt nem tud megfelelő nyereséget, abból pedig osztalékként pénzt juttatni az egyetemnek. Toronyai információi szerint nagyjából egy évnyi tartaléka van a fenntartónak, de megjegyezte, hogy az első évben beigazolódott aggodalmuk: gonddal járhat, ha egy cég eredményétől függ a finanszírozás. - Unyatyinszki György
