Előfizetés

"Óriási lépés az Európai Egyesült Államok felé" - interjú Dobrev Klárával

Boda András Kósa András
Publikálás dátuma
2020.07.27. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egyre biztosabb vagyok abban, hogy a kormányfőtől el fogják venni az EU-pénzek szétosztásának jogát – véli Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.
Sikerült elérnünk minden célunkat - így értékelt a magyar kormányfő a múlt heti EU-csúcs után. Ön szerint viszont Orbán Viktor ismét hatalmas vereséget szenvedett. Olyan, mintha nem ugyanarról a találkozóról beszélnének.  Pedig a helyzet napról napra világosabb: pénzügyi és politikai szempontból is Orbán drámai kudarcáról van szó. Több pénzt is ki lehetett volna járni? Mindenki számított az uniós költségvetés visszavágásra, nagyjából két százalékkal lett kisebb a keret. Magyarország viszont ennél nagyobb arányban vesztett, soha nem kapott olyan kevés pénzt, mint amennyi a következő ciklusban érkezik. Folyóáron számítva 2007-ben 29 milliárd eurót, az előző ciklusban 23 milliárdot kaptunk, most pedig 20 milliárdról beszélünk. A kudarc hátterében a miniszterelnök rossz szövetségi politikája és tárgyalási stratégiája áll. Az elmúlt években lehetett tudni, hogy kevesebb jut felzárkóztatásra, mert a kohéziós pénzeket átcsoportosítják. Az erről szóló vitában a kormánynak nagyon intenzíven jelen kellett volna lennie, meg kellett volna próbálnia visszafordítani ezt folyamatot a magyar érdekeknek megfelelően, de ezt nem tudta megtenni, kudarcot vallott. A felzárkóztatási támogatásokat 24-25 százalékkal vágták meg, ehhez képest Magyarország esetében végül 15 százalékra mérsékelték a csökkentést. Ez nem elég eredmény? Ez nem a kormány érdeme. Általános elv volt, hogy a szegényebb országoktól kevesebbet vonjanak el. Ráadásul tényleg annak kellene most örülnünk, hogy azért vonnak el tőlük kevesebbet, mert a magyar lakosság jelentős része még mindig az uniós átlag 50 százaléka alatt él? Ez inkább dráma. Egyébként ezzel együtt lett 20 milliárdos a keret, e nélkül még nagyobb lett volna a visszaesés az előző ciklushoz képest. Elemzők szerint a támogatásból és hitelből álló mentőcsomag miatt Magyarország nem panaszkodhat, a GDP 7 százalékát kaphatja. Inkább onnan közelíteném meg ennek az összegnek a megítélését, hogy a kohéziós pénzeknek 7,5 százalékát kapja Magyarország, míg a mentőcsomagnak csupán a 2,5 százaléka jut nekünk. Nem érzi ellentmondásnak, hogy egyszer azért bírálják a kormányfőt, mert pénzautomatának tekinti az Uniót, máskor pedig azért, mert kevés támogatást "szerzett"? Egyáltalán nem. A miniszterelnöknek az Unióban alapvetően két feladata van. Az egyik, hogy képviselje a magyar állampolgárok tízmilliós közösségének az érdekeit. Lehetőleg barátokkal, szövetségesekkel együttműködve, okos külpolitikával, nem kivont karddal, hanem kézfogásra nyújtott karral. A másik a közös európai értékek képviselete, egyebek mellett azzal, hogy védi és nem rombolja a demokráciát, a jogállamiságot. Orbán egyik feladatát sem teljesítette. Ahogy itthon, Brüsszelben is erőből próbált politizálni, de elbukott, a nemzetközi színtéren ez nem működik. Az EU-ban az a jó politikus, aki bármikor felhívhatja Angela Merkel német kancellárt, Emmanuel Macron francia elnököt vagy éppen Mark Rutte holland kormányfőt. Orbán nem ilyen. Ezért nem tudja a magyar érdekeket érvényesíteni. Miközben Orbán sokakkal „harcolt”, a mentőcsomag minden eddiginél szorosabb közösséget teremtett. Meggyőződésem szerint unokáink történelemkönyvében szerepel majd a helyreállítási csomagról született döntés, olyan nagy eredmény ugyanis az, hogy a tagállamok nem külön-külön, hanem együtt vettek fel hitelt, közösen vállalták annak visszafizetését. Ennek jelentőségére talán az Amerikai Egyesült Államok történetének egy fontos momentuma, a Hamilton-fordulat világít rá a leginkább. A függetlenségi háború után Alexander Hamilton pénzügyminiszter rávette a tagállamokat a drámaian rossz pénzügyi helyzetben lévő országban, hogy ne külön-külön kezeljék az adósságokat, mert együtt erős, megbízható adósként könnyebben, olcsóbban túljutnak a krízisen. Sokan mondják, hogy ez a lépés minden másnál jobban segítette a föderális Egyesült Államok kialakulását. Bizonyos értelemben az EU-csúcson született megállapodás az Európai Unió Hamilton-fordulata. Óriási lépést tettünk a föderalizmus, vagy ahogyan mi, a Demokratikus Koalícióban mondjuk, az Európai Egyesült Államok felé. A sikerélményt elhomályosítja a jogállamisági feltételekhez kötött támogatásokról szóló vita. Elemzők szerint felvizezték a javaslatot, pedig az eredetileg világosan fogalmazott, olyan kritériumrendszert vetített előre, amely védelmezi az unió pénzügyi érdekeit a jogállami normák betartását elmulasztó országokkal szemben. A kevésbé szigorú végeredményt azonban már mindenki értelmezheti úgy, hogy ő nyert. Vagy ahogy Orbán mondta: „kiharcoltuk”. Az tény, hogy az Európai Tanács most először jogállamisági feltételrendszert szabott a finanszírozáshoz. Az is tény, hogy ilyen még soha nem szerepelt uniós dokumentumban. Magyarként szégyenkezve kell mondanom, hogy erre elsősorban a Fidesz-kormány politikája miatt került sor. Mindezek után az Európai Parlament ötpárti egyezség alapján még egyértelműbbé tette, hogy nincs pénz azoknak, akik nem tartják tiszteletben az alapértékeket és a közösség szabályait. Mindeközben a magyar kormány egyre ellentmondásosabban kommunikál. Itthon parlamenti határozatba foglalta a kétharmados többség, hogy a jogállamisági feltételektől nem lehet függővé tenni a kifizetéséket, Brüsszelben viszont már arról beszéltek, hogy az Unióból is távoznia kell annak a tagállamnak, amelyben semmibe veszik a jogállamisági alapértékeket. Az egyszerű Fidesz-támogató össze lehet most zavarodva.
Ha meg is születik az alku, elképzelhetőnek, tartja, hogy tényleg lesz olyan ország, amelytől megvonják a támogatást? Fideszesek szerint már ahhoz sem lenne meg soha a minősített többség, hogy egyáltalán elinduljon egy ilyen eljárás. Bő fél éve, az akkor még az EU elnöki tisztét betöltő finn miniszterelnökkel beszéltem erről, aki egy papíron nagyon szépen levezette, hogy miért lehet meg ez a minősített többség könnyen. Orbán Viktor még a keleti tagállamok egységes blokkolására sem számíthat. Választási programjában hangsúlyos elem volt az európai családi pótlék, az európai minimálbér és az európai minimális nyugdíj bevezetése. Mikor érhetnek el ezek a magyarokhoz? A szociális Európa felé vezető úton az első lépés az európai minimálbér lesz, erről már meg is voltak az első egyeztetések. Most a kiindulópont az, hogy a nemzeti átlagbérek hatvan százalékánál nem lehet kisebb a minimálbér, ami a közmunkásoktól kezdve a pályakezdőkig mindenkinek járna. A következő lépés az lesz, hogy a nyugdíjtól a gyeden át a segélyig minden más jövedelmet európai szinten szabályozzon az Unió. Ezeket alapvetően az adott tagország megélhetési költségeihez, létminimumához igazítanák. Az európai családi pótlékhoz közelítünk, első lépésként rögzítette az unió, hogy minden európai gyereknek joga van az egészséges étkezéshez, a teljes körű és ingyenes egészségügyi ellátáshoz, továbbá az oktatáshoz, valamint a lakhatáshoz és ehhez fel lehet használni az uniós támogatásokat. A kormányon múlik, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. Amikor 2019-ben hivatalosan is politikusnak állt, az volt az egyik indoka, hogy meg kell mutatni, Magyarországon a többség nem Orbán Viktort akarja. Azóta eltelt bő egy év, de a közvélemény-kutatási adatok szerint nem történt átrendeződés. Viszont van elmozdulás és remélem, hogy ez egyre nagyobb lesz. Az önkormányzati választások előtt senki nem gondolta volna, és egyetlen közvélemény-kutató cég sem jelezte előre, hogy megnyerjük Budapestet, valamint a nagyvárosok jelentős részét. Ez óriási változás volt a korábbiakhoz képest. Összességében pedig a teljesen tisztességtelen hazai feltételek ellenére is fej fej mellett áll a Fidesz meg az ellenzék. És hogyan tudnának előzni? A legfontosabb a közös indulás. Közös egyéni jelöltekre, közös listára és közös miniszterelnök-jelöltre van szükség. Lenne közös miniszterelnök-jelölt? Nincs itt az ideje ennek a kérdésnek. Orbán Viktorral leülne vitatkozni? Természetesen. De ilyen úgysem lesz, és nem miattam. Nem véletlen, hogy Orbán lábbal tiporja a független sajtót. Nem bírja az ellenvéleményt. Egy demokratikus vitában már csak azért sem merne hazudni, mert a független sajtó rögtön megírja, ha nem mond igazat. Ezért folyik most az Index kivégzése is.

Független média nélkül nincsenek szabad választások

A múlt csütörtökön készült interjú után, az Index-nél pénteken történtek miatt e-mailben megkerestük Dobrev Klárát. Arról kérdeztük: Nem az EU kudarca is az, hogy mindez következmények nélkül megtörténhet egy tagállamban? EP-képviselőként tesz-e, tehet-e valamit? Az írta: „A jogállamiság az Indexről is szól. Szabad és független média nélkül nincsenek szabad választások, ez is részét képezi annak a csomagnak, amitől függővé teszik a jövőben a kifizetéseket. Orbán ezzel maga alatt vágja a fát. EP-képviselőként éppen a hetekben kerestem meg több mint egy tucat magyar újságírót, civil szervezetet, kutatót és állítottam össze egy javaslatcsomagot, hogy amikor a média függetlenséget vizsgálják, mi mindenre kell odafigyelni. Például az oligarchák szerepére, a közmédia pártszócsővé züllesztésére, az állami reklámköltésekre és a médiahatóság működésére. Egyre biztosabb vagyok abban, hogy Orbántól el fogják venni az EU-pénzek szétosztásának jogát.”

Dobrev Klára

Jogász-közgazdász.Angolul, bolgárul, németül és oroszul is beszél. 1995-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott, a 2002-es országgyűlési választási kampányban Medgyessy Péter kabinetfőnöke volt, majd a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese lett. Férje, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásakor kormányzati pozícióiról lemondott. A Demokratikus Koalíció alapító tagja, a párt EP-képviselője, és az Európai Parlament egyik alelnöke.

Meleg idővel indul a hét, de sokfelé lehetnek zivatarok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.27. 06:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 31 fok között várható.
A fővárosra és PestBács-Kiskun, BékésBorsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-CsanádHajdú-Bihar, Heves, NógrádSzabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki hétfőre a zivatarok veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. Borsod-Abaúj-ZemplénHajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében felhőszakadások miatt is figyelmeztetnek.
Az előrejelzés szerint reggel főként az ország keleti, északkeleti harmadán lehet helyenként zivatartevékenység jellemzően nagy mennyiségű csapadék kíséretében. Délután, este az ország északkeleti felén szórványosan, máshol kis eséllyel elvétve lehet zivatar, amelyet néhol viharos széllökés, felhőszakadás és jégeső kísérhet. A nyugati országrészben általában napos idő várható kevés gomolyfelhővel, és ott csak elvétve lehet futó zápor. 
Késő estére gyorsan lecseng a csapadéktevékenység. Az északnyugati szél megélénkül, de zivatarok környezetében erős vagy viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 31 fok között várható, késő estére 17 és 22 fok közé hűl le a levegő. 

Lesz-e másik Index?

M. László Ferenc Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.07.27. 06:20

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A stáb szeretne együtt maradni, többen egy új lap alapításán gondolkodnak, ám sok minden hátráltatja az indulást.
„Legyen másik” – ez olvasható annak a Facebook-oldalnak a nyitóképén, amit a hírportálnál a főszerkesztőjük kirúgása ellen felmondással tiltakozó indexesek indítottak nem sokkal a pénteki tüntetés előtt. A Távozó indexesek nevű oldal követőinek száma két nap alatt 227 ezerre nőtt. Összehasonlításképp: az Index hivatalos Facebook-oldala hét év alatt 613 ezer követőt gyűjtött. A kommentelők pedig már az indulás perceiben sürgették, hogy a távozó szerkesztőség adjon meg egy bankszámlaszámot, ahová támogatásokat utalhatnak. Munk Veronika főszerkesztő-helyettes azt nyilatkozta, szeretnének „valamilyen formában együtt maradni”, ami minden jel szerint egy új hírportál indítását jelentené. Ám vasárnapi este még nem volt világos, hogyan „lesz másik”, mi is lesz az pontosan, s mikor tud elindulni. Miután a szerkesztőséggel összevesző igazgatósági elnök, Bodolai László pénteken nem volt bent az irodájában, hétfőn fogja láttamozni a felmondási íveket. Több indexes is azt mondta a Népszavának, még nem tudni, hogy le kell-e dolgozniuk a 30 napos felmondási időt, vagy közös megegyezéssel ettől a munkáltató eltekint. Az igazgatóság elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hétfőn a felmondott újságírók kilépésével kapcsolatos ügyeket intézi, hogy rendeződjön, melyik munkatárs meddig marad a cégnél.
Közben a Népszava úgy értesült, néhány újságírót már megkerestek állásajánlattal más médiumok, és ők még nem döntötték el, hogy elfogadják-e. Kérdéses tehát, hogy együtt marad-e a teljes csapat. Mi több, a hétvégén a Média1 szakportál arról számolt be, hogy a felmondók helyére máris új embereket toboroznak. Ám hogy kik, nem világos, hiszen a munkáltatói jogok gyakorlója, Bodolai a Népszavának vasárnap azt nyilatkozta, éppen hétvégi családi programon van, biztos, hogy ő nem toboroz, mindez „rosszindulatú hangulatkeltés”, pletyka. A hétvégén a felmondók Index.hu-n található listájáról néhány név lekerült: úgy tudjuk, ők nem gondolták meg magukat, de mivel szerkesztőség legrégebbi tagjai közül valók, jelentősebb végkielégítés járna nekik, ha a munkaadó válik meg tőlük – igaz, ebben az esetben a felmondási idő is hosszabb. Ugyanakkor a közös megegyezés útjába akadályokat gördíthet, hogy a napokban tovább folyt az üzengetés a távozók és az elnök között. Az újságírók a közösségi médiában kritizálták a vezetőséget, Bodolai pedig újra kemény állításokat tett. Egyesen azt állította, az általa leváltott Dull Szabolcsot „Németországban rendőrök szíjon vezették volna el” üzleti titkok kiszivárogtatása miatt, ráadásul szerinte a volt főszerkesztő baloldali politikusokkal beszélte meg az Index ügyeit. Dull lapzártánkig nem reagált a vádakra. A távozók közül páran azzal indokolták felmondásukat, hogy mostanra vált világossá: a tulajdonos a NER csapdájába esett. Ezt a csapdát a Fidesz-közeli üzletemberek már évek óta ássák. A történet 2014-ben kezdődött, amikor a Fidesz gazdasági hátországának akkori rettegett ura, Simicska Lajos titokban opciós jogot szerzett a cégcsoportra, s jó ideig csak az mentette meg a hírportált, hogy az oligarcha egy évvel később nyíltan szembefordult Orbán Viktorral, így évekig nem érvényesítette a jogait. A párt 2018-as újabb kétharmados győzelme után viszont – a cégcsoport ügyészségi össztűz alá került korábbi tulajdonosához, az opciós jogot biztosító Spéder Zoltánhoz hasonlóan – kapitulált, így a médiacsoport jó része egy KDNP-s üzletember, Oltyán Józsefhez vándorolt. A végjáték akkor indult, amikor a hazai járvány tetőpontján, március végén átvette Oltyán részvényeit a Fidesz-környéki médiavállalatokat irányító Vaszily Miklós, aki egy másik menedzserrel, Zeigler Gáborral osztozik a cégcsoporton. A hírportált kiadó részvénytársaság, az Index.hu Zrt. viszont nincs a Vaszily-Ziegler-féle IndaMedia-csoport birtokában. Tulajdonosa a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA), amelynek kuratóriumi elnöke Bodolai László, ezért ő az indexesek munkáltatója. Csakhogy Bodolai 2018-ban eladta az MFA-t alapító cég, az NP Nanga Parbat 17 Zrt. részvényeit az IndaMedia jogelődjének, amit akkor Ziegler és Oltyán birtokolt.  Bár a részletek homályosak, a két évvel ezelőtti indamedias közleményből kiderül: a NP-n keresztül magukhoz láncolták az alapítványt és így az Indexet is. Ugyanis akkor úgy fogalmaztak, azért kellett megvenni az NP-t, nehogy „az Index.hu részvényei bármilyen módon kikerüljenek az alapítvány tulajdonából”. Márciusban pedig a fideszes média fő intézőembere, Vaszily betette a lábát az alapítványt alapító Nanga Parbatba is. Az alapító a Polgári törvénykönyv szerint pedig bizonyos megszorításokkal belefolyhat a kuratóriumi tagok kinevezésébe, visszahívásába. Ráadásul az Index.hu Zrt. közel 180 millió forinttal tartozik az IndaMediának – derítette ki egy hónapja a Media1. Mint ismert, Simicska sem vette az opciós jog 2017-es lehívása után nevére az Indexet, hanem átengedte a részvényeit az MFA-nak. A portál mögötti cégek könyveiből viszont kiderül, hogy Simicska vállalata, a Pro-Ráta Holding Zrt. távolról sem volt olyan nagylelkű, nem ingyen ruházhatta át a tulajdonjogát, az MFA fokozatosan törleszthette a vételárat. Ám ezt az összeget a 2018-as adásvételkor, Simicska kapitulálása után a Fidesz-közeli IndaMedia jogelődje átvállalhatta. Bodolai egy hónapja elismerte a Media1-nek, hogy az osztalékból törleszt, azaz az Index nyeresége is az IndaMediánál kötött ki, nem a szerkesztőséget gazdagította.  S nemcsak ez köti az Indexet az IndaMediához: az eddig kiszivárgott információk szerint kizárólagosan ez a cég kezeli a hírportál reklámfelületeit, szerzi a hirdetéseket, kezeli az értük kapott bevételeket. Tehát az Index nem kereshetett magának másik partnert, amíg ezek a szerződések élnek. Ugyanakkor a napokban egy, a hvg.hu által megszerzett belső levélben az szerepel, hogy az IndaMedia vezetősége szerint a portál még a koronavírus miatt kialakult válság idején is magasabb hirdetési bevételt ért el, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Bodolai pedig csütörtökön azt mondta lapunknak, nem is ezzel, hanem a cash flow-val voltak gondok, tehát a fő kérdés az volt, az Index napi finanszírozása mennyire tud rugalmas lenni. Márpedig ha ezt a két nyilatkozatot összevetjük, nehéz másra következtetni, minthogy az IndaMedia csavargathatta a pénzcsapokat, ami még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatta a hírportált. 

"A méltóság frontján a NER nem nyert"

Nagy teret kapott a világsajtóban a hétvégén az Index ügye. A Washington Post szerint a történtek újabb csapást jelentenek a magyarországi független médiára, a New York Times pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányfő a társadalom minden szegmensét ellenőrzése alatt tartja illiberális államában. A brit Guardian szintén azt emelte ki, hogy számos médiumot kormányhoz közeli emberek, cégek vásároltak fel Magyarországon. A francia Le Monde azt írta, az Index a független újságírás egyik legfontosabb orgánuma volt abban az országban, amely a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságot vizsgáló listáján a 180 országból a 89. helyen áll, miközben Orbán 2010-es hatalomra jutásakor még a 23. helyet foglalta el. A Süddeutsche Zeitung szerint mára alig maradt olyan országos médium, amelyet ne a kormányfő vagy valamelyik hozzá közel álló személy tartana ellenőrzése alatt. Az Index botránya azokban az országokban is kiverte a biztosítékot – a szerb ellenzéki sajtónál, Horvátországban, de még Montenegróban is –, ahol a sajtószabadsággal kapcsolatos ügyekkel általában kevesebbet foglalkoznak. Ám ami mindenképpen figyelemreméltó: több határon túli magyar szerkesztőség fejezte ki szolidaritását az Index szerkesztőségével. Először a felvidéki magyar portálok jelezték, hogy kiállnak a szerkesztőség és a sajtószabadság védelme mellett, így az Új Szó napilap, valamint a bumm.sk és a Paraméter portálja. Mindezidáig összesen 140 szlovákiai magyar újságíró és értelmiségi vállalt szolidaritást a magyarországi lap munkatársaival. Szombaton az erdélyi magyar portál, a Transindex „Kedves indexes kollégák” címmel írt nyílt levelet, amely egyebek mellett ilyen megállapítást tartalmaz: „Amilyen kemények voltatok az illiberalizmust megelőző ’békeidőben’, olyan kemények voltatok abban a több éve tartó, alattomos háborúban is, amit a Nemzeti Együttműködés Rendszere pénzzel, zsarolással és készséges médiatanácsadókkal technikai értelemben meg tudott nyerni ellenetek. A méltóság frontján viszont a NER nem nyert.” A vajdasági Családi Kör hetilapot, illetve a Szabad Magyar Szó internetes portált és annak szerbiai változatát, a Slobodna recet kiadó Sajtószabadság Alapítvány is kiállt az Index mellett szombaton, aggodalmát és felháborodását fejezte ki amiatt, hogy „a magyar politikai hatalom újabbnál újabb független médiaszervezetet tesz lehetetlenné vagy sajátít ki”. A szerbiai ellenzéki sajtó, így az N1 televízió, illetve Nova tévé portálja részletesen számolt be az Index ügyéről, de a horvát portálokon is sokat foglalkoztak a témával, így például az azonos nevű Index.hr. Ami azonban meglepő, igen átfogó helyzetképet adott a magyar sajtó helyzetéről a montenegrói Vijesti honlapja, amely a péntek esti tüntetésről is közölt képet. A lap megállapítja, állandósultak az összetűzések az Európai Unió és Magyarország között, s a Fidesz tagságát felfüggesztették az Európai Néppártban. - Rónay Tamás