Sorcsere a kézisek szakmai vezetésében

A sima átszervezésként kommunikált átalakítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddigi vezetőt kimenekítették a konfliktushelyzetből.

Augusztus 1-jétől átalakul a Magyar Kézilabda Szövetség vezetése, az elnökség áldásával megszűnik a szakmai igazgatói poszt, ellenben létrejön egy új szervezeti egység, amelyet utánpótlás-fejlesztési igazgatóság néven aposztrofálnak. A nagyközönség ingerküszöbét nyilván nemigen érinti meg egy efféle belső átszervezés, holott emögött komoly indok, mi több, konfliktushelyzet húzódik meg.

Tavaly áprilisban a szövetség budapesti tisztújító küldöttgyűlésén két fontos személyi döntés született. A férfi szakágért felelős alelnöknek Nagy Lászlót, a nőinek Pálinger Katalin nevezték ki. A két alelnök azóta a két válogatott szakmai munkájáért felel, ami egyébként támadhatatlan döntés, hiszen két megkérdőjelezhetetlen sportági ikonra bízták a nemzeti csapatokat.

Nagy László első döntéseként a lehető legkényesebb szakmai ügyben foglalt állást, amikor a Csoknyai István, Matics Vladan edzőpáros szerződésének lejárta után a veszprémi Gulyás István, illetve korábbi spanyol csapattársa – az állítása szerint a kézilabdáról egészen más filozófia mentén gondolkozó – Chema Rodríguez nevét terjesztette az elnökség elé. A javaslatot elfogadták, Nagy pedig bejelentette: stabil játékot akar látni, hogy egy meccsen belül ne legyenek nagy ingadozások, vagy két egymást követő meccsen ne forduljon elő, hogy az elsőn csak a támadás, a másodikon meg csak a védekezés működjön. „Emellett a játékosok önbizalmát kell erősíteni, mert a külföldiek sokkal jobban vélekednek a magyar válogatottról, mint mi saját magunkról” – összegezte feladatait a visszavonult kézis ász, aki megígérte: „Az edzéseken jelen leszek, ha kell, beszállok, vagy kívülről segítek.”

Pálinger Katalin, a női szakágért felelős szakmai alelnök a balul sikerült (14. hely) és végül a dán Kim Rasmussen leváltásával végződött decemberi világbajnoki szereplés értékelésekor ezt mondta: „Ahogy mindenki, természetesen én is csalódott vagyok. Leszögezném, hogy vállalom a felelősséget a történtekért, hiszen ahogy a kapitány kinevezésében is komoly szerepem volt, úgy a válogatott vb-keret kialakítása, illetve a csapatnál folyó szakmai munka is a tudtommal és támogatásommal történt.” Felelősségre vonásra végül nem, csak szakmai értékelésre, illetve a Danyi Gábor és Elek Gábor alkotta edzőpáros kinevezésére került sor, hiszen másra most tényleg nem volt idő: tavasszal elvileg olimpiai selejtezőt játszott volna a női válogatott, és minden esélye megvolt arra, hogy kijusson Tokióba, de ezt a járvány miatt lefújták.

A két szakmai alelnök, vagyis Pálinger és Nagy mellett azonban a szövetségnek volt egy dedikált szakmai igazgatója is, Zsiga Gyula, aki Bajnokok Ligája-győztes trénerként a nemzetközi edzőelit tagja. A két alelnök mögött viszont észrevételei, meglátásai a háttérbe szorultak, igazán nem is volt döntéshelyzetben. Ezt az állapotot igyekszik feloldani a szövetség. Eszerint a szakmai igazgatóságot immár utánpótlás-fejlesztési igazgatóság néven Zsiga Gyula vezeti tovább, míg Juhász István a Szakmai- és Versenybizottság elnöke lesz, illetve az Utánpótlás Albizottságot Rosta István irányítja.

Zsiga Gyula a korábbinál sokkal szélesebb jogkört és feladatot kap: ahogy a szövetség honlapján fogalmazott, az általa vezetett utánpótlás-fejlesztési igazgatóság felügyeli majd az összes utánpótlás-válogatottat, az országos szakfelügyeleti rendszert, a tehetséggondozó programokat, a Kézilabda az iskolában programot, a Sulikézi Fesztivált, a serdülő-válogatottak kiválasztását, a bajnoki versenyrendszert a legkisebbektől egészen az U16-os korosztályig.

Az állami kézilabda-akadémiák beindulása miatt sorsdöntő időszak előtt áll a sportág, hiszen a labdarúgás után a legtöbb tao-támogatást élvező kézilabda a futball ellenpólusa lehet: a fociban tíz év alatt egyetlen nemzetközileg is komolyan jegyzett labdarúgó nem jött ki semelyik akadémiáról. A kézilabda ezt most felülmúlhatja. És erre megvan minden esélye, hiszen tényleg hatalmas a szakmai és az intellektuális szakadék a két sportág között. Hogy mást ne mondjunk, a teljes magyar kézilabda utánpótlás legfőbb felelőse egy Bajnokok Ligája-győztes edző lesz. Aki „resztliként” már magasba emelte az EHF-kupát és az európai Szuperkupát is.