Lesz-e másik Index?

Publikálás dátuma
2020.07.27. 06:20

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A stáb szeretne együtt maradni, többen egy új lap alapításán gondolkodnak, ám sok minden hátráltatja az indulást.
„Legyen másik” – ez olvasható annak a Facebook-oldalnak a nyitóképén, amit a hírportálnál a főszerkesztőjük kirúgása ellen felmondással tiltakozó indexesek indítottak nem sokkal a pénteki tüntetés előtt. A Távozó indexesek nevű oldal követőinek száma két nap alatt 227 ezerre nőtt. Összehasonlításképp: az Index hivatalos Facebook-oldala hét év alatt 613 ezer követőt gyűjtött. A kommentelők pedig már az indulás perceiben sürgették, hogy a távozó szerkesztőség adjon meg egy bankszámlaszámot, ahová támogatásokat utalhatnak. Munk Veronika főszerkesztő-helyettes azt nyilatkozta, szeretnének „valamilyen formában együtt maradni”, ami minden jel szerint egy új hírportál indítását jelentené. Ám vasárnapi este még nem volt világos, hogyan „lesz másik”, mi is lesz az pontosan, s mikor tud elindulni. Miután a szerkesztőséggel összevesző igazgatósági elnök, Bodolai László pénteken nem volt bent az irodájában, hétfőn fogja láttamozni a felmondási íveket. Több indexes is azt mondta a Népszavának, még nem tudni, hogy le kell-e dolgozniuk a 30 napos felmondási időt, vagy közös megegyezéssel ettől a munkáltató eltekint. Az igazgatóság elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hétfőn a felmondott újságírók kilépésével kapcsolatos ügyeket intézi, hogy rendeződjön, melyik munkatárs meddig marad a cégnél.
Közben a Népszava úgy értesült, néhány újságírót már megkerestek állásajánlattal más médiumok, és ők még nem döntötték el, hogy elfogadják-e. Kérdéses tehát, hogy együtt marad-e a teljes csapat. Mi több, a hétvégén a Média1 szakportál arról számolt be, hogy a felmondók helyére máris új embereket toboroznak. Ám hogy kik, nem világos, hiszen a munkáltatói jogok gyakorlója, Bodolai a Népszavának vasárnap azt nyilatkozta, éppen hétvégi családi programon van, biztos, hogy ő nem toboroz, mindez „rosszindulatú hangulatkeltés”, pletyka. A hétvégén a felmondók Index.hu-n található listájáról néhány név lekerült: úgy tudjuk, ők nem gondolták meg magukat, de mivel szerkesztőség legrégebbi tagjai közül valók, jelentősebb végkielégítés járna nekik, ha a munkaadó válik meg tőlük – igaz, ebben az esetben a felmondási idő is hosszabb. Ugyanakkor a közös megegyezés útjába akadályokat gördíthet, hogy a napokban tovább folyt az üzengetés a távozók és az elnök között. Az újságírók a közösségi médiában kritizálták a vezetőséget, Bodolai pedig újra kemény állításokat tett. Egyesen azt állította, az általa leváltott Dull Szabolcsot „Németországban rendőrök szíjon vezették volna el” üzleti titkok kiszivárogtatása miatt, ráadásul szerinte a volt főszerkesztő baloldali politikusokkal beszélte meg az Index ügyeit. Dull lapzártánkig nem reagált a vádakra. A távozók közül páran azzal indokolták felmondásukat, hogy mostanra vált világossá: a tulajdonos a NER csapdájába esett. Ezt a csapdát a Fidesz-közeli üzletemberek már évek óta ássák. A történet 2014-ben kezdődött, amikor a Fidesz gazdasági hátországának akkori rettegett ura, Simicska Lajos titokban opciós jogot szerzett a cégcsoportra, s jó ideig csak az mentette meg a hírportált, hogy az oligarcha egy évvel később nyíltan szembefordult Orbán Viktorral, így évekig nem érvényesítette a jogait. A párt 2018-as újabb kétharmados győzelme után viszont – a cégcsoport ügyészségi össztűz alá került korábbi tulajdonosához, az opciós jogot biztosító Spéder Zoltánhoz hasonlóan – kapitulált, így a médiacsoport jó része egy KDNP-s üzletember, Oltyán Józsefhez vándorolt. A végjáték akkor indult, amikor a hazai járvány tetőpontján, március végén átvette Oltyán részvényeit a Fidesz-környéki médiavállalatokat irányító Vaszily Miklós, aki egy másik menedzserrel, Zeigler Gáborral osztozik a cégcsoporton. A hírportált kiadó részvénytársaság, az Index.hu Zrt. viszont nincs a Vaszily-Ziegler-féle IndaMedia-csoport birtokában. Tulajdonosa a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA), amelynek kuratóriumi elnöke Bodolai László, ezért ő az indexesek munkáltatója. Csakhogy Bodolai 2018-ban eladta az MFA-t alapító cég, az NP Nanga Parbat 17 Zrt. részvényeit az IndaMedia jogelődjének, amit akkor Ziegler és Oltyán birtokolt.  Bár a részletek homályosak, a két évvel ezelőtti indamedias közleményből kiderül: a NP-n keresztül magukhoz láncolták az alapítványt és így az Indexet is. Ugyanis akkor úgy fogalmaztak, azért kellett megvenni az NP-t, nehogy „az Index.hu részvényei bármilyen módon kikerüljenek az alapítvány tulajdonából”. Márciusban pedig a fideszes média fő intézőembere, Vaszily betette a lábát az alapítványt alapító Nanga Parbatba is. Az alapító a Polgári törvénykönyv szerint pedig bizonyos megszorításokkal belefolyhat a kuratóriumi tagok kinevezésébe, visszahívásába. Ráadásul az Index.hu Zrt. közel 180 millió forinttal tartozik az IndaMediának – derítette ki egy hónapja a Media1. Mint ismert, Simicska sem vette az opciós jog 2017-es lehívása után nevére az Indexet, hanem átengedte a részvényeit az MFA-nak. A portál mögötti cégek könyveiből viszont kiderül, hogy Simicska vállalata, a Pro-Ráta Holding Zrt. távolról sem volt olyan nagylelkű, nem ingyen ruházhatta át a tulajdonjogát, az MFA fokozatosan törleszthette a vételárat. Ám ezt az összeget a 2018-as adásvételkor, Simicska kapitulálása után a Fidesz-közeli IndaMedia jogelődje átvállalhatta. Bodolai egy hónapja elismerte a Media1-nek, hogy az osztalékból törleszt, azaz az Index nyeresége is az IndaMediánál kötött ki, nem a szerkesztőséget gazdagította.  S nemcsak ez köti az Indexet az IndaMediához: az eddig kiszivárgott információk szerint kizárólagosan ez a cég kezeli a hírportál reklámfelületeit, szerzi a hirdetéseket, kezeli az értük kapott bevételeket. Tehát az Index nem kereshetett magának másik partnert, amíg ezek a szerződések élnek. Ugyanakkor a napokban egy, a hvg.hu által megszerzett belső levélben az szerepel, hogy az IndaMedia vezetősége szerint a portál még a koronavírus miatt kialakult válság idején is magasabb hirdetési bevételt ért el, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Bodolai pedig csütörtökön azt mondta lapunknak, nem is ezzel, hanem a cash flow-val voltak gondok, tehát a fő kérdés az volt, az Index napi finanszírozása mennyire tud rugalmas lenni. Márpedig ha ezt a két nyilatkozatot összevetjük, nehéz másra következtetni, minthogy az IndaMedia csavargathatta a pénzcsapokat, ami még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatta a hírportált. 

"A méltóság frontján a NER nem nyert"

Nagy teret kapott a világsajtóban a hétvégén az Index ügye. A Washington Post szerint a történtek újabb csapást jelentenek a magyarországi független médiára, a New York Times pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányfő a társadalom minden szegmensét ellenőrzése alatt tartja illiberális államában. A brit Guardian szintén azt emelte ki, hogy számos médiumot kormányhoz közeli emberek, cégek vásároltak fel Magyarországon. A francia Le Monde azt írta, az Index a független újságírás egyik legfontosabb orgánuma volt abban az országban, amely a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságot vizsgáló listáján a 180 országból a 89. helyen áll, miközben Orbán 2010-es hatalomra jutásakor még a 23. helyet foglalta el. A Süddeutsche Zeitung szerint mára alig maradt olyan országos médium, amelyet ne a kormányfő vagy valamelyik hozzá közel álló személy tartana ellenőrzése alatt. Az Index botránya azokban az országokban is kiverte a biztosítékot – a szerb ellenzéki sajtónál, Horvátországban, de még Montenegróban is –, ahol a sajtószabadsággal kapcsolatos ügyekkel általában kevesebbet foglalkoznak. Ám ami mindenképpen figyelemreméltó: több határon túli magyar szerkesztőség fejezte ki szolidaritását az Index szerkesztőségével. Először a felvidéki magyar portálok jelezték, hogy kiállnak a szerkesztőség és a sajtószabadság védelme mellett, így az Új Szó napilap, valamint a bumm.sk és a Paraméter portálja. Mindezidáig összesen 140 szlovákiai magyar újságíró és értelmiségi vállalt szolidaritást a magyarországi lap munkatársaival. Szombaton az erdélyi magyar portál, a Transindex „Kedves indexes kollégák” címmel írt nyílt levelet, amely egyebek mellett ilyen megállapítást tartalmaz: „Amilyen kemények voltatok az illiberalizmust megelőző ’békeidőben’, olyan kemények voltatok abban a több éve tartó, alattomos háborúban is, amit a Nemzeti Együttműködés Rendszere pénzzel, zsarolással és készséges médiatanácsadókkal technikai értelemben meg tudott nyerni ellenetek. A méltóság frontján viszont a NER nem nyert.” A vajdasági Családi Kör hetilapot, illetve a Szabad Magyar Szó internetes portált és annak szerbiai változatát, a Slobodna recet kiadó Sajtószabadság Alapítvány is kiállt az Index mellett szombaton, aggodalmát és felháborodását fejezte ki amiatt, hogy „a magyar politikai hatalom újabbnál újabb független médiaszervezetet tesz lehetetlenné vagy sajátít ki”. A szerbiai ellenzéki sajtó, így az N1 televízió, illetve Nova tévé portálja részletesen számolt be az Index ügyéről, de a horvát portálokon is sokat foglalkoztak a témával, így például az azonos nevű Index.hr. Ami azonban meglepő, igen átfogó helyzetképet adott a magyar sajtó helyzetéről a montenegrói Vijesti honlapja, amely a péntek esti tüntetésről is közölt képet. A lap megállapítja, állandósultak az összetűzések az Európai Unió és Magyarország között, s a Fidesz tagságát felfüggesztették az Európai Néppártban. - Rónay Tamás

Uniformizálják az egészségügyet

Publikálás dátuma
2020.07.27. 06:00

Fotó: Népszava
Az állami póráz kurtítása látszik a fő célnak a most készülő egészségügyi átalakításban – derül ki a lapunkhoz eljutott információkból.
Az egészségügy átalakítása az elmúlt hónapokban került napirendre, a kormány több tagja – köztük maga a miniszterelnök – is jelezte, hogy nekilátnak a rendszer megújításának. A készülődésnek vannak is látható jelei: Kásler Miklós humánminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter különböző, a rendszer átalakítását előkészítő bizottságokat hoztak létre. Sőt, Pintér sorra fogadta már az ágazat érdek- és szakmai szövetségeinek vezetőit, továbbá mintegy 350 milliós megbízást adott a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadó cégnek, hogy készítsen elemzést arról, miként lehetne javítani a magyar egészségügy hatékonyságát. Ez a cég korábban a szlovák kormány megbízására készített hasonló javaslatot. Abban egyebek mellett azt ígérték, hogy húsz százalékkal is nőhet a szlovák rendszer hatékonysága és akár 30 százalékos minőségjavulást érhetnek el a közszolgáltatásokban. Az ezen alapuló szlovák egészségügyi reformtervet – noha az ottani ellenzék pártjai is támogatták –, a gyakorlatban még nem tesztelték. A BCG által Magyarországnak készítendő koncepciójáról nem sokat tudni, pusztán azt, hogy augusztus elején kell az eredményt átadniuk Pintér Sándornak. A döntés előkészítésének további menete meglehetősen kuszának látszik. Az ágazatért elvileg felelős Kásler Miklós egy videonyilatkozatában úgy próbálta magyarázni a szereposztást: a belügyminisztert ő kérte arra, hogy „szervezési tapasztalatait” bocsássa az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) rendelkezésére az egészségügy struktúrájának áttekintésében, esetleges átalakításában. „A Belügyminisztériumnak eszében sincs orvosszakmai kérdésekben döntéseket hozni, a magyar egészségügy átalakítását nem a Boston Consulting Group fogja megszabni.” – állította. Hozzátette, hogy a belügyi és egészségügyi tárca további 15-20 egyéb szervezet, köztük az orvosi és gyógyszerészi kamarák véleményét is kikérte az átalakítással kapcsolatban, emellett véleményt nyilvánított a Pénzügyminisztérium, továbbá a Magyar Nemzeti Bank. Kásler Miklós sokat sejtető, ám kevés konkrétumot fölfedő nyilatkozatai ellenére a lapunk által megkérdezett szakértők sem tudják, hogy pontosan hol és mi készül, illetve annak mi a célja, van-e határideje. A kormányzati szándékokról legfeljebb abból az akcióból sejthetünk meg valamit, hogy – eddig szokatlan módon – megszólították az ágazatban dolgozókat is. Mintegy 140 ezer dolgozó, köztük az intézmények vezetői, az orvosok, a szakdolgozók, a gyógyszerészek, a háziorvosok kaptak egy kérdéssort. „Ez egy nemzeti konzultáció” – nyilatkozta Kásler Miklós a Demokratának, ami már bizonyos óvatosságra inthette a közönséget. A nemzeti konzultációk általános tapasztalata ugyanis az, hogy a kérdőíveket nem az őszinte érdeklődés hatja át, sokkal inkább már kész kormányzati politikai törekvésekhez igyekeznek legitimációt szerezni. Az ágazati dolgozók elé tárt kérdések maguk is megerősítik ezt a gyanút. Sejthető belőlük az átalakítás szándékolt iránya. Úgy tudjuk, a kérdéssorhoz maga a BCG is adott javaslatokat, de a végső megfogalmazás az Emmi-ben készült. A tárca több mint fél tucat területtel kapcsolatban kéri a válaszadókat, hogy egy ötfokú skálán osztályozzák: mennyire tartják támogatandónak például az intézmények még erősebb centralizációját, a miniszter irányítói jogköreinek erősítését. Úgy tudjuk, a reform döntéselőkészítői a közfinanszírozott ellátásokat egyértelműen továbbra is adóforintokból állnák, nincs jele annak, hogy külső forrásokat, például biztosítói pénzeket vonnának be. Ezzel párhuzamosan fölszámolnák a tulajdonformák sokféleségét az alapellátásban és a kórházi szektorban is, a teljes egészségügyi rendszerben. Egyetlen hivatal irányíthatná a szolgáltatók beszerzéseit, fejlesztését éppúgy mint a személyzeti politikáját. Úgy tudjuk szó van arról is: a kórházi ellátást úgy szerveznék újjá területi egységenként, hogy ahhoz hozzátartozzon a szak- és alapellátás is. Az egységes állami egészségügy felállításának terve indokolhatja a kérdőívnek azt a kérdését: „Egyetért-e azzal, hogy az érintett szereplők által elfogadott életpálya modell bevezetése esetén az egészségügyi dolgozók vagy csak a közfinanszírozott rendszerben dolgozzanak vagy csak azon kívül, a magánellátóknál?” Úgy tudjuk, a Pintér Sándor által létrehozott „bér és hálapénz bizottság”, amelyet maga Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke vezetett, már leadott javaslatai érintik ezt a kérdéskört: egy tisztes béremelés feltételeként elfogadható lenne ez a megkötés is. A lázas reform-előkészítésben feltűnő, hogy az érintetteket, a betegeket egyáltalán nem próbálta senki kérdezni. A Népszava néhány napja megkérdezte a tárcát, hogy a betegek mikor kapnak az általuk kívánatosnak tartott változásokról kérdőívet, de a minisztériumtól erre még válasz sem érkezett. Ez is arra mutat rá, hogy a reform céljaként gyakran emlegettet hatékonyságnövelés itt nem arról szól, hogy miként lehet a legjobb egészségügyi ellátást nyújtani a polgároknak. A reformerek kizárólag arra fókuszálnak, hogy miként lehet a mindenkori kormányzati akaratot a lehető legegyszerűbben és legolcsóbban érvényesíteni az ágazatban. Erre utal, és ezzel vág egybe a centralizálás és az alkalmazotti rendszer teljessé tételének szándéka is. Azt a háttérben nyilatkozó szakértők is megerősítették, hogy ez a legerősebben tapintható motiváció az egyébként meglehetősen kaotikus folyamatban.

A Magyar Orvosi Kamara lapunktól azt kérte, hogy a "bér és hálapénz bizottság" javaslatát a magán és a köz orvoslás szétválasztásával kapcsolatban pontosabban jelenítsük meg. Így a jelentés szerint: a többszörös munkaviszonyok kiszűrése és a köz- és a magánegészségügy szétválasztása a munkacsoport által is támogatott cél, de a rövidtávú működőképesség megőrzése érdekében ezt csak több lépcsőben lehet elérni, és bizonyos területeken keresni kell a szabályozott - ellenőrzött együttműködés lehetőségeit. A javaslat szerint a megfelelő bérezés mellett olyan szabályozás kell, amely tiltja a hálapénz elfogadását, és korlátozza (csak ellátási érdekből kiadható engedélyhez köti) a másodállás vállalást, és szűkítően szabályozza a magánegészségügyben való szerepvállalást.

Szerző
Frissítve: 2020.07.27. 11:18

Volt telitalálat a hatos lottón, ellenőrizze szelvényét!

Publikálás dátuma
2020.07.26. 16:39

Fotó: Shutterstock
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 30. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok:   2 (kettő) 9 (kilenc) 15 (tizenöt) 21 (huszonegy) 33 (harminchárom) 39 (harminckilenc) Nyeremények: A 2 darab 6 találatos szelvényre egyenként 321 183 850 forintot, az 5 találatos szelvényekre egyenként 176 235 forintot; a 4 találatos szelvényekre egyenként 5 815 forintot; 3 találatos szelvényekre egyenként 1 805 forintot fizetnek.
Szerző