Előfizetés

Adjon nevet a nyíregyházi fehér oroszlánkölyköknek!

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.27. 19:47

Fotó: Balázs Attila / MTI/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A már négyhetes ritka cukiságok még anyatejjel táplálkoznak.
Három fehér oroszlánkölyök (Panthera leo krugeri) született a Nyíregyházi Állatparkban. A most négyhetes, nőstény ivarú kölyköket hétfőn vizsgálták meg először az állatpark orvosai, a beavatkozás alkalmával megmérték súlyukat, kaptak féregtelenítő szert és vakcinát is. A vizsgálatot végig jól tűrő oroszlánok közül a legkisebb négy, a legnagyobb több mint öt kilogrammos. Az egyenként körülbelül másfél kilogrammal született kölykök még anyatejjel táplálkoznak és szépen gyarapodnak – mondta el Révészné Petró Zsuzsa oktatási osztályvezető.
Binti, a hétéves, Csehországból érkezett anyaállat és szintén hétéves párja, a korábban egy holland állatkertben élő Inkosi 2015 óta alkot egy párt a Nyíregyházi Állatparkban. A kicsiket a szerencsésebb látogatók már megtekinthetik, a kölykök olykor már kimerészkednek a külső kifutóba.
A fehér színváltozatú állatok a dél-afrikai, más néven krugeri oroszlán alfaj egyik populációjához tartoznak és csak Dél-Afrikában, a Timbavati és Kruger Nemzeti Park területén élnek. A világos színük a rejtőzködést segíti, mivel a régiót a fehér homokos folyómedrek, valamint a magas fű jellemzi. Az utódok csak akkor lesznek bézs színűek, ha a szülőállatok mindkét tagja világos bundájú. A krugeri oroszlánok ezen színváltozata egyike Afrika legtitokzatosabb állatainak, évszázadokon keresztül csak sejtették létüket. A dél-afrikai őslakosok tisztelték őket, mint az isteni világ közvetlen küldötteit. Élőhelyük, Timbavati, azt jelenti, "a hely, ahol a csillag-oroszlánok lejöttek".
A ritka ragadozókról először 1928-ban lehetett hallani, de csak a hetvenes években kaptak nyilvános figyelmet Chris McBride könyve, a The White Lions of Timbavati (Timbavati fehér oroszlánjai) megjelenése után. Ekkor szerzett tudomást a világ a létezésükről, ettől kezdve a fehér emberek kívánatos vadásztrófeájává váltak. Állományuk a vadászat miatt jelentősen csökkent, legutóbb 1994-ben láttak vadon élő egyedet.
Révészné Petró Zsuzsa elmondta, az állatkertben és rezervátumokban élő állatok száma nem éri el az ötszázat, ezért fontos, hogy ezeket a különleges színű állatokat zárt tartási körülmények között bemutassák és tenyésszék. A Nyíregyházi Állatparkban már többször született fehér oroszlán, a most született kicsikkel együtt hat egyed él a sóstógyógyfürdői látványosságban. Az utódok neveire a park közösségi oldalán várják a látogatói javaslatokat.

Adriai hangulatot árasztanak a Balatonon a kabócák

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.27. 14:00

Fotó: Lokman Ilhan/Anadolu Agency / AFP
Egyre inkább terjednek a magyar tenger partján a mediterrán éghajlatot kedvelő rovarfajok.
Az Adrián természetesnek ható ciripelést, zümmögést számos településen és tó melletti zöldterületeken is lehet hallani – írta a Veol. Tavalyhoz képest jóval nagyobb számban vannak jelen, lényegében tömegesnek tekinthető a rajzásuk, és így az általuk kibocsátott jellegzetes „zene” is jóval több helyen és hangosabban hallható – mondta Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kelet-veszprémi tájegységének vezetője. 
A jellegzetes hangot, amely május végétől augusztus közepéig hallható, az óriás énekeskabóca és a mannakabóca adja, mindkét nagy testű – két-három centiméteresre növő – kabócafaj elterjedtsége nagyobb és gyakoribbá vált az utóbbi egy évtizedben. „Mindkét melegigényes rovarfaj a Mediterráneumban érzi jól magát, Dél-Európa és a Balkán-félsziget számos pontján megtalálhatók, ugyanakkor mindkét faj több évtizede jelen van a Tihanyi-félszigeten. Az utóbbi évek újdonsága, hogy az óriás énekeskabócák a félszigettől egyre távolabbi területeken, a Balaton-felvidék mellett Zala megyében, sőt, Budapesten is megjelentek” – mondta a szakember. A terjedésük okára egyelőre nincs pontos magyarázat, de vélhetően a klímaváltozással járó felmelegedés is hozzájárul.
A hangot, amely a nőstények odacsalogatását célozza, a hím énekeskabócák a potrohukon lévő hártyák rezegtetésével állítják elő. Az óriás énekeskabócák folyamatosan zizegnek, míg a mannakabócák szaggatottan adják ki ciripelésüket.  
Az óriás énekeskabóca és a mannakabóca Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke ötezer forint.

A kormány nem hisz a méheknek

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.07.25. 09:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az elmúlt félszáz év legrosszabb méztermése és a mézelő rovarok tömeges pusztulása sem elég, hogy a kormány tegyen valamit a gyilkos vegyszerek ellen.
Bár az agrártárca, illetve annak vezetője szóban a méhek illetve a méhészek mellett áll, a valóságban mindent megtesz azért, hogy az agrokémiai ipar multinacionális cégei (elsősorban a német Bayer) által gyártott, bizonyítottan méhgyilkos vegyszerek minél tovább forgalomban maradhassanak. Nagy István agrárminiszter, aki a méhészkedésről írta a doktoriját - „A méhészeti termelés technológiai, gazdasági, társadalmi összefüggései” címmel –, és a méhek melletti elkötelezettségét azzal is igyekezett demonstrálni, hogy lakott méhkaptárt telepített a minisztérium Kossuth téri épületének erkélyére, most éppen a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” című európai polgári kezdeményezés aláírása elől igyekszik elhajolni, pedig a petíció kellő számú aláírás összegyűjtése esetén lépéskényszerbe hozná az uniós döntéshozókat a legkártékonyabb rovarölő szerek betiltása érdekében. Közben a tömeges méhpusztulás Magyarországot is elérte: 2018-ban a hazai állomány fele elpusztult, és a jelenségnek az idei, kirívóan gyenge mézterméshez is köze van.  Az észak-amerikai és európai méhpusztulást 2008 óta kutatják intenzíven. Eleinte többféle ezoterikus magyarázat fölvetődött – ismeretlen méhparazitáktól titokzatos mikroorganizmusokon át a klímaváltozásig, de arra, hogy miért hullanak el sokszor kaptárszámra a földeken látogatást tett rovarok, egyik sem kínált hihető megfejtést. A vizsgálatok nyomán ugyanakkor olyannyira egyértelművé vált a rovarölő („növényvédő”) szerek felelőssége, hogy közülük a legkártékonyabbakat 2018-ban az EU – négy tagállam, köztük éppen Magyarország ellenszavazatával – betiltotta. A tilalomnak volt már egy megelőző állomása 2013-ban, amikor három elterjedt neonikotinoid, a Bayer-gyártású imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta által kifejlesztett tiametoxám hatóanyagokat száműzték a repce, kukorica és napraforgó ültetvényekről. Két éve ezt a korlátozást terjesztették ki az összes szabadföldi felhasználásra, vagyis jelenleg kizárólag üvegházakban szabad az említett szereket használni.  A magyar kormány kezdettől a tilalom ellen volt. Eleinte azzal érveltünk, hogy nincs bizonyíték a neonikotinoid idegmérgek használata és a méhek tömeges pusztulása között. Valójában azonban már a 2013-as uniós korlátozás is a világos tudományos bizonyítékokon alapult, 2018-ban pedig azért szélesítették ki a tilalmi kört, mert akkor publikálta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság azt az összegző tanulmányt, amely az addigi kutatási eredményeket összefoglalva megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az agrokemikáliákkal gyakorlatilag megmérgezzük a beporzásban (az élelmiszernövények 70 százalékának megtermékenyítésében) pótolhatatlan szerepű méheket.  A rovarölő szerek használata annyira elterjedt, hogy a méhek egy szezonon belül akár féltucatnyi hullámban is találkoznak a kijuttatott mérgekkel – valójában az a csoda, hogy egy részük túléli az ismételt mérgezést. Mindezek, illetve a Nagy Istvánnal is jó kapcsolatot ápoló Országos Magyar Méhészeti Egyesület ismételt jelzései ellenére az Orbán-kabinet nem csak nemleges szavazatot adott le, de mentességet is kért és kapott a tilalom alól, annak ellenére, hogy a korlátozást időben bevezető országok tapasztalata alapján immár a másik érv sem tartható; nevezetesen az, hogy a neonikotinoidokat nem lehet helyettesíteni, és a használatuk nélkül a haszonnövényeket felfalják a kártevő rovarok. Mint Európa-szerte bebizonyosodott, léteznek hatékony alternatívák illetve kevésbé vegyszerigényes termesztési technológiák, azok azonban éppen azon óriásvállalatok profitját csökkentenék, amelyek a neonikotinoid-üzletben érdekeltek. Közülük is a legnagyobb a német Bayer, amelynek (illetve amelyen keresztül a német kormánynak) az Orbán kabinet az autóügyáraknak szántakhoz hasonló, látványos gesztusokkal igyekszik kedveskedni. Ez nem csak a méhgyilkos vegyszerek betiltásának opponálásában nyilvánul(t) meg, hanem az amerikai Monsanto felvásárlásával a Bayerhez került glifozát gyomortó használatával kapcsolatos magyar kormányálláspontban is. A glifozátot, amelyről időközben szintén kiderült, hogy árt a méheknek, a génkezelt haszonnövényekhez (GMO) fejlesztették ki: a szabadföldi termesztésben lévő GMO-k legnagyobb csoportja gyomirtó-rezisztens, azaz, ha lepermetezik glifozáttal, minden más elpusztul körülötte, a génkezelt növény viszont túléli. A Bayer épp most kényszerül minden idők egyik legnagyobb kártérítését kifizetni a glifozát rákkeltő hatása miatt, Magyarország viszont ezúttal is a betiltást ellenző országok között áll.  

Oda a méz

Az elmúlt ötven év legrosszabb méztermése várható idén, az átlag termés harmada vagy negyede lett csak az idei - közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a közmédia hírműsorában. Bross Péter szerint januárra nem lesz a magyar szabadpiacon eladó méz, és a rossz termés az árakban is látszik: a hárs- és az akácméz ára például az elmúlt hónapban 50 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest. A fagy és az aszály mellett a mézhiánynak van egy harmadik, a vegyszerezéssel összefüggő oka is, amit az állami hírügynökség személyesen úgy fogalmazott meg: „idén is több száz méhész jelezte, hogy a napraforgó kinyílásával jelentős méhpusztulás tapasztalható a méhcsaládjaikban”.