Leértékelt professzorok

Publikálás dátuma
2020.07.28. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy doktorandusz akár háromszor annyi pénzt kaphat havonta, mint a saját témavezetője, amennyiben „innovációs” területen kutat.
– Azon kívül, hogy semmibe veszi a tudományt, még arcpirítóan meg is alázza az egyetemi oktatókat – így reagált több, általunk megkérdezett professzor, adjunktus és docens arra az úgynevezett Kooperatív Doktori Programra, (KDP) amelyet idén augusztus elsejétől szeptember 15-ig pályázhatnak meg hallgatók. A július 22-én megjelent kiírás szerint a doktori program célja, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén, elsősorban a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai vonalon bővítse azon munkavállalók létszámát, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi, gazdasági hasznosításában. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által 300 millió forintos keretösszegben kiírt pályázaton legfeljebb száz jelentkezést fogadnak most be, a nyertes doktoranduszok havi minimum 200 ezer, maximum 400 ezer forintos támogatást kaphatnak 12-48 hónap közötti időtartamra. Feltétel, hogy az így támogatott ösztöndíjasok a doktori hallgatói státuszuk mellett a felsőoktatási intézményen kívül más munkahelyen is végezzenek olyan magas színvonalú kutatómunkát, amely érdemi ipari tevékenységet és számottevő gazdasági hasznosulást jelent. Vagyis már eleve van munkahelyük, ahol kutatnak, tehát az ösztöndíjon kívül egyéb rendszeres jövedelemmel is rendelkeznek – havi bevételük így együttesen jócskán meghaladhatja a félmillió forintot.
– Ez súlyos aránytalanságokat okoz a felsőoktatásban, hisz előfordulhat, hogy a KDP-s hallgató háromszor annyi pénzt kap havonta, mint a témavezető egyetemi adjunktusa – mondta a Népszavának egy debreceni professzor. Saját tanszékéről hozott példát, ahol egy egyetemi adjunktus nettó 193 ezer forintot keres, vagyis még a doktori ösztöndíj alsó plafonját sem éri el. A pályázati kírásában ugyan szerepel, hogy a nyertes pályázó témavezetője is kaphat legfeljebb havi bruttó 200 ezer – nettó 140 ezer – forintot, amit inkább alamizsnaként értékelnek, s még ezzel együtt is megalázónak érzik a kooperatív doktori ösztöndíjasok és az egyetemi oktatók jövedelme közötti különbségeket. Megkérdeztük a pályázatot kezelő NKFIH-t, osztják-e az oktatók aggodalmát, miszerint a doktori ösztöndíj leértékeli a tudományt, amiért az innovációra helyezi a hangsúlyt, ráadásul súlyos bérfeszültséget okoz a hallgatók és a Doktori Iskola oktatói között? Érdemben azonban nem válaszoltak a kérdéseinkre, csak elismételték a program egyes kritériumait.
– Ez a pályázati lehetőség egy újabb bizonyítéka annak, hogy az Orbán-kormány leértékeli az alapkutatásokat, a tudományt pedig minden áron a gazdaság szolgálatába akarja állítani – mondta lapunknak Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének alelnöke. Hozzátette: a felsőoktatási dolgozók bére már így is a „higiénés szint alatt van” – vagyis arra sem futja igazán, hogy a saját létfenntartásuk költségeit fedezze. Szavai szerint a jobboldali kormány az elmúlt tíz évben nemhogy törekedett volna ennek a helyzetnek a feloldására, hanem inkább még tovább fokozta a bérfeszültséget az ágazatban.
Szerző
Témák
felsőoktatás

Napsütéses időt hoz a kedd, akár 34 fokot is mérhetünk

Publikálás dátuma
2020.07.28. 06:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Késő estére 20 és 25 fok közé csökken a hőmérséklet.
Kedden a sok napsütés mellett az ország keleti harmadán-negyedén lehet több gomolyfelhő az égen, de csapadékra ezekből nem kell számítani. A délire forduló szél főként a Dunántúlon élénkülhet meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 34 fok között várható, északkeleten az alacsonyabb értékekkel. Késő estére 20 és 25 fok közé csökken a hőmérséklet. A hőség miatt Győr-Moson-Sopron megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
Szerző

Hit Gyülekezete: végképp megváltozott a jobboldal véleménye

Publikálás dátuma
2020.07.28. 06:40
SEMJÉN Zsolt; NÉMETH Sándor
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A gyülekezet előzőleg 2006-ban írt alá megállapodást a kormánnyal, amikor a miniszterelnököt még nem Orbán Viktornak, hanem Gyurcsány Ferencnek hívták.
Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes a világméretű neoprotestáns mozgalom legnagyobb súlyú magyarországi képviselőjeként méltatta a Hit Gyülekezetét, miután az állam nevében finanszírozási megállapodást írt alá múlt pénteken Németh Sándor vezető lelkésszel. A budai Várban, a Miniszterelnökségen rendezett ünnepélyes eseményen a gyülekezet részéről két volt SZDSZ-es parlamenti képviselő, Hack Péter és Mészáros István is részt vett. Annak idején a Hit Gyülekezete és a liberális SZDSZ kemény csatákat vívott a jobboldallal, személy szerint Semjén Zsolttal is. Kérdésünkre, hogy milyen érzés volt az egykori „nagy ellenféllel” egy ilyen ceremónián találkozni, Hack Péter diakónus, jogász, egyetemi tanár elmondta: összességében jó érzés töltötte el. A jobboldal ugyanis, amely sokáig nagyon ellenségesen viszonyult a gyülekezethez, a mostani megállapodással bizonyságát adta annak, hogy végképp megváltozott a véleménye. A kormány felismerte, hogy a Hit Gyülekezete tartósan jelen van a társadalomban, komoly beágyazottsággal rendelkezik és a nemzetközi kapcsolatai is fontosak az ország számára – állapította meg Hack Péter. A gyülekezet előzőleg 2006-ban írt alá megállapodást a kormánnyal, amikor a miniszterelnököt még nem Orbán Viktornak, hanem Gyurcsány Ferencnek hívták. Hack emlékeztetett rá, hogy 2011-ben a fideszes többségű parlament új vallásügyi törvényt fogadott el, amely a Hit Gyülekezetét is az úgynevezett „bevett egyházak” közé sorolta. A mostani szerződés aláírása azóta napirenden volt. A megállapodást egyebek mellett az indokolta, hogy a gyülekezet fenntartásában közoktatási és felsőoktatási intézmény is működik: ezek finanszírozását az időközben megváltozott törvényi környezethez kellett igazítani. Hack a fejlődés példájaként említette, hogy 1997-ben, amikor a gyülekezet megalapította a Bornemisza Péterről elnevezett általános iskoláját, 314 diákkal indultak. Az idén szeptemberben kezdődő tanévben a beiratkozók száma eléri a 7000-et. Hack Péter elmondása szerint a megállapodás szabályozott kereteket teremt a gyülekezet gyermekvédelmi tevékenységének, valamint a börtönökben, kórházakban és a honvédségnél teljesített szolgálatának. A Hit Gyülekezete csak olyan közfeladatok után kap költségvetési támogatást, amelyeket máskülönben állami vagy önkormányzati intézményeknek kellene ellátniuk. Hitéleti támogatásra – a minden egyháznak járó egyszázalékos adófelajánlásokat kivéve – a gyülekezet nem tart igényt. Többféle egyház-finanszírozási rendszer létezik a világban, a magyar kormány által preferált megoldástól eltérően a Hit Gyülekezete az önfenntartó modell híve. Hiszen – jegyezte meg Hack Péter – így derülhet ki, hogy melyik felekezetre milyen valós igény mutatkozik. „Felfogásunk szerint a hívek részéről megnyilvánuló anyagi támogatás azt is világosan jelzi, hogy egy adott egyház milyen mértékű népszerűségnek örvend a hívek körében. Nálunk alapelv, hogy a lelkészeinket nem az államnak, hanem az adott közösségnek kell eltartania, és csak ott legyen teljes idejű szolgálatot végző lelkész, ahol erre képesnek bizonyul a helyi közösség” – mondta. Ugyanakkor a Hit Gyülekezete – bár nem tartja ideálisnak a jelenlegi állapotot – tudomásul veszi, hogy a kormány másfajta egyházpolitikai modellt követ. Hack szerint a legfontosabb az, hogy a kormány tiszteletben tartja az egyházi autonómiát. A vallásos emberek szabadon gyakorolhatják hitüket, nem kényszerülnek arra, hogy szembeszegüljenek az állammal, ha valamelyik törvényi rendelkezés sérti a hitelveiket. Így például egyházi fenntartású kórházban az állam nem kényszeríti rá az orvosokat, hogy vallási meggyőződésük ellenére abortuszt hajtsanak végre. Kérdésünkre, hogy mostantól a Hit Gyülekezetét a Fidesz deklarált szövetségesének tekinthetjük-e, Hack Péter közölte: „ez nem politikai megállapodás, nem politikai alku”. A kormány azokkal az egyházakkal köt megállapodást, amelyek széles körben látnak el közfeladatokat. Szóba hoztuk, hogy az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség még mindig nem kapta vissza egyházi státuszát. Hack reményei szerint erre is lehetőség nyílik majd: az egyházi törvény 2018-as módosítása kedvező változást hozott, normatív feltételeket fogalmazott meg. A Hit Gyülekezete és a kormány kapcsolatára visszatérve Hack Péter hangsúlyozta, hogy vannak olyan kérdések (ilyen az élet, a család védelme, vagy a konzervatív erkölcsi értékek tisztelete), amelyekben a gyülekezet álláspontja közel áll ahhoz, amit a Fidesz képvisel. Más kérdésekben, így például a követendőnek tartott egyház-finanszírozási modell esetében, akadnak nézetkülönbségek. Ennek azonban – tette hozzá – a megállapodás szempontjából nincs jelentősége. Hack Péter az összes előkészítő tárgyaláson jelen volt, és állítja, hogy a kormány még csak utalást sem tett arra, hogy lenne bármilyen politikai elvárása a Hit Gyülekezete felé.  
Szerző