Vírusszkepticizmus

Lépjünk túl ezen a vírus őrületen, felejtsük el, mondta a székelyföldi gyógyszerész rokon június utolsó napjaiban, amikor több mint három hónapos blokád után végre megnyílt a magyar-román határ és karantén nélkül meglátogathattam édesapámat. Marosvásárhelyen sem volt ez másképpen, jöttek a rég nem látott rokonok, barátok, persze maszk nélkül, s boldogan öleltek, pusziltak meg a hosszas távollét után.

Épp azokban a napokban kezdett el újra vészesen emelkedni a fertőzések száma Romániában, de a Székelyföldtől Nagyváradig rendre abba az elméletbe futottam bele, hogy „szemfényvesztés az egész, kormányzati csalás”, aminek egyetlen célja, hogy a közelgő brüsszeli csúcson „minél több pénzt sajtoljanak ki az Unióból”. Koronavírus meg különben is csak a Kárpátokon túl van, Erdélyben még egyikük sem találkozott olyan emberrel, aki maga, vagy hozzátartozója koronavírusos lett volna.

Mi tagadás, sok csodát láttam már Romániában, teljesen kizárni ezt a pénzszerzési kormányzati manővert sem tudtam. Csakhogy az uniós csúcs lejárt, a fertőzésszámok pedig az egekbe emelkedtek. A tengerpartra minden hét végén M7-es balatoni kocsisor araszol, a közösségi médiában egyre nagyobb a felháborodás a korlátozások részleges fenntartása miatt, miközben az intenzív osztályokon rohamosan fogynak a férőhelyek, a súlyos betegek és a halálos áldozatok között pedig egyre több a fiatal. A vírus egyik gócpontja a nagyon is erdélyi Brassó lett.

És igen, már van személyes ismerős fertőzött is, köztük olyan is, akinek nem kis létszámú cégét kellett bezárni miután egyszerre több alkalmazottja lett rosszul és derült ki róluk, hogy betegek. Az összeesküvés-elméletek mégis makacsul tartják magukat, mint ahogyan az a tévhit is, hogy csak az Olaszországból és Spanyolországból hazatért vendégmunkások terjesztik a kórt, az egészségügyi szakemberek figyelmeztetése, hogy a közösségi terjedés szakaszában minden vírusszkepticizmus potenciális bomba, falra hányt borsó maradt.

Minap, a KÖKI-Érd vonaton hallottam két – maszk nélküli - fiatal beszélgetését: „Szerinted tényleg vannak olyan hülyék, akik elhiszik, hogy van ez a vírus?”