Koronavírus: télen csúcsokat dönthet, de nyáron is hatékony, nem hullámokban támad, és mindig is fertőz

Publikálás dátuma
2020.07.29. 14:02

Fotó: Andrew Brookes / AFP
Nyáron sem szabad félvállról venni az előképeitől eltérően viselkedő kórokozót – figyelmeztetett a WHO.
Még mindig évszakokban gondolkodunk, pedig azt kellene észben tartani, hogy ez egy új vírus, és másként viselkedik, mint a korábban támadók – próbálta mindenkiben tudatosítani Margaret Harris, hogy ne a kialakult rutinok alapján gondolkodjon a koronavírusról. A WHO szóvivője szerint például el kell felejteni a járványhullámokat (így rohamoz az influenza), mert úgy tűnik, folyamatos jelenlétről, ha úgy tetszik, egyetlen nagy hullámról van szó - és időnként intenzívebb, máskor kevésbé aktív a kórokozó, de nem húzódik vissza. "A legjobb, amit tenni lehet, ellaposítani az emelkedő görbét, és aztán csökkenő ágba kényszeríteni egészen a zéró tengelyig" – fogalmazott.

Szerdai számok

A világon 16 682 030 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 659 374, a gyógyultaké pedig 9 711 187 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem reggeli adatai szerint.

Nem "főtt meg"

Hiába reméltük tavasszal, hogy a meleg megfékezi a vírust, a júliusi hőhullám idején mégis erőre kap a járvány, a jelenség okára egyelőre nincs válasz – írja a Webbeteg. Az időjárási feltételek hasonlóak voltak Új-Zéland egyes részein, Dél-kelet Ausztrália bizonyos térségeiben, Dél-Afrikában és Argentína egyes területein, az esetek mégis jelentősen eltértek egymástól. Durva járványgócok alakultak ki Argentínában és Dél-Afrikában, eközben szinte érintetlen maradt Új-Zéland, és meglehetősen kevés eset fordult elő Ausztráliában. Azaz nem lehet mindent az időjárással magyarázni.
A Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, a legnagyobb gócok pedig éppen a legmelegebb államokban alakultak ki. A Princeton Environmental Institute kutatói a Science Magazinban azt írták: talán hat a vírusra az időjárás, ám valószínűtlen, hogy a nyár érdemben befolyásolná a megbetegedés terjedését, vagy épp a visszaszorulását. Bár ők is úgy gondolják, hogy a vírust gyengítheti a napsugárzás és a meleg, a kutatás fő megállapítása az, hogy egy új vírus nem talál(hat)ja szemben magát immunitással, ezért jóval hatékonyabban támad, így terjedhet futótűzként is, időjárástól függetlenül. Ez akkor is igaz, ha a koronavírus egyébként az influenzához hasonlóan vakcina nélkül szezonálisan térne vissza, de most még alapvetően a lakossági "védtelenség" befolyásolja a mozgását. A kutatók megjegyezték, a tél hozhat új csúcsokat is.
A Maryland Egyetem virológus kutatói a JAMA tudományos folyóiratban arról írtak, hogy bár a SARS-CoV-2 vírusra rosszul hat a meleg és a napsugárzás, valószínűleg könnyebben terjed hideg, száraz időben, még a hőségtől legyengült vírusok sem tűnnek el a nyári hónapokban. Ez főleg a mobilitással magyarázható; a magas hőmérséklet és páratartalom a déli államokban arra készteti az embereket, hogy légkondicionált helyiségekbe húzódjanak. Mivel ezekben ablakot sem nyitnak, minden adott a vírus átadására, a gócok kialakulására.

Nem örök a védettség

A svéd egészségügyi hatóságok szerint fél évig tart a fertőzésen átesett emberek koronavírussal szembeni immunitása, függetlenül attól, hogy a szervezetük termelt-e antitestet vagy sem. Anders Tegnell epidemiológus szerint azonban immunitás esetén is terjeszthető a vírus, ezért mindenkinek be kell tartania a szociális távolságtartás szabályait és a higiéniai előírásokat – írta a Portfolio.
Néhány hete az Index azt írta, hogy egy új tanulmány szerint a Covid-19-ből felépült betegeknél három hét után tetőzik a vírus ellen fellépő antitestek száma, három hónappal később viszont megcsappan. A King's College London tudósai több mint 90 beteget és kórházi dolgozót vizsgáltak meg, akiknek 60 százaléka hatékony immunreakcióval lépett fel a fertőzés ellen, de három hónappal később csak 17 százaléknál volt hasonlóan erős a védelem. Az antitestek száma akár a huszonharmadára is csökkenhetett, de olyanok is voltak, akiknél már ki sem tudták mutatni jelenlétüket. 
Egyelőre úgy tűnik, hogy minél súlyosabb valakinél a Covid-19 lefolyása, annál több antitestet termel. A kutatók arra számítanak, hogy az immunrendszer memóriája miatt egy esetleges újrafertőződéskor enyhébb lehet a betegség lefolyása, viszont ugyanolyan fertőző, mint először. A kutatás eredménye szerint egy esetleges védőoltás is hasonló eredményeket érhet el, így lehet, hogy a védettséghez az influenzához hasonlóan rendszeres oltásra lesz szükség.

Később is felismerhetik

A Webbeteg hétfői cikke szerint nem baj, hogy a koronavírus ellen termelődő antitestek gyorsan gyengülnek és elillannak, szingapúri kutatók szerint az immunrendszerben lévő T-, illetve B-sejtek emlékeznek a vírusra, így be tudják indítani az immunválaszt. A T-sejtek képesek megölni a megfertőzött sejteket, ezáltal lassítják a vírus szervezeten belüli terjedését, és segítenek megtanítani a B-sejteknek, hogyan hozzanak létre antitesteket. A Nature című tudományos lap számolt be a kutatásukról, amely szerint a 2003-as koronavírus-fertőzést, a SARS-t túlélők szervezetében talált „emlékező” T-sejtek felismerték az új koronavírust is. Vizsgáltak olyan embereket is, akik nem fertőződtek meg egyik koronavírussal sem, több mint felüknél találtak azonban olyan védő (protektív) T-sejteket, ami arra utal, hogy szervezetük valaha már találkozhatott valamilyen koronavírussal, így él bennük egy előzetesen kialakult (pre)immunitás az újjal szemben is.  
Szerző

Idén is lesz lovasterápia-képzés

Publikálás dátuma
2020.07.28. 09:41
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A 90-es években a Nemzetközi Gyermekmentő szolgálat közreműködésével létrehozott Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány 1997 óta tart szakmai oktatásokat.
Ha a körülmények engedik, a Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány (MLTSZ) a korábbi évekhez hasonlóan idén ősszel is elindítja „Alapozó ismeretek a lovasterápiáról” elnevezésű képzését. A 90-es években a Nemzetközi Gyermekmentő szolgálat közreműködésével létrehozott szervezet 1997 óta tart szakmai oktatásokat. Idehaza egyre több a képzett szakember, a lovasterápia iránti igény viszont még gyorsabban nő. Az MLTSZ az első tanfolyamot 1997 novemberében, Hortobágyon rendezte az Angol Lovasterápiás Egyesület ( Riding for the Disabled Association – RDA) által ajánlott és képzett szakemberek bevonásával. Jelenleg négy fő iránya van az alapítvány által biztosított képzéseknek. Foglalkoznak gyakorló lovas szakemberek alkalmanként két hetes továbbképzésével, illetve 2000-ben kidolgozták a gyógytornász és gyógypedagógus alapdiplomára épülő hazai lovasterapeuta-oktatást, amely az EMMI akkreditált pedagógus-továbbképzési programjának része. Az utóbbi terülten évente indítják a kurzusokat. Mint honlapjukon írják: „Egyre nagyobb igény jelentkezik a magatartásproblémákkal küzdő, hiperaktív, autizmussal élő, érzelmi és beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekeket nevelő családok részéről a lovas pszichoterápia iránt. A 2005-ös évben ezért kezdtük meg a lovasterápia iránt érdeklődő pszichológus szakemberek képzését.” 2006-tól a lovas parasport oktatói és edzői képzést is elindították, látva, hogy a fogyatékos, sérült emberek között egyre többen szeretnének szabadidős tevékenységként vagy sportként lovagolni. A fentieken túl a már végzett gyógypedagógus, lovasterapeuta és hippoterapeuta szakemberek számára tartanak továbbképzéseket, illetve évente egyhetes segítő tanfolyamot szerveznek azoknak az érdeklődőknek, akik a lovasterápiás munkában segítőként szeretnének közreműködni. A most meghirdetett alapozó képzésre olyan gyógytornászok és gyógypedagógusok jelentkezését várják, akik a későbbiekben ezen a területen szeretnének továbbtanulni. Az alapozó képzés várható indulásának időpontja 2020 októbere, a jelentkezési határidő: 2020. szeptember 1. További tájékoztatást a www.lovasterapia.hu weboldalon, a „Képzések” menüpont alatt találnak az érdeklődők.
Szerző
Témák
lovasterápia

WHO: otthon is lehet sportolni

Publikálás dátuma
2020.07.27. 12:21

Fotó: Alyson Aliano/Image Source / AFP
Online edzéssel, tánccal, de akár videojátékozással is átmozgathatjuk magunkat.
A pandémia rengeteg változást hoz az életünkbe, amelyekhez folyamatosan alkalmazkodnunk kell. Sokaknak az otthonuk a munkahelyükké is válik, de van, aki csak a lakásában érzi biztonságban magát, így szinte ki sem mozdul. Mint megírtuk, a hónapokig tartó otthonlétben olyan alapmozgások estek ki, amelyeket a hétköznapokban észre sem veszünk, így a legtöbben súlyos mozgáshiányos állapotba kerülhettek. 
A WHO szerint ennek nem kellene így lennie, ugyanis mozogni, sportolni, izmokat növelni, egyensúlyt fejleszteni otthon is lehet – olvasható az Egészségügyi Világszervezet Facebook-oldalán. Ha nem érezzük biztonságosnak az edzőtermeket, kereshetünk online tréningeket, de a tánc, az ugrálókötelezés vagy a videojátékok is átmozgatják a testet, persze fontos, hogy ezek ne csak egyszeri alkalmak legyenek.
Fontos, hogy a rendszeres edzés elkezdése, illetve az ahhoz való visszatérés fokozatosan történjen – hívta fel a figyelmet a lapunknak nyilatkozó edző. Olyan mozgásformát érdemes választani, ami nem terheli meg az ízületeket és fokozatosan szoktatja vissza vagy hozzá a terheléshez a keringési rendszert. 
Szerző