Koronavírus: télen csúcsokat dönthet, de nyáron is hatékony, nem hullámokban támad, és mindig is fertőz

Nyáron sem szabad félvállról venni az előképeitől eltérően viselkedő kórokozót – figyelmeztetett a WHO.

Még mindig évszakokban gondolkodunk, pedig azt kellene észben tartani, hogy ez egy új vírus, és másként viselkedik, mint a korábban támadók – próbálta mindenkiben tudatosítani Margaret Harris, hogy ne a kialakult rutinok alapján gondolkodjon a koronavírusról. A WHO szóvivője szerint például el kell felejteni a járványhullámokat (így rohamoz az influenza), mert úgy tűnik, folyamatos jelenlétről, ha úgy tetszik, egyetlen nagy hullámról van szó - és időnként intenzívebb, máskor kevésbé aktív a kórokozó, de nem húzódik vissza. "A legjobb, amit tenni lehet, ellaposítani az emelkedő görbét, és aztán csökkenő ágba kényszeríteni egészen a zéró tengelyig" – fogalmazott.

Nem "főtt meg"

Hiába reméltük tavasszal, hogy a meleg megfékezi a vírust, a júliusi hőhullám idején mégis erőre kap a járvány, a jelenség okára egyelőre nincs válasz – írja a Webbeteg. Az időjárási feltételek hasonlóak voltak Új-Zéland egyes részein, Dél-kelet Ausztrália bizonyos térségeiben, Dél-Afrikában és Argentína egyes területein, az esetek mégis jelentősen eltértek egymástól. Durva járványgócok alakultak ki Argentínában és Dél-Afrikában, eközben szinte érintetlen maradt Új-Zéland, és meglehetősen kevés eset fordult elő Ausztráliában. Azaz nem lehet mindent az időjárással magyarázni.

A Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, a legnagyobb gócok pedig éppen a legmelegebb államokban alakultak ki. A Princeton Environmental Institute kutatói a Science Magazinban azt írták: talán hat a vírusra az időjárás, ám valószínűtlen, hogy a nyár érdemben befolyásolná a megbetegedés terjedését, vagy épp a visszaszorulását. Bár ők is úgy gondolják, hogy a vírust gyengítheti a napsugárzás és a meleg, a kutatás fő megállapítása az, hogy egy új vírus nem talál(hat)ja szemben magát immunitással, ezért jóval hatékonyabban támad, így terjedhet futótűzként is, időjárástól függetlenül.

Ez akkor is igaz, ha a koronavírus egyébként az influenzához hasonlóan vakcina nélkül szezonálisan térne vissza, de most még alapvetően a lakossági "védtelenség" befolyásolja a mozgását. A kutatók megjegyezték, a tél hozhat új csúcsokat is.

A Maryland Egyetem virológus kutatói a JAMA tudományos folyóiratban arról írtak, hogy bár a SARS-CoV-2 vírusra rosszul hat a meleg és a napsugárzás, valószínűleg könnyebben terjed hideg, száraz időben, még a hőségtől legyengült vírusok sem tűnnek el a nyári hónapokban. Ez főleg a mobilitással magyarázható; a magas hőmérséklet és páratartalom a déli államokban arra készteti az embereket, hogy légkondicionált helyiségekbe húzódjanak. Mivel ezekben ablakot sem nyitnak, minden adott a vírus átadására, a gócok kialakulására.

Nem örök a védettség

A svéd egészségügyi hatóságok szerint fél évig tart a fertőzésen átesett emberek koronavírussal szembeni immunitása, függetlenül attól, hogy a szervezetük termelt-e antitestet vagy sem. Anders Tegnell epidemiológus szerint azonban immunitás esetén is terjeszthető a vírus, ezért mindenkinek be kell tartania a szociális távolságtartás szabályait és a higiéniai előírásokat – írta a Portfolio.

Néhány hete az Index azt írta, hogy egy új tanulmány szerint a Covid-19-ből felépült betegeknél három hét után tetőzik a vírus ellen fellépő antitestek száma, három hónappal később viszont megcsappan. A King's College London tudósai több mint 90 beteget és kórházi dolgozót vizsgáltak meg, akiknek 60 százaléka hatékony immunreakcióval lépett fel a fertőzés ellen, de három hónappal később csak 17 százaléknál volt hasonlóan erős a védelem. Az antitestek száma akár a huszonharmadára is csökkenhetett, de olyanok is voltak, akiknél már ki sem tudták mutatni jelenlétüket.

Egyelőre úgy tűnik, hogy minél súlyosabb valakinél a Covid-19 lefolyása, annál több antitestet termel. A kutatók arra számítanak, hogy az immunrendszer memóriája miatt egy esetleges újrafertőződéskor enyhébb lehet a betegség lefolyása, viszont ugyanolyan fertőző, mint először. A kutatás eredménye szerint egy esetleges védőoltás is hasonló eredményeket érhet el, így lehet, hogy a védettséghez az influenzához hasonlóan rendszeres oltásra lesz szükség.

Később is felismerhetik

A Webbeteg hétfői cikke szerint nem baj, hogy a koronavírus ellen termelődő antitestek gyorsan gyengülnek és elillannak, szingapúri kutatók szerint az immunrendszerben lévő T-, illetve B-sejtek emlékeznek a vírusra, így be tudják indítani az immunválaszt.

A T-sejtek képesek megölni a megfertőzött sejteket, ezáltal lassítják a vírus szervezeten belüli terjedését, és segítenek megtanítani a B-sejteknek, hogyan hozzanak létre antitesteket. A Nature című tudományos lap számolt be a kutatásukról, amely szerint a 2003-as koronavírus-fertőzést, a SARS-t túlélők szervezetében talált „emlékező” T-sejtek felismerték az új koronavírust is. Vizsgáltak olyan embereket is, akik nem fertőződtek meg egyik koronavírussal sem, több mint felüknél találtak azonban olyan védő (protektív) T-sejteket, ami arra utal, hogy szervezetük valaha már találkozhatott valamilyen koronavírussal, így él bennük egy előzetesen kialakult (pre)immunitás az újjal szemben is.