Előfizetés

Nem kíméli Romániát a vírus második hulláma

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.07.29. 17:11

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Újabb szigorításokra kényszerült a román kormány. Az országban megállíthatatlannak tűnik a koronavírus terjedése.
Mintegy húsz órát várakozott egy koronavírussal fertőzött 46 éves nő a megyei kórház folyosóján a dél-romániai Prahovan, mert az egészségügyi intézményben egyetlen szabad hely sem volt. Újabb kórházakat kell vissza- illetve átalakítani a COVID 19-el fertőzöttek fogadására, annyira megemelkedett az új megbetegedések száma Románia-szerte. Hétfőn a Kolozs megyei hatóságok jelezték, beteltek a koronavírusos betegek számára fenntartott intenzív terápiás helyek Kolozsváron. Szerdán már a megyei Katasztrófavédelmi Bizottság is arra kényszerült, hogy újabb járványügyi intézkedésekről döntsön. A rosszabbodó járványhelyzet, a két koronavírusos betegek gyógyítására fenntartott kórház, a tüdő- és a járványkórházban rendelkezésre álló kórházi ágyak vészes fogyatkozása miatt a megyei hatóságok ezzel egy időben előkészítik Erdély legnagyobb ilyen jellegű intézménye, a kolozsvári Rehabilitációs Kórház visszasorolását COVID-19 háttérkórházzá. Kolozsvár, valamint Kolozs megye nem tartozik a legfertőzöttebb romániai megyék közé. Némileg javult a helyzet Brassóban is, amely az elmúlt két-három hétben országos első helyre ugrott. A legtöbb új igazolt fertőzést kedden és szerdán már három dél-romániai megyében - Prahova, Argeş és Dâmboviţa, illetve Bukarestben jegyezték, de aggasztóan növekszik a székelyföldi Hargita megye esetszáma is nap, mint nap. Szomorú rekordok dőlnek meg naponta. Már nyolc napja ezer fölötti a napi új megbetegedések száma, a halálesetek is emelkedőben, mint ahogy az intenzív ellátásra szorulók száma is. Szerdán is 1182 új fertőzést és 30 halálesetet regisztráltak, az intenzív osztályon kezelt súlyos esetek száma 377-re emelkedett. A pandémia kezdete óta Romániában 1,154 millió tesztet végeztek, 48.235 fertőzés és 2269 haláleset történt koronavírus következtében. A jelenlegi szabályozás szerint a megyei hatóságok szükség esetén újabb korlátozásokat rendelhetnek el és vesztegzár alá helyezhetnek gócpontnak minősülő településeket. A Ludovic Orban vezette jobbközép kormány szerdán jóváhagyta az országos válságstáb ajánlásait a koronavírus terjedésének megakadályozására. A kormányzati ajánlásokat és korlátozó intézkedéseket a megyei katasztrófavédelmi bizottságok fognak alkalmazni azokon a területeken, ahol fertőzési gócok alakultak ki. Szerdán már három megye tette kötelezővé a köztéri maszkviselést nyílt tereken is minden 5 év fölötti személynek. A piacokon a vásárlóknak nem, de az eladóknak kesztyűt is kötelező ezentúl viselniük. Újabb hidegzuhanyt kapott az épp újjáéledni készülő vendéglátóipar – az érintett területeken vendéglők, kocsmák és szórakozóhelyek teraszai is csak 23 óráig tarthatnak nyitva, az asztalok között pedig biztosítani kell a 2 méter távolságot. A Fekete-tenger parti turizmust sem segíti, hogy a strandokon is kötelezővé válik a távolságtartás, csak az egy családhoz tartozók tartózkodhatnak egymás közelében. De tiltott lesz a tánc és minden, az emberek közti közeli kontaktus azokon a településeken, ahol növekszik a fertőzésszám. A szeptemberi iskolakezdésről egyelőre nem döntött a kabinet. Ludovic Orban csak annyit közölt, 3-4 forgatókönyve is van a kormánynak, amelyek közül a járványhelyzet függvényében választanak majd. 

Nemkívánt elsőség

Az utóbbi 14 nap elhalálozási arányát tekintve Románia európai listavezető lett. A százezer főre számított halálesetek aránya 1,6 százalék az országban. Második helyen Svédország áll 1,5, harmadik az Egyesült Királyság 1,4százalékkal.

Nyomás alatt tartja a hatalom azokat a szerb orvosokat, akik kimondják véleményüket

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.29. 16:51

Fotó: OLIVER BUNIC / AFP
Fenyegetésnek vannak kitéve azok az orvosok és egészségügyi alkalmazottak, akik Szerbiában aláírták az „Egységesen a Covid-19 ellen” című, a járvány kezelésével megbízott válságstáb menesztését célzó kiáltványt.
Eddig több megközelítően háromezren látták el kézjegyükkel a dokumentumot, de várhatóan egyre kisebb ütemben emelkedik az aláírók száma, a hatalom képviselői ugyanis egyre elítélőbben beszélnek ezekről az orvosokról. Aleksandar Vucic elnök, amikor múlt hétvégén a sremska mitrovicai kaszárnyában járt, lekezelően beszélt az aláírók kis számáról, azt közölte, ha azon múlik, ő 2-3 millió aláírást is összeszed. Különben is, a kórházakat renoválták és egyetlen olyan személyt se találnának, aki azt állítaná, nincs elég egészségügyi védőfelszerelés. Ana Brnabic miniszterelnök pedig előzőleg azt közölte, hogy az szóban forgó egészségügyi dolgozók valójában az elnököt támadják. Hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak az aláírók, azt a Nova televízió azon keddi értesülése is megerősíti, miszerint felmondott az a doktornő, aki szintén aláírta a petíciót. A Szabad Magyar Szó által idézett értesülés szerint Sasa Ljustina azért döntött a távozás mellett, mert nem volt hajlandó elviselni a nyomásgyakorlást, amit ráhelyeztek a Szerbiai Klinikai Központban csak azért, mert elmondta a véleményét. Arra a kérdésre, hogy a munkatársai közül valaki biztosította-e a támogatásáról, azt felelte, hogy a kollégái kilencven százaléka egyezik a véleményével, de mivel félnek, ezt nem merik kimondani. Támogatásról csak néhány munkatársa biztosította, de ők sem nyilvánosan, kivéve egy doktornőt, aki a Facebookon vállalta, hogy mögötte áll. Az egyik aláíró, a gyermekorvos, Snezana Janjic a Szabad Európa Rádió szerb kiadásának elmondta, nem félnek. 

Listázott újságírók

A Pénzmosás megfékezésével megbízott igazgatóság Szerbiában tevékenykedő újságíró-, nemkormányzati,- illetve civil szervezetről kért adatokat a kereskedelmi bankoktól, amelyek kötelesek kiadni a listán szereplő szervezetek és egyes személyek pénzügyi tranzakcióit 2019. január 1-től – írja az N1. Amiatt érdeklődtek irántuk, közük van-e pénzmosáshoz. Kiderült, hogy a listán szinte kizárólag a kormányt bíráló újságírók, médiumok és szervezetek vannak, köztük a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány.

A brit kormány további országokra terjesztheti ki az utazási tilalmat

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.07.29. 15:20

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Mind jobban elszigetelődik az Egyesült Királyság.
A világ lakosságának nagy részéhez hasonlóan ebben az évben sok megpróbáltatásnak, legújabban a szeszélyes nyárnak kitett britek alig várták, hogy a március 23. óta tartó vesztegzár fokozatos enyhítésével külföldre utazhassanak. Vasárnap hatalmas pofont kapott az a több százezer turista, aki máris az első számú kedvenc Spanyolországban tartózkodott, vagy már befizette vakációját a szárazföldön, a Kanári- vagy a Baleár-szigetekhez tartozó üdülőhelyeken. A hazatérőkre ezúttal állítólag valóban szigorúan ellenőrzött, kéthetes karantén vár, melynek megszegése esetén akár 1000 fontos pénzbüntetést is kiróhatnak. A külügyminisztérium csak a halaszthatatlan utazásokat tanácsolja Spanyolországba, ennek megfelelően a legtöbb légitársaság nyomban törölte a régióba induló járatait. A hirtelen elrendelt drákói szigorú intézkedés bevezetése óta nem csökkent az érintettek csalódottsága. Szerda reggel Oliver Dowden kulturális miniszter állta a kormány nevében a sarat a hírcsatornák műsorvezetőivel szemben. A BBC Breakfast műsorában többször is hangsúlyozta, mennyire "megérti a frusztráltságot, de a karantén ellen nincs csodafegyver. Változásokra csak akkor lehet számítani, ha a helyzet biztonságossá válik". Másképp látja a helyzetet a Heathrow vezérigazgatója, különösen annak a most beérkezett adatnak a fényében, mely szerint a második negyedévben 96 százalékkal csökkent a repülőtér forgalma. John Holland-Kaye úgy érzi, "orosz rulettet játszanak a karanténnal és egy egészen más rendszer bevezetésére van szükség". A légikikötő két héten belül kész lenne egy kísérletre. Az utasok megérkezésekor 150 font (57 ezer forint) befizetése ellenében tesztelné őket, majd karanténba vonulnának és a következő ötödik vagy nyolcadik napon újabb ellenőrzést végeznének el rajtuk. Ha mindkét vizsgálat eredménye negatív lenne, az eredetileg tervezettnél hat-kilenc nappal korábban maguk mögött hagyhatnák a vesztegzárat. A vezérigazgató Franciaország, Németország és további húsz ország példájára hivatkozott, ahol már működik a fertőzöttebb régiókból érkezőkre vonatkozó repülőtéri teszt. Ha Boris Johnsont nem is sikerült még meggyőzni, közlekedési minisztere támogatja a kezdeményezést és kardoskodott is mellette a kormány Covid-albizottságának ülésén. Grant Shapps azok közé tartozik, akik - talán könnyelműen - spanyolországi üdülés mellett döntöttek. A tory politikus a karantén bevezetése hallatán azonnal visszautazott Nagy-Britanniába, hogy legalább otthonából a kormány rendelkezésére álljon. A koronavírus-ügyekben saját érintettsége folytán különösen óvatos Boris Johnson ezúttal előre figyelmeztetett a romló helyzet kockázataira. Mint mondta, "világosan kell látni, hogy néhány európai barátunk országában egyes helyeken a pandémia második hullámának jelei mutatkoznak. Ezért hoztuk a Spanyolországgal kapcsolatos döntést és egész nyáron számítani kell arra, ahol szükséges, ott akcióba lépünk". Hírek szerint Belgiummal, Luxemburggal és Horvátországgal szemben vezethetnek be hasonló intézkedéseket, akár napokon belül. Meglehet, a sokat emlegetett "staycation", a szigetország tájain eltöltött hazai vakáció is illúziónak bizonyul, hol itt, hol ott kerül sor lokális vesztegzárra. Leicester és Luton után Manchester egyik külvárosa, Oldham foganatosított korlátozó lépéseket az új Covid-19 esetek számának növekedése miatt. Nem véletlenül fogta a fejét Boris Johnson egy kedden, a Nottinghamhez közeli Beestonban készült fotón, a Canal Side Heritage Centre látogatóközpontban helyi kerékpárosokkal beszélgetve. Egy Downing Street 10-i forrás a Daily Mail napilap online változatának elárulta, hogy a tory vezető "rettenetesen aggódik amiatt, hogy Nagy-Britannia két hét múlva követi a Covid-19 szárazföldi Európában tapasztalható újratámadását".