Rettenetesen sajnálatos, de nyilvánosan nem elítélendő – ez a magyar álláspont az isztambuli Hagia Sophia újbóli mecsetté alakításáról. Nemzetközi szinten azonnali és óriási felháborodást váltott ki, hogy Törökország megváltoztatta az eredetileg keresztény bazilikának épült VI. századi műemlék múzeumi státuszát. A keresztény jelképekért máskor lelkesen kiálló Orbán-kormány álláspontját viszont csaknem háromhetes hatásszünet után ismerhettük meg.
Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár, Azbej Tristan a Spirit FM-en elismerte, hogy a lépés „nem a vallások és a civilizációk békés együttélését erősíti”. Hangsúlyozta azonban, hogy a magyar-török kapcsolatok a tiszteletteljes párbeszéden alapulnak, ezért nem elvárható az elítélő nyilatkozat.
Noha a világias országból iszlamizálódó Törökország tiszteletet érdemel, más országoknak jár a kritika: Azbej Tristan ugyanebben a műsorban a Nyugatot bírálva magasztalta a magyar humanitárius segélyprogramot, a Hungary Helpset. Az államtiktár úgy állította be, mintha kizárólag az Orbán-kormány segítene a szenvedő keresztényeken, ám a helyzet ennél jóval összetettebb. Míg mondjuk a magyar támogatások keretében keresztény templomokat és iskolákat építenek Irakban, addig német segélyekből az ivóvízellátást és a szennyvíz-elvezetést oldják meg. Arról sincsen szó, hogy a Hungary Helps kizárólag keresztény vallási célokra költene a közpénzből: adományoztak az Iszlám Állam által brutálisan üldözött jazidiknek és egy kongói szemészeti klinikára is. És a nemzetközi segélyből is jut a keresztényeknek: az UNESCO és az Egyesült Arab Emírségek közösen építenek újjá két moszuli templomot. A különbség csupán annyi, hogy a Nyugat nem részesít előnyben egyetlen vallást sem. Mindazonáltal a világiasság iránti elköteleződés nem jelenti a keresztények cserben hagyását: a Hagia Sophia ügyében az Európai Unió nyilvánosan követelte annak semleges, múzeumi státuszának visszaállítását, miközben az Orbán-kormánytól csak halk sajnálkozásra telik.