Előfizetés

Megtalálták, mi befolyásolhatja az intelligenciát

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.31. 10:59
Illusztráció
Fotó: SERGII IAREMENKO/SCIENCE PHOTO L / AFP
Bizonyítékot találtak az ELTE TTK PIT Bioinformatikai Csoport matematikusai arra, milyen agyterületek együttműködésének eredménye a nehezen megfogható jelenség.
Az emberi intelligencia függ attól, hogy az agy hippokampusz része milyen más agyi területekkel van kapcsolatban – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoport matematikusainak legújabb, több mint 400 alany bevonásával végzett vizsgálatából. A kutatók kimutatták, hogy a hippokampusz bizonyos szomszédainak megléte az intelligenciára jó vagy rossz hatással van.
A különböző biológiai és pszichológiai tulajdonságok és az emberi agy egyes területeinek nagysága közötti összefüggések kutatása régóta fontos az agykutatásban. Az agyi területek méretét régebben boncoláskor, később különböző orvosi képalkotó eljárásokkal vizsgálták. Ma már a diffúziós MRI technikák fejlődésével a durva nagyságmérés helyett az egyes agyi területek kapcsolatait is részleteiben tudják elemezni. Ez azért fontos, mert az agy 80 milliárd neuronja, azaz idegsejtje egyenként nem sok mindenre képes, együttesen, a sok százmilliárd kapcsolatán keresztül azonban az emberi kultúra nagy alkotásainak létrehozására is alkalmasak – közölte az ELTE.
A Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányról beszámoló közlemény szerint az intelligencia és a különböző agyterületek közötti kapcsolatok összefüggései rávilágíthatnak arra, hogy mely agyterületek együttműködésének eredménye az a nehezen megfogható jelenség, amelyet emberi intelligenciának hívunk.
Az ELTE TTK PIT Bioinformatikai Csoportjának matematikusai – Fellner Máté és Varga Bálint kutatók és Grolmusz Vince professzor – az agy leggyakrabban tanulmányozott és legjobban ismert részének, az apró, tengeri csikóhal alakú hippokampusz szomszédait és az intelligencia összefüggéseit vizsgálták. A vizsgálat során 414 alany agyi kapcsolatait térképezték fel, és azonosították a hippokampusz leggyakrabban előforduló szomszédhalmazait, azaz azokat az agyi területeket, amelyek a legtöbb alany esetében vannak összekötve a hippokampusszal. Ezután megnézték, hogy különböző kognitív teszteken jó, illetve rossz eredményeket elért alanyoknál ezek a gyakran előforduló szomszédhalmazok jellemzőek-e az eredményre. Azt találták, hogy bizonyos szomszédok megléte az intelligenciára jó, illetve rossz hatással van.
Ilyen fontos agyterületek szomszédait, valamint a mentális képességekre rossz, illetve jó hatással levő kapcsolatokat még sohasem találtak a kutatók. A felmérés eredménye a közlemény szerint azért is jelentős, mert csak olyan megállapításokat tartalmaz, amelyeket a 414 alany legalább 80 százalékánál fennállnak.

Meghibásodott a Mars-járó hordozórakétája

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.31. 09:19

Fotó: JOEL KOWSKY / AFP
Biztonsági üzemmódba kapcsolt a rakéta, mert a Föld árnyéka miatt az egyik része túlságosan lehűlhetett.
A NASA közép-európai idő szerint csütörtök este közölte, hogy műszaki problémák léptek fel a Mars-járó, a Perseverance (Állhatatosság) hordozórakétájával. Az irányítóközpontba érkező adatok arra utalnak, hogy a rakéta biztonsági üzemmódba kapcsolt. Az irányítóközpontban valószínűnek tartják, hogy a Föld árnyéka miatt a hordozórakéta egy része túlságosan lehűlt.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) legújabb Mars-járója helyi idő szerint reggel 7 óra 50 perckor – közép-európai idő szerint 13.50-kor – indult útjára a floridai Cape Canaveral űrállomásról, és a tervek szerint hét hónap múlva, február 18-án fog landolni a Mars felszínén. Az eszközt egy Atlas V-ös hordozórakétával juttatják el a vörös bolygóra.
A Mars-járó a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amely 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tóként hullámzott a vörös bolygó felszínén. A tudósok azt remélik, hogy a területen múltbéli mikrobiális élet nyomaira bukkanhatnak. „A történelem során ez az első alkalom, hogy azzal a kifejezett céllal indulunk útnak a Mars felé, hogy az élet nyomaira bukkanjunk egy másik bolygón” – mondta Jim Bridenstine, a NASA igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján.
Az egytonnás, nagyjából terepjáró méretű Perseverance robot egy teljes marsi évet – 687 földi napot – fog eltölteni a Marson. Feladata az lesz, hogy folytassa a bolygó felfedezését, múltbéli mikrobiális élet nyomai után kutasson, tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjtsön.
A Mars-járó elsőként kíséreli meg, hogy kőzettani mintákat gyűjtsön egy másik bolygóról. Ezeket szivarméretű kapszulákba csomagolja, de eljuttatásuk a Földre már egy későbbi misszió feladata lesz. A Mars-járóval együtt az Ingenuity nevű kísérleti Mars-helikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 2 kilogramm súlyú helikopter túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni a levegőből végzett vizsgálatokkal.
A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet ellenére a NASA sikeresen tartotta a 2,4 milliárd dolláros (több mint 705 milliárd forintos) misszió tervezett menetrendjét. Ez lesz az amerikai űrkutatási hivatal kilencedik útja a vörös bolygóra. A NASA első Mars-járója, a Sojourner 1997-ben landolt a vörös bolygón. Az űrkutatási hivatal azóta két másik Mars-járót (Spirit, Opportunity) és három űrszondát (Pathfinder, Phoenix, InSight) küldött a planéta feltérképezésére. Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a 2030-as években űrhajósokat küld a Marsra az Artemis űrkutatási program keretében.

Majd alszunk a föld alatt - na ennél nagyobb hülyeség kevés van

BJ
Publikálás dátuma
2020.07.30. 15:23

Fotó: Lilian Cazabet / AFP/Hans Lucas
Kialvatlanul dolgozni olyan, mint másnaposan robotolni, ráadásul „népgazdasági” szempontból sincs túl sok értelme.
Több ideje jut alvásra annak, aki gazdag – állapított meg egy nyilvánvalónak tűnő dolgot mintegy 40 ezer ember megvizsgálása után az Egyesült Államok Járványügyi Hatósága. Az úgynevezett szegénységi küszöb alatt élőknek csupán 55 százaléka alszik legalább napi 7-8 órát, míg a négyszer annyit keresőknél kétharmados az arány – írta a hvg.hu. Az eredmény nem túl meglepő, hiszen a jómódú emberek, különösen ha nem dolgoznak látástól vakulásig, nemcsak jobb körülmények között élnek, hanem olyan élvezetes tevékenységet is megengedhetnek maguknak, ami tartalmasabbá teszi napjaikat. Ha pedig az alvásukkal lenne gondjuk, a kezelést is ki tudják fizetni. A szegényebbeknek többet, akár két-három munkahelyen vagy műszakban kell dolgozniuk, és általában még így sem veti fel őket a pénz. A létfenntartásért folytatott küzdelem, ahogy az alvás és annak zavaraiból eredő, gyakran öngerjesztő folyamatok ördögi körbe taszítják az érintetteket.  
Ez a felmérés korábban, 2011 és 2014 között készült, miközben az eredmények ma még rosszabbak lennének: a koronavírus idején általánossá vált az alvásidő megrövidülése. Az élet korábbi rendjének felborulása, az ismeretlentől való félelem, a bizonytalanság miatti szorongás, a bezártság, a mozgáshiány, a stressz is megzavarta az élet és az alvás úgynevezett cirkadián ritmusát. A home office-ozás, ami a járvány előtt akár sokaknak vonzónak is tűnhetett, a legtöbb embernél nemcsak kevesebb ingert, hanem sokkal több munkát, ezáltal kevesebb alvást is eredményez(ett). 
Sokak szerint az éjszakai pihenés megkurtítása nemcsak hatékony kínzóeszköz, hanem a (z egyik) legnagyobb munkáltatói kizsákmányolás is. De azt már több kutatás bizonyította, hogy az emberi szervezeté biztosan, ugyanis aki eleget és jól alszik, jobban teljesít - mindenben. Az alvászavarok viszont rövid és hosszú távon egyaránt súlyos következményekkel járnak.
Többször írtunk mi is az alvás mennyiségének és minőségének fontosságáról. Itt például azt, hogy ha az éjszakai nyugodalom nem megfelelő mennyiségű és minőségű, a szervezet fogékonyabb a fertőzésekre, vírusokra és általában a betegségekre. Azt is megírtuk, a koronavírus-járvány felerősíthette a már korábban is létező alvásproblémákat, azaz insomniás tüneteket okozott, így nem meglepő, hogy a Magyar Alvás Szövetség tapasztalatai szerint a pandémia idején jelentősen megnőtt az alvászavarral küzdő magyarok száma.

Mennyi?

Azt, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, több tényező, például az életkor, a genetika, de az aktivitási szint is befolyásolja. Az amerikai alváskutató intézet, a National Sleep Foundation ajánlása szerint az 1-2 éves gyermekeknek 11-14 órára van szükségük, az iskoláskorú, 6-13 év közötti gyerekeknek már elegendő 9-11 órát aludni, a tinédzsereknek pedig 8-10 órát tartanak ideálisnak a szakemberek. 64 éves korig a 7-9 óra közötti alvásidő a legegészségesebb, idősebbeknek pedig 7-8 óra is elég, hogy a szervezetük kipihenje magát.

A zavartalan éjszakai pihenés védi az egészséget, javítja a memóriát, segít a fogyásban és a hangulatot is befolyásolja. Pihentető alvás után sokkal gyorsabban oldunk meg akár bonyolultabb helyzeteket is, mint fáradtan. Ha valaki nem alszik eleget vagy megfelelő minőségben, ingerlékenységgel, koncentrációs problémákkal szembesülhet. Kevés alvás hatására olyan hormon szabadul fel a szervezetünkben, amely folyamatos éhségérzetet vált ki, ami elhízáshoz vezethet. A rossz alvók körében gyakoribb a stressz és a depresszió iránti fogékonyság. A tartós kialvatlanság gyengíti az immunrendszert, kutatások szerint a kevés vagy rossz alvás növeli a rákos betegségek, a szívroham, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét.
Matt Walker agykutató, alvásszakértő nem ismer kártékonyabb mondást a nagyszüleinktől hallott „majd alszunk a föld alatt” (anti)bölcsességnél. Az alváshiánynak olyan katasztrofális következményei lehetnek, amelyek amelyek messze túlmutatnak egy másnapi fáradt, dekoncentrált állapoton. Mint a Kaliforniai Berkeley Egyetem idegtudományi és pszichológiai professzora fogalmazott: „milliókon végzett kórbonctani és járványügyi tanulmányok egyértelműen mutatják, hogy minél kevesebbet alszunk, annál kevesebb ideig élünk. 

Kialvatlanság = másnaposság

A kialvatlanság, okozza bármi is, olyan hatással van a szervezetre, mint a másnaposság; kínzó fejfájás, hányinger, végtagfájdalmak, általános levertség jellemzi. Az alvás nélkülözhetetlen a létfontosságú anyagcsere-folyamatokhoz, ami azt is jelenti, hogy a hiánya, ha nem is közvetlenül, de a halál előszobája – írta az Index. Már 4 óra alváshiány 70 százalékkal csökkenti az immunrendszer aktivitását. Egy 2014-es, a Chicagói Egyetem által készített tanulmány szerint már a 24 órás ébrenlét is hallucinációkat okozhat az érzékenyebbeknél, de még a strapabíróbbak mentális és fizikai egészségét is felborítja. Egy magyar televíziós műsorvezető, Tokár Tomi videóra vette, hogy érzi magát 48 óra ébrenlét közben, a felvétel ide kattintva megnézhető, de a lényeg: ne próbáljuk ki!
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock

Magyarok: kütyüzve rosszul keveset

Több felmérés is megerősítette, hogy nemzetközi viszonylatban a magyarok a kifejezetten rossz alvók. Nemrég az Aludj jól, Magyarország! Program  több mint hatezer résztvevővel készített alvásfelmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége (63%) 9 és 11 óra között fekszik le, a lefekvés előtti egy órában, illetve közvetlenül az alvás előtt is tévézéssel és/vagy okoseszközökkel tölti az idejét, a válaszadók 13 százaléka ráadásul ezekkel is alszik el. A szakemberek szerint ez kifejezetten ártalmas, ugyanis olyan rövid hullámhosszú, kék fényt bocsátanak ki, amely aktiválja a „belső órát”, ezáltal csökkenti az álmosságért felelős melatonin hormon termelődését. Így aztán nem meglepő, hogy a válaszadók egyharmadának (33%) több mint fél órába telik az elalvás, és az éjszaka sem túl pihentető. A megkérdezettek 30 százaléka 6 óránál kevesebbet alszik éjszakánként, minden második ember kevésnek érzi az alvásmennyiségét, 29 százalékuk a munkával, és az azzal járó stresszel hozza összefüggésbe a kevés alvást. A felmérés szerint meglepően kevesen (8%) alszanak zavartalanul. 10-ből átlagosan 6-an egy héten legfeljebb három nap kezdik kipihenten a napot. 

Jó munkához jó alvás kell

Az Egyesült Államok 1,2 millió munkanapot veszít évente az elégtelen alvás miatt, a brit és a német munkaadóknál is 200-200 ezer munkanapra rúg a hiány, de valószínűleg a magyar helyzet sem sokkal jobb. Egy, négy nagy amerikai vállalatot érintő kutatás szerint a kialvatlanság alkalmazottanként évente 2000 dolláros veszteséget jelent, országos szinten akár a GDP 2-3 százaléka is elveszhet az alváshiány miatt. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés ugyanis rontja a teljesítményt és növeli a hiányzások arányát. A kialvatlan dolgozók kevésbé lelkesek, romlik az önkontrolljuk és a viselkedésük. Az álmos, fáradt munkaerő nem hatékony: a kevesebb alvás alacsonyabb munkatempót és még az egyszerűbb feladatok lassabb elvégzését is eredményezi. A kialvatlan ember kevesebb és pontatlanabb döntést hoz, azokat is kapkodva. A kialvatlanság hatására a munkavállalók mindig a könnyebb ellenállás felé mozdulnak, kevésbé szorgalmasak és kreatívak. Ha a munkahelyi stressz miatt alszanak kevesebbet és másnap nem tudnak jól teljesíteni, az újabb stresszfaktort jelent, ami tovább nehezíti az alvást. Előfordul, hogy mivel nem végezték el a feladatukat, túlórázni is kényszerülnek, ami miatt később jutnak ágyba, és így is elindul a negatív spirál.