Roma áldozatok: nevük említése lehetőség, hogy emlékezzünk rájuk

Publikálás dátuma
2020.08.01. 19:37

Fotó: Facebook/Romnet
Virrasztással egybekötött megemlékezést szerveztek a roma holokauszt emléknapján. Karácsony Gergely főpolgármester is közreműködött az áldozatok neveinek felolvasásában.
Majdnem 12 ezer áldozat neve hangzik el, ami csak töredéke a náci üldöztetés összes roma áldozatának – mondta Herfort Marietta, a Phiren Amenca (Járj velünk), budapesti székhelyű nemzetközi ifjúsági szervezet igazgatója a roma holokauszt emléknapja alkalmából szombat délután. Az áldozatok neveinek felolvasása – folytatta – szimbolikus módja a megemlékezésnek. A megyilkoltaknak nincsen sírja, fejfája, de a nevük megemlítése lehetőséget teremt, hogy emlékezzünk rájuk. Az igazgató szavai szerint mindezzel közelebb kerülünk a náci terror érzelmi megéléséhez is: gondolatban arcokat, sorsokat kapcsolunk a nevekhez, így emberi, mély érzéseket is felszínre hozunk. A rendhagyó, 24 órán át tartó megemlékezést a Phiren Amenca mellett a RomNet hírportál szervezte a roma holokauszt áldozatainak emlékművénél, a IX. kerületi Nehru parton. A felolvasással azt is érzékeltetni akarták, hogy milyen sok ártatlan ember, köztük sok-sok gyermek lett áldozata a nácizmusnak és a szélsőséges ideológiának. Életét annak szentelte, hogy szót emeljen a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen, személyes tapasztalatainak ismertetésével is figyelmeztesse a jelent és az utókort, hogy a gyűlölködés hova vezethet – mutatta be Fahidi Éva holokauszttúlélőt Herfort Marietta. Elmondása szerint Fahidi Éva maga is raboskodott az auschwitz-birkenaui lágerben, és akkor is fogoly volt a koncentrációs táborban, amikor 1944. augusztus 2-áról 3-ra virradóra egyetlen éjszaka alatt a legújabb kutatások alapján több mint 4 ezer romát – főként nőket és gyermekeket – gyilkoltak meg a náci Németország fajgyűlölő politikája nevében. (A Cigány Világszövetség 1972-ben, párizsi kongresszusán hozott határozatot arról, hogy augusztus 2-a legyen a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja.) Fahidi Éva, mielőtt a nevek felolvasásába kezdett volna, a közös tragédiára utalva hangsúlyozta, hogy a zsidó és a roma áldozatokat ugyanabban a gázkamrában pusztították el. Fahidi Éva után Karácsony Gergely főpolgármester következett. Vállalta a közreműködést Nemcsák Károly színész, a József Attila Színház igazgatója és – többek között – Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány vezetője is. A vasárnap délutánig folyamatosan tartó gyászrendezvény során roma és nem roma fiatalok, művészek, közszereplők, civil szervezetek tagjai váltják egymást. Végezetül egy általános iskolás korú roma származású kislány és egy zsidó kisfiú olvassa fel a neveket: jelképezve, hogy az áldozatokra való emlékezést tovább kell adni a következő nemzedékeknek. Arról, hogy hány roma áldozata volt Magyarországon és Európában a náci üldöztetésnek, jelentősen eltérő becsléseket, adatokat lehet olvasni. A Nehru parton tartott megemlékezés szervezői ugyanakkor hangsúlyozták: a romákkal szembeni gyűlölet 1945-ben nem ért véget, „éppen ezért feladatunk, hogy a cigányellenesség ellen hazai, nemzetközi és politikai szinten is elköteleződjünk, és felszámoljuk azt”.
Szerző
Témák
roma holokauszt
Frissítve: 2020.08.02. 13:43

A kabinet talált plusz 5 milliárd forintot, és azt mondta: ebből már tényleg mindenkinek ad közmunkát

Publikálás dátuma
2020.08.01. 18:42

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Ötmilliárd forinttal bővíti a kormány a közmunkaprogram keretét. A kormány „rögzíti, hogy mindenki számára, aki ezt igényli, a közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosít” – idézi a hvg.hu a legújabb Magyar Közlönyben ismertetett kormányhatározatot. A járvány előtt a kormány a közmunkaprogram fokozatos leépítését tervezte, s a 2019-es 180 milliárdról 2020-ra 140 milliárdra vágta vissza a Start-munkaprogramra szánt pénzt. A mostani ötmilliárdos bővítés így nem jelent komoly változást. A legújabb adatok szerint jelenleg 91 ezer veszenk részt a programban. A legutóbbi koirmányinfón a hvg.hu rákérdezett arra, hogy mi van a 200 ezerre emelt közmunkás kerettel, a KSH szerint ugyanis visszaesett az így foglalkoztatottak száma. A tájékoztatón kiderült, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szerdán beszámolt erről a kormánynak, és azt mondta, a mostani 91 ezres létszám nyolcezerrel nagyobb, mint a járvány kitörése előtt volt.
Szerző

A magyarelleneség a román ügyész szerint nem gyűlöletbeszéd: egy romániai szervezet nem hagyja annyiban

Publikálás dátuma
2020.08.01. 16:41

Fotó: Shutterstock
A vádhatóság csak román tanúkat hallgatott meg.
Közleményben szólította fel az Active Watch bukaresti emberi jogi szervezet a román Igazságügyi Felügyeletet, hogy vizsgálja ki: miként tekinthette Daniel Constantin Galbeaza moinesti ügyész úgy, hogy nem minősül gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly júniusban skandált "kifele a magyarokkal az országból!" jelszó. Az Active Watch közleményét több romániai lap idézte szombaton. Az egyesület azt követően fogalmazta meg álláspontját, hogy a Hotnews.ro portál pénteken ismertette azt a rendeletet, amellyel a moinesti bíróság melletti ügyészség ügyésze vádemelés nélkül lezárta februárban a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében. Az ügyész - miután csak román szemtanúkat hallgatott meg - úgy ítélte meg, hogy a "kifele a magyarokkal az országból!" csupán egy "magyarellenesnek vélt jelszó". Szerinte ez nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, mert nem egy egész közösség, hanem csupán a katonatemető elé élő láncot vonó magyarokra vonatkozott. Az Active Watch ugyanakkor felszólította a főügyészséget és az igazságügyi minisztériumot, hogy tegyenek erőfeszítéseket az ügyészek képzésére, és az olyan esetek helyes kezelésére, amelyeknél a gyűlölet által motivált bűncselekmények gyanúja áll fenn. "Nem értjük, hogy egy deportálásra történő nyilvánvaló felszólítást hogyan lehet +vélt jelszónak+ tekinteni. Milyen más megfogalmazást kellett volna használni, hogy az ügyész ne csak gyanítsa, hanem biztos legyen a felszólítás kirekesztő jellegében?" - idézte a Libertatea.ro portál a közleményt. Az Active Watch szerint az ügyész úgy értelmezte, hogy "a magyarok nem személyek, és mert a törvény csak a személyeket védi, a magyarokat ki lehet rakni az országból, úgy, ahogy a nácik próbáltak két etnikai csoport, a zsidók és a romák nem személynek tekintett tagjaitól megszabadulni". A jogvédő szervezet szerint az ügyészi rendelet legitimál minden olyan tettet, amely valamely romániai etnikai csoportot veszélyeztet. Az Active Watch kijelentette: az ügyész feltehetőleg csak táplálja az elemi magyarellenes érzéseket, és nem náci érzelmű. A jogvédő szervezet az ügyészek képzési hiányosságának tulajdonította, hogy Romániában általában nem kerülnek bíróság elé a gyűlölet által vezérelt bűncselekmények. Mint közölte: a közel 700 ilyen ügyből, amelyet 2014 és 2018 között vizsgált meg az ügyészség, csupán kilencből lett bírósági ügy, a többi esetben az ügyészek nem tartották megalapozottnak a panaszt. A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg 2019 június 6-i úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás ügyét, és rendelte el a nyomozás beszüntetését. A Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Szerző