Előfizetés

Júliusban 6804 erdőtüzet jelentettek Amazónia Brazíliához tartozó területein

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.02. 11:00

Fotó: Gustavo Basso / AFP / NurPhoto
Egyedül csütörtökön a műholdak 1007 erdőtüzet jeleztek a térségből.
Tovább nőtt az erdőtüzek száma Amazónia Brazíliához tartozó területein – derült ki a brazil űrkutatási intézet (INPE) szombaton közzétett jelentéséből. Az INPE szerint
a latin-amerikai ország kilenc amazóniai államából idén júliusban 6804 erdőtüzet jelentettek, míg a múlt év ezen időszakában számuk 5318 volt, ez mintegy 28 százalékos növekedést jelent.

Egyedül csütörtökön a műholdak 1007 erdőtüzet jeleztek a térségből, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet brazil irodája szerint 15 év óta ez a júliusban mért legmagasabb adat. Romulo Batista, a szervezet brazíliai szóvivője szerint a korábban elrendelt tűzgyújtási tilalom csak akkor lesz hatásos, ha megfelelően ellenőrzik a betartását.
„A bűnözők nem éppen arról híresek, hogy (maguktól) betartják a törvényeket”

– tette hozzá Batista.

Elemzők emlékeztettek arra, hogy már a 2019-es év is katasztrofálisnak számított az esőerdőket pusztító erdőtüzek tekintetében. Tavaly 30 900 tűzvészt jelentettek, ez a 2018-as évhez képest 200 százalékos növekedést jelentett. Július közepén Jair Bolsonaro brazil elnök négy hónapos tűzgyújtási tilalmat rendelt el az Amazonas őserdői védelmére. A tilalom vonatkozik a világ legnagyobb mocsaras területének számító Pantanalra is. Bírálói gyakran vetik Bolsonaro szemére, hogy bátorítja az erdőirtást, az illegális fakitermelést, illetve a földek megnyitását mezőgazdasági használatra, beleértve a védett területeket is, a térség gazdasági kiaknázása érdekében pedig nem törődik a környezetvédelemmel. A brazil kormány által május elején közzétett friss adatok szerint az idei év első négy hónapjában 55 százalékkal nagyobb erdőterületet irtottak ki Amazónia Brazíliához tartozó területein, mint a tavalyi azonos időszakban, ami több mint 1200 négyzetkilométernyi esőerdő elpusztítását jelenti. Az erdőirtások mértéke tavaly 11 éves csúcsra emelkedett. Brazília területén található a világ legnagyobb esőerdője, az Amazonas térségének nagyjából 60 százaléka. Szakértők szerint a klímaváltozás feltartóztatásában kulcsszerepet játszik Amazónia megőrzése.

Mérgező, de nem is hatékony a légi szúnyogirtás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.31. 12:55

Fotó: Balázs Attila / MTI/MTVA
Indokolatlannak és az emberekre is veszélyesnek tartja a kémiai légi szúnyoggyérítés tiltásának feloldását az Ökológiai Kutatóközpont.
Annak ellenére, hogy a légi úton kijuttatható kémiai irtószerek engedélye -toxikológiai okok miatt és az EU-s normatíváknak megfelelően 2019-ben megszűnt, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 180 napra újra engedélyezte a deltametrin és természetes piretrin hatóanyagtartalmú biocid termékekkel történő légi szúnyoggyérítést. 
Az NNK tájékoztatása szerint a döntés hátterében járványügyi megfontolások állnak, mivel Magyarországon több idegenhonos (inváziós) faj jelent meg, amelyek potenciálisan trópusi betegségek kórokozóit terjeszthetik.
Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása szerint a „Magyarországon újonnan megjelent csípőszúnyogok különböző kórokozók terjesztésében játszott tényleges szerepe még tisztázásra váró, komoly kutatói feladat, a jelenleg rendelkezésre álló hazai felmérések adatai egyelőre nem utalnak járványügyi helyzetre.”
Az Ökológiai és Botanikai Intézet az egyik inváziós faj, az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) hazai elterjedését vizsgálja, az eddig begyűjtött minták negatív eredményeket szolgáltattak a tesztelt vírusok jelenlétére. 
A csak az esti órákban, légi úton történő szúnyoggyérítés „nem hatékony az egész nap aktív fajok ellen, amely körbe a legtöbb idegenhonos faj tartozik. Ráadásul ezek a fajok csak bizonyos megyékben fordulnak elő, így a célterületek kijelöléséhez egy előtérképezés szükséges” – olvasható a közleményben. A szakemberek szerint enélkül az irtás kis hatékonyságú lesz, miközben az ország nagy részén értelmetlen környezetterhelést eredményez. 
„A légi kémiai védekezésnek jelentős környezetszennyező (ökotoxikológiai) mellékhatásai vannak, mert a leggyakrabban alkalmazott hatóanyag (deltametrin) közismerten mérgező számos más (sokszor hasznos) repülő rovarfajra, és felhalmozódik vizi gerincesekben is, ezzel akár tömeges halpusztulást is okozhat. A szer egészségügyi hatását már emberben is kimutatták. A fentiek alapján a légi kémiai szúnyogirtás ismételt engedélyezése ökológiai és tudományos alapokon nem indokolt.”

Találtak egy bolharákot, ami négy nap alatt lebontja a mikroműanyagot

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.31. 10:18

Fotó: ERNESTO BENAVIDES / AFP
Azt még nem értik a kutatók, hogy a kicsiny állatok hogy teszik meg ilyen gyorsan azt, amit a napfény és a hullámzás évek, sőt évtizedek alatt végez el.
Egy kicsiny rákféle képes lebontani a mikroműanyagot egy sejtnél kisebb méretűvé 96 óra alatt a Corki Egyetem (UCC) kutatói szerint. Eddig főként lassú fizikai folyamatoknak, mint a napfény és a hullámzás tulajdonították a műanyagok lebomlását, amely évekbe, évtizedekbe telhet. 
Az írországi kutatók a kétcentis hosszú bolharákot (Gammarus duebeni) tanulmányozva arra a nem várt eredményre jutottak, hogy a kicsiny rákféle nemcsak elfogyasztja a mikroműanyag szemcséket, de hihetetlenül gyorsan lebontja nanoműanyaggá. Teljesen váratlan volt felfedezésünk – mondta Alicia Mateos-Cárdenas, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzője.
„Amikor három éve elkezdtem ezt tanulmányozni, őrültségnek tűnt, hogy ezek a kicsiny állatok képesek lebontani a műanyagot, de tanulmányunk azt mutatja, hogy a műanyag darabkák alkották az állatok gyomrában felgyűlt mikroműanyag mintegy 66 százalékát” – magyarázta.
Mateos-Cárdenas gömbölyű polietilén mikroszemcséket használt, amelyek a műanyag palackok általános összetevői. Minden egyes mikroszemcséhez fluoreszkáló festéket tapasztottak, hogy a műanyag elfogyasztását és lebontását mikroszkóppal követni tudják. A mikroszemcséket a rákfélék egy mikronnál kisebb, nanoméretű műanyaggá bontották le.
„Láttuk, ahogy a bolharákok állkapcsaikkal megőrölve megeszik a műanyagrészecskéket, és azok eljutnak az emésztőrendszerbe, de azt még nem értjük, miként bontják le ezek az állatok a műanyagot. Tanulmányoznunk kell ennek a biológiai lebontásnak a mechanizmusát” – idézte Mateos-Cárdenst a The Guardian című brit napilap honlapja.