Előfizetés

Ezúttal a „szentlélek” ejtett túszokat egy kijevi bankban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.03. 15:20
Az ukrán Alfa-kommandó fegyveresei várakoznak a kijevi bank előtt, ahol egy mentálisan zavart, robbantással fenyegetőző férfi ejtett túszokat, 2020. augusztus 3-án
Fotó: Szergej Szupinszkij / AFP or licensors
A mentálisan zavart férfi a világ összes elnökének letartóztatását követelte. Két héten belül ez a harmadik túszejtés Ukrajnában.
Robbanószer felrobbantásával fenyegetőzött egy férfi Kijev belvárosában egy kereskedelmi központban lévő bankintézetben, de rövid időn belül őrizetbe vették - idézi az MTI az ukrán rendőrség beszámolóját.   A férfi déltájban ment be az Universal bank fiókintézetébe, és azt állította, hogy a hátizsákjában robbanószer van. A helyiséget mindenki elhagyta, a fiókvezető önként jelentkezett, hogy ott marad túsznak - tájékoztatott Facebook-oldalán Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes. 
Közzétette a férfi arcképét is. Közölte, hogy az előzetese információk szerint a férfi Szuhrob Karimov, 1988-ban született üzbég állampolgár. Közösségi oldalainak vizsgálata alapján Herascsenko hozzátette, hogy nagy valószínűséggel mentálisan kiegyensúlyozatlan ember
Az UNIAN ukrán hírügynökség értesülése szerint a férfi azt követelte, hogy engedjék hozzá a média képviselőit, mert "interjút" akar adni. Az Ukeajinszka Pravda hírportál értesülése szerint "szentlélekként" mutatkozott be, és "a világ minden elnökének letartóztatását" követelte. A hírportál beszámolója alapján az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Alfa különleges alakulata a rendőrséggel közösen megrohamozta a bankhelyiséget, és akkor fogták el, amikor épp a média képviselőivel beszélt. Jelenleg még a bombaszakértők átkutatják a helyiséget, van-e robbanószer benne.
 Alig két hete, július 21-én a nyugat-ukrajnai Luckban ejtette túszul egy busz 13 utasát egy fegyveres férfi, aki szintén robbanószer felrobbantásával fenyegetőzött. A reggeltől késő estig tartó túszdráma akkor azután oldódott meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök teljesítette a túszejtő követelését: megkért mindenki a saját Facebook-oldalán, hogy nézzék meg a 2005-ben készült Földlakók című amerikai állatvédő dokumentumfilmet. Ezután a terrorista megadta magát és elengedte a túszokat, akik közül senki sem sérült meg. Rá néhány nappal a kelet-ukrajnai Poltavában egy autótolvaj ejtett túszul egy rendőrtisztet, miközben megpróbálták a jármű eltulajdonításáért őrizetbe venni és egy gránát felrobbantásával fenyegetőzött. A drogbirtoklásért és más bűncselekményekért többszörösen büntetett előéletű férfi később elengedte a túszát és nyolc napig bujkált a hatóságok elől. Végül szombaton bukkantak rá egy elhagyott házban Poltava megyében, ahol ismét túszul ejtett egy rendőrt és ismét a gránáttal fenyegetőzött, de egy mesterlövész kilőtte. A túszul ejtett rendőrnek a gránát felrobbanása előtt sikerült félreugrania, így sértetlenül megúszta.

Kína felfüggeszti az Új-Zélanddal kötött kiadatási egyezményt

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.03. 12:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az új-zélandi kormány politikai ügyet csinált a Hongkonggal folytatott igazságszolgáltatási együttműködéséből, Kína belügyeibe avatkozott be, és súlyosan megsértette a nemzetközi jogot.
Kína felfüggeszti az Új-Zélanddal kötött kiadatási egyezményét, válaszul arra, hogy az új-zélandi kormány felfüggesztette kiadatási egyezményét Hongkonggal. Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be a döntést, semmissé téve azt a megállapodást, amely alapján gyanúsítottakat adnának ki Hongkongból Új-Zélandnak. A wellingtoni vezetés kedden jelentette be, hogy felfüggeszti a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményt. A döntést a júniusban bevezetett nemzetbiztonsági törvény által keltett aggodalmakkal indokolták. Új-Zéland ezzel Ausztráliát, Kanadát – amelyek szintén a brit Nemzetközösség tagjai – és az Egyesült Királyságot követte a sorban a Hongkonggal kötött kiadatási egyezmények felfüggesztése tekintetében. Vang Ven-pin szerint az új-zélandi kormány lépésével politikai ügyet csinált a Hongkonggal folytatott igazságszolgáltatási együttműködéséből, Kína belügyeibe avatkozott be, ráadásul súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit. A Peking által június 30-án elfogadott, majd azonnal hatályba is lépő nemzetbiztonsági törvényt kifejezetten Hongkongra szabottan dolgozták ki. A jogszabály a jogsértések négy kategóriájaként a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást sorolja fel, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. Kína az „egy ország, két rendszer” elve alapján nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre. Hongkongi demokráciapárti politikusok és aktivisták szerint azonban Peking egyre növeli a befolyását, és korlátozza a hongkongiak szabadságjogait.

Megalakult az új szerb parlament

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.03. 12:15
Aleksandar Vucic
Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
A házelnököt és helyetteseit egyelőre nem választották meg. Az új összetételű törvényhozásban a 250 helyből 188 jutott az Aleksandar Vucic vezette Szerb Haladó Pártnak.
Megalakult az új szerb parlament hétfőn Belgrádban, miután hitelesítették a képviselők mandátumát, ám a házelnököt és helyetteseit egyelőre nem választották meg. Az új összetételű törvényhozásban a 250 helyből 188 jutott a legnagyobb szerb pártnak, az Aleksandar Vucic vezette Szerb Haladó Pártnak (SNS). Ez 21-gyel több, mint amennyi a kétharmados többséghez szükséges. A balközép Szerbiai Szocialista Párt (SPS) 32 mandátummal, az Aleksandar Sapic olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó Győzelem Szerbiának elnevezésű listája pedig 11 mandátummal rendelkezik. A képviselőházba négy nemzeti kisebbségi listáról kerültek még be képviselők. Az albán kisebbségnek 3, két bosnyák kisebbségi pártnak pedig 3, illetve 4 politikusa ülhetett be a parlamenti padsorokba hétfőn. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az eddigi négy helyett kilenc képviselővel rendelkezik. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője kiemelte: a következő négy évben is a vajdasági magyarságot érintő legfontosabb ügyeket kívánják képviselni, a kiemelt kérdések között helyet kap a környezetvédelem, a szociálpolitika, a mezőgazdaság és az egészségügy is. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mely pártok alakítanak majd kormányt, hiszen az SNS egyedül is kormányozhatna, ám Aleksandar Vucic kijelentette, koalíciós kormányzásra készül, és akár mindenkivel partnerségre lépne. Az albán kisebbség, valamint az egyik bosnyák párt viszont már közölte, biztosan nem kíván együtt kormányozni a Szerb Haladó Párttal. A szerbiai alkotmány értelmében a kormánynak a parlament megalakulását követően legfeljebb 90 napon belül meg kell alakulnia, ám erre sokkal előbb sor kerül, Aleksandar Vucic államfő ugyanis többször megismételte, hogy a kabinet augusztus végéig feláll, habár még senkit nem bízott meg kormányalakítással.