Papp Zsolt;
tartalék;büdzsé;
2020-08-04 08:00:00
Az előttünk álló másfél-két év rengeteg bizonytalanságot rejt magában, korai lenne ünnepelni, hogy Magyarország, illetve a magyar gazdaság túljutott a koronavírus-válságon. Lehet, hogy így van, titkon reméljük és drukkoljunk is ennek. De! Kicsi az esélye annak, hogy nem lesz második-harmadik hullám, hogy azt a magyar egészségügy képes lesz kezelni nagyobb veszteségek nélkül is – de ha igen, még akkor is ott a nagy talány, hogy milyen újabb pofonokat kap a magyar gazdaság. Bármekkorák lesznek is a későbbi járványhullámok a gazdaság olyan mértékű leállítására, mint március-áprilisban történt, feltehetőleg nem lesz szükség. Ugyanis kiderült: nem járható út.
Ám még azt sem tudjuk, hogy mekkora károkat szenvedett el a magyar gazdaság a tavaszi leállás alatt – a KSH csak a jövő héten közli az adatok, de látva a német GDP-adatokat, a második negyedben 8-10 százalékkal csökkent a magyar gazdaság. Ha minden jól megy, akkor 2020-at öt százalék körüli veszteséggel megússzuk – ha nem, akkor csak az idén elveszíthetjük a nemzeti jövedelem tizedét.
Summa summarum, hatalmas a bizonytalanság 2020-at, de még inkább 2021-et nézve. A kormány szokása szerint a nyári szabadságolások előtt átzavarta a parlamenten a jövő évi büdzsét. A kincstári szöveg szerint így mindenkinek van ideje felkészülni a jövő évre, mert ez így biztonságos. Egy hatalmas baj van, a kormány nem számolt, azzal, hogy lesz második-harmadik hullám – így a büdzsé számait arra épülnek, hogy az idei három százalékos visszaesés után jövőre 4,8 százalékkal nő a gazdaság. Az már szinte biztos, hogy az idei három százalékos GDP-csökkenés nagyobb lesz, emiatt az az egész jövő évi költségvetési makropálya alapjai kérdőjeleződtek meg.
Sebaj, erre is lehet készülni megfelelő tartalékok képzésével, amelyek elnevezésben a kormány oly költői: van országvédelmi, gazdaságvédelmi, járvány elleni alap. Ám kiderült, hogy ezek az alapok, ha nem is üresek, de bizony igazán vékonyak – erre hívta fel a figyelmet a jegybank egy a múlt héten publikált elemzésben. Az idei költségvetésben még mintegy 500 milliárd forintnyi tartalék volt, amit a kormány arra tett félre, hogy a saját projektjeire (kézilabdacsarnok, belgrád-vasút, sporttámogatások) szétszórja. Pechükre beütött a járvány és ezen tartalékok egy részét a közjó érdekében (munkahelymegtartó támogatások, egészségügyi pluszkiadások) kellett elkölteni.
Ilyen helyzetben a józan ember tartalékol, nem úgy a kormány. Az MNB elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy az idei 500 milliárd forintnyi tartalékkal szemben a 2021-es büdzsében mindössze 210 milliárd forintnyi tartalék maradt, ami a jövő évre várható GDP 0,4 százaléka. A tartalékok a költségvetési vitában még az utolsó pillanatban is csökkentek, de míg az elmúlt években mindig volt országvédelmi alap – ez az a kassza, amit a kormány a házi zsebpénztárának használt, a 2021-re nem képeztek ilyen alapot. Pedig 2010 óta 2021 lenne az első év, amikor először létjogosultsága lenne az ilyen tartaléknak. Ez veszélyes.