A közmédia irányításának átalakítását, a függetlenség garantálását és az állami hirdetési piac igazságosabbá tételét ígérik a hazai ellenzéki pártok hatalomra kerülésük esetén. Lapunk azt követően gyűjtötte össze a médiát érintő terveiket, hogy a közmédia, a TV2, a vidéki lapok, az Origo, valamint a Népszabadság tönkretétele és megszállása után az Indexet is ellehetetlenítették.
– Százmilliárdos költségű közmédiára nincs szükség, ezt meg kell szüntetni – beszélt pártja álláspontjáról Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője. A felszabaduló forrásokat a DK olyan médiavállakozásoknak adná, amelyek vállalnák közszolgálati tartalmak – oktatási, kulturális, hírműsorok – készítését, illetve sugárzását.
Alapjaiban építené újjá a közmédiát az MSZP és a Momentum is, ám eltérő módon. Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a közmédia átlátható és észszerű törvényi szabályozásába minden magyar parlamenti pártnak lenne beleszólása, figyelembe véve a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek irányelveit és állásfoglalásait is.
Ugyanakkor míg az MSZP a parlamenti patkó mindenkori arányai szerint változtatná a közmédiát felügyelő testületekben a pártok képviseletét, a Momentum Mozgalom azt javasolja: biztosítsa a közmédia függetlenségét egy, az Alkotmánybírósághoz hasonló, ciklusokon átívelő, nem leváltható kuratórium. Ennek tagjait az Országgyűlés és a szakmai szervezetek választanák, parlamenti arányoktól függetlenül biztosítva a mindenkori ellenzék reprezentációját.
A Momentum a testület kiválasztási folyamatát a jelenleginél transzparensebbé tenné, valamint a közmédia működését évente megvizsgálná egy EU-s újságírókból, EU-s közmédiumok képviselőiből álló ellenőrző testület, amely nyilvánosságra hozná a jelentését.
A hazai nyilvánosság működésére jelentős befolyással bír a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács, amely beleszólhat például a médiumok adásvételébe, sugárzási frekvenciák kiosztásába, illetve büntetéseket szabhat ki az általa helytelennek tartott tartalmak miatt. A Médiatanács a közmédia felettes szerve is, ezt viszonyt a Momentum felszámolná, hogy ne csússzon egybe az állam közhatalmi és szolgáltatásnyújtói funkciója, megszüntetve a visszaélések lehetőségét. Arató Gergely szerint a Médiatanácsban fele-fele arányban lenne ideális, hogy a mindenkori kormányok és az ellenzék tagokat delegáljon, így minden döntésben konszenzusra kellene jutni.
A tudatosabb állampolgári hozzáállás erősítésére a Momentum azt javasolja, hogy az állampolgárok az adójuk 1 százalékát felajánlhassák sajtótermékeknek is, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal infrastruktúráját használva rendszeresen adományt állítsanak be egy vagy több sajtótermék számára.
Az MSZP javaslata szerint javítana a választások tisztaságán, ha a választási jogszabályokban meghatározott kampányidőszakban teljeskörűen megtiltanának minden állami hirdetést. Kunhalmi Ágnes hozzátette, hogy a nemzetstratégiai védelmet élvező kormánypárti médiaholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) védettségét meg kell szüntetni.
A jövőben állami hirdetéseket a megkérdezett ellenzéki pártok kizárólag auditált, olvasottsági, nézettségi és hallgatottsági adatok alapján osztanák el a médiatermékek között. Ebben a Jobbiknak már korábban elkészült egy kiegészítő javaslata: amennyiben egy médiumot adott évben a bíróság három alkalommal jogerősen elmarasztal hazugságért vagy hazugság terjesztéséért, akkor az a következő évben se közvetlenül, se közvetetten - állami cégek hirdetésein keresztül - ne juthasson közpénzhez.
