Előfizetés

Drága szemetet vett az állam

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.08.05. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az MVM voltaképp nem is a Mátrai Erőműért, hanem a tulajdonában lévő növény- és hulladékválogatóért fizette ki a 17,44 milliárdos vételár nagy részét - állítják forrásaink.
Nem magáért a Mátrai Erőműért, hanem a telephelyen üzemelő Geosol nevű növényi és lakosságihulladék-válogatóért fizette ki márciusban a 17,44 milliárdos vételár nagyobbik hányadát Mészáros Lőrincéknek az állami MVM - egészítették ki lapunknak forrásaink a kormányfő felcsúti barátja cégeinek márciusban utalt tízmilliárdokról szóló közéleti vitát. Kétségkívül furán hatott, hogy az ügylettel kapcsolatos tájékoztatást láthatólag magához vonó kormány a Mátrai Erőmű márciusi megvásárlása kapcsán rendszeresen kiemelte a csoport egy tagját, a Geosolt. A kft.-t 2006-ban alapították áttételesen az épp akkor a Veres Tibor-féle Wallishoz kerülő Geohidroterv, valamint Tóth Tünde, Németh Gábor és utóbbi ügyvédi irodája jegyezte cégek. Sűrű átrendeződések közepette 2009-ben megjelent az áttételes tulajdonosok között az exwallisos, de Csányi Sándor OTP-vezérrel is több ügyletben együttműködő Nagy György, majd 2014-ben a francia Veolia közműkonszern, 2016-ban pedig maga Csányi Sándor OTP-vezér is. Egy versenyhivatali bejelentés szerint a Mészáros Lőrinc által magántőkealapjain keresztül birtokolt Status Geo Invest Kft. 2018-ban tőlük vette meg a Geosolt. Az akkori, tehát Mészárosék által Csányiéknak a Geosolért kifizetett vételárat forrásaink 12 milliárd forint körülire teszik. Tavaly év végén aztán a Status Geo Invest Kft.-t közvetlenül birtokló, Mészáros-féle Status Energy Magántőkealap - voltaképp csoporton belül - átadta a Geosolt birtokló kft.-t a Mátrai Erőmű Zrt.-nek. Az, hogy ezért fizetett-e a vevő saját akkori áttételes anyacégének, nem ismert. A fél évszázados Mátrai Erőmű árnyékában meghúzódó, szerénynek tűnő Geosol eredményadatai kétségkívül tetszetősek. Az elmúlt öt év során 4-8 milliárdos árbevételéhez rendre 0,6-1,7 milliárdos adózott eredmény társult. A cég biomasszát - vagyis növényi maradékokat -, valamint lakossági hulladékot készít elő az erőmű számára. Ez az egymásrautaltság kockázatokat is hordoz. A cég eredményessége ugyanis nagy mértékben függ az erőmű tervezett átalakításától, termékei vételárától és a hulladékszabályoktól. Maga a Mátrai Erőmű, amely az 1995-ös magánosítás óta német gazdáinak rendre busás nyereségeket termelt, amint megjelentek a láthatáron Mészáros Lőrinc hadai, brutális mínuszokba fordult. Így 2017-ben az egység 9 milliárdos, 2018-ban 817 milliós, tavaly pedig 5,9 milliárdos adózott veszteséget szenvedett el. Ehhez képest feltűnő a most márciusi ügyletben az eladói oldalon álló, Mészáros Lőrinc-féle, tőzsdei Opus rövid megjegyzése, miszerint "az üzletrész eladási ára elérte annak bekerülési értékét". Ebből első látásra az következik, hogy az elmúlt két év során, vagyis amióta Mészárosék - több körben és áttétellel - végül a Mátrai Erőmű 72,66 százalékos tulajdonosává váltak, a cég értéke legalábbis nem csökkent. Ezt minden, magára valamit adó szakértő kétségbe vonná. És nem csak azért, mert a szénerőművek csillaga leáldozott, a környezetszennyezésük kiváltására szolgáló szén-dioxid-kvóták tőzsdei árai - vagyis a költségeik - az egekbe ugrottak, ráadásul a telephely áramtermelési szerepét maga az Orbán-kormány is csak gigaberuházások révén tartja megőrizhetőnek. De ennél sokkal konkrétabb vagyoncsökkenésre utal a veszteségadatokon túl az is, hogy Mészárosék (az akkor kisebbségi tulajdonos MVM-mel karöltve) a kedvezőtlen 2018-as adatok ellenére tavaly 11 milliárddal még meg is csapolták a társaság tartalékait. Bár erre a mérlegben nyilvántartott, közel százmilliárdnyi tőke tükrében bőven adódott jogi lehetőségük, ezt a pénzt nem őrizgették az erőmű páncélszekrényében, így előteremtésére - a napvilágot látott akták tanúsága szerint - komoly anyagi nehézségekhez vezetett. A társaság megingott helyzetére jellemző, hogy - amiként az az MSZP elnöke, Tóth Bertalan által kikért MVM-es iratokból kiviláglik - az állami csoport akár 70 milliárd forint közpénz megmozgatását is szükségesnek látta a cégcsoport életképességének fenntartása érdekében. (Gulyás Gergely minapi, ködös megfogalmazása miatt pontosan nem tudható, hogy a kancelláriaminiszter szerint pontosan mely sajtóorgánumok mosták össze tudósításaikban a vételárat és a "fejlesztési pénzeket", mindazonáltal lapunk biztos nem tartozik ezek közé.) A tisztánlátást a Mészáros-cégek és a birtokukban lévő Mátrai-csoport közötti bonyolult, több milliárdos hitelviszonyok sem könnyítik, amiket az MVM állítólag szintén "kiváltott". Mindezek alapján az MVM magáért a Mátrai Erőműért a vételáron belül "csak" 5-6 milliárdot fizethetett. Igaz, a cég helyzete, a több tízmilliárdos "fejlesztési" - valójában létfenntartó - szükséglet alapján ez is rendkívül magas árnak tűnik. Más forrásaink az ügy kapcsán úgy fogalmaztak: a Mészárosék által az erőműért és a Geosolért 2018-2019-ben összesen kifizetett összeg nagyjából megfelelhet az MVM-től most kapott 17,44 milliárdos vételárnak. Ezen felül tehát a 2018-as, veszteséges év ellenére általuk bezsákolt nyolcmilliárdnyi osztalék már Mészárosék tiszta nyeresége lenne.

Beolvadnak a Főtáv leánycégei

A Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. leányvállalatai szeptember végéig beolvadnak az anyacégbe - hívták fel lapunk figyelmét illetékesek. Mártha Imre, a fővárosi távhőcég januárban kinevezett vezérigazgatója a cégcsoport átvilágítása után döntött úgy, hogy a leányvállalatok - a Főtáv Komfort Kft., a Főtáv Kiserőmű Kft. és az Immodus Zrt. - a hatékonyság javítása érdekében tevékenységeiket az anyavállalatban egyesítik. Az előterjesztésre júniusban a Fővárosi Közgyűlésben jelen lévő mind a 23 képviselő - így az ott ellenzéki Fidesz is - igent mondott.  Mártha Imre örömét fejezte ki, hogy támogatták szakmai elképzeléseit.

Kevés benzin telik ki a fizetésünkből

M. I.
Publikálás dátuma
2020.08.04. 21:09

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nemzetközi összevetésben viszonylag kevés üzemanyagot vehetnek havi átlagkeresetükből a magyarok. A csehek például mindenben jobbak.
Míg a magyarok átlagfizetésükből havi 745 liter benzint vásárolhatnak, addig a világranglistát vezető Szaúd-Arábiában, Katarban és Kuvaitban ez az érték átlagosan 5112 és 8210 liter között mozog - közölte a lengyel Picodi.com. Európában a fizetésekhez viszonyított üzemanyagár-mutató tekintetében Svájc és Luxemburg áll az élen: a két állam átlagos havi nettójából 3795, illetve 3320 liter benzin telik ki. A csehek is előttünk állnak 881 literrel, a németek pedig 1938 literrel. A rangsorban 694 literrel mögöttünk áll Szlovákia, 484 literrel Törökország és 429 literrel Szerbia is. Az utolsó 3 helyet Moldova, Ukrajna és Albánia foglalja el, ahol az átlagfizetés csak 352, 345 és 239 liter benzinre elegendő. Világszinten a legrosszabb a kubai helyzet, ahol egy havi fizetésből csak 28 liter benzin telik ki. A rákövetkező Tádzsikisztán és Zambia lakói 151, illetve 219 liter benzint engedhetnek meg maguknak. Bár Nigéria Afrika legnagyobb olajkitermelője és a 0,31 eurós benzintarifa is itt a legalacsonyabb, a helyiek szerény átlagbérükből csak 539 liter benzint vásárolhatnak. Hasonló a helyzet Oroszországgal is: a világ második legnagyobb olajtermelőjének lakói átlagfizetésükért csak havi 919 liter benzinhez juthatnak. Venezuelában is fura a helyzet. A gazdasági válsággal küzdő dél-amerikai olajnagyhatalom lakói az alacsonynak számító, 0,025 dolláros literáron csak 120 litert vásárolhatnak, efelett pedig piaci ár fizetendő. Az ottani átlagfizetésből a 120 liter csak további 28 literrel egészíthető ki. A Picodi.com által vizsgált 42 európai állam közül 39-ben 2020-ra csökkentek az üzemanyagárak. A legnagyobb, 17,8 százalékos tarifacsökkenést Bosznia-Hercegovinában tapasztalták, amit Ukrajna követ 15,4, illetve Románia 14 százalékkal. Míg Magyarországon 8,6 százalékkal csökkentek a benzinárak, Szlovákiában 9,2, Csehországban pedig 8,7 százalék a visszaesés. Bár Belorussziában 12,4, Oroszországban pedig 0,8 százalékkal nőttek az árak, a kontinensen még mindig az oroszok fizetik a legalacsonyabb benzinárat literenként körülbelül 205 forinttal. A legdrágább a hollandok 556 forintos díja - írja a Picodi.com.

Kevesebbet költöttek a fiatalok a járvány alatt

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.08.04. 19:31

Fotó: Béres Márton / Népszava
Majdnem minden ötödik fiatal többet költött a járványhelyzetben, több mint harmaduk kiadásai viszont csökkentek. Főként a nők költekeztek: negyedük költségei emelkedtek, míg a férfiak 12 százalékának került csak többe ez az időszak – derül ki a K&H 19-29 éves korosztályt vizsgáló kutatásából. A nyugati országrészben élők mindössze 7 százalékának növekedtek a kiadásai, a keleti régiókban lakó fiatalok ötöde költött nagyobb összeget, a fővárosban és környékén élők negyedének emelkedtek a költségei. A többletköltségekkel szembesülők 30 százaléka élelmiszerekre fizetett ki többet, 27 százalékuk egészségügyi kiadásai emelkedtek, 17 százalékuknak a lakhatásra kellett több pénzt fordítaniuk, 15 százalékuknak pedig a családról való gondoskodás miatt került többe ez az időszak. A kiadáscsökkenésről beszámoló 19-25 évesek átlagosan 39 ezer forint körüli összeggel mérsékelték a költéseiket, a 26-29 évesek kiadása átlagosan 49 ezer forinttal esett vissza. Ők elsősorban a szórakozásra, ruházati és műszaki cikkekre és utazásra szánt költségeikből vettek vissza, ezekre egyébként a kijárási korlátozások idején kevésbé is volt lehetőség.    A K&H adataiból az is látszik, hogy a bankkártyás fizetések megszaporodtak a járványhelyzetben: ezek összege márciusban majdnem negyedével, áprilisban pedig több mint tizedével ugrott meg – nem csak a fiatalok, hanem a többi korosztály esetében is. Az egy lakossági bankkártyára jutó vásárlás összege márciusban 13, áprilisban 5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A bank szerint ebben fontos szerepet játszott, hogy az Egészségügyi Világszervezet és több kutatás szerint is a készpénz érintése kockázatot jelent a járvány terjedése szempontjából, amelyet a bankkártyás vásárlással lehet kivédeni. A kártyás vásárlás ráadásul egyszerűbbé is vált, hiszen az érintéses fizetéseknél a korábbi 5 ezer forint helyett csak a 15 ezer forint feletti vásárlásoknál kell megadni a PIN-kódot.