Előfizetés

Krízishez vezethet az életközépi válság

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2020.08.05. 14:14

Fotó: Odilon Dimier/PhotoAlto / AFP
Nem mindenkit keserít el az életút nagyjából felénél készített mérleg, de ha igen, gyógyír lehet az élet értelmének meglelése.
Teljesen természetes, hogy az ember az életútja nagyjából felénél megpróbálja összegezni, hogy meddig jutott és hova szeretne még elérni. Manapság minden: a munkába állás, a gyerekvállalás ideje későbbre csúszik, az életközepi válságé akár ötvenéves korra is tolódhat – mondta Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta a Népszavának. 
A mérlegét, előbb vagy utóbb, szinte mindenki elkészíti, de egyáltalán nem biztos, hogy ez válsághoz is vezet. Az egyik életszakaszból a másikba való átmenetet természetes krízisnek tartják. A görög szót magyarul ugyan válságnak fordítják, de valójában fordulópontot jelent, akár életváltoztatót. 

Épít vagy rombol

Az élet közepén, amikor a munkában már van elég tudás és tapasztalat, a nehéz helyzetekre is ügyes megoldási módok, a gyerekek pedig már nagyobbak vagy ki is repültek a fészekből, sokan érzik úgy, ki akarják teljesíteni az alkotóképességüket. Ez egy konstruktív folyamat, ami gazdagítja a személyiséget. Ha azonban úgy éljük meg, hogy stagnálunk, nem azt értük el, amit szerettünk volna, nem olyan életet élünk, nem olyat alkotunk, amit korábban elképzeltünk, vagy nem olyan minőségűek a kapcsolataink, amelyek kitöltenék az életünket, boldogságot, harmóniát jelentenének, azaz nem érezzük, hogy a helyünkön lennénk, és a meg nem valósított vágyaink nyomasztanak, az rombol és valódi válsághelyzetet is gerjeszthet. Ilyenkor nem tudjuk, hogyan tovább, csupán azt érezzük, a jelenlegi nem elég, unalmas. 
„Van most is ilyen páciensem, a vállalkozásait bérbe adta, nem kell dolgoznia és mégis dől hozzá a pénz, de rájött, ez nem boldogítja. Nem találja azt, ami kiteljesítené, örömet okozna, amiben alkotni tudna.” Ez a folyamat könnyen depresszióhoz, alkoholproblémákhoz vezethet, egyik kapcsolatból a másikba vagy alkalmi viszonyokba sodorhatja az érintettet. Gyakori ilyenkor a házasság megromlása, a válás is. Férfiaknál ilyenkor fordulhat elő az olyan, „furcsa”, generációkon átívelő kapcsolat kialakítása, amelynek hátterében az újrakezdés vágya, az idősödéssel való szembenézés elkerülése vagy az új élmények hajszolása áll. 

„Semmi sem jó”

Az életközepi válság gyakran a depresszió tüneteivel jár: rosszkedv, nyomott hangulat, negatívumokra való koncentrálás, örömtelenség jellemzi és az is, ha az érintett elfordul azoktól a dolgoktól, amelyek korábban érdekelték. Az érintett nem látja értelmét a munkájának, úgy érzi: „semmi sem jó”, ugyanakkor nem tudja, hogyan változtathatna a helyzetén. Alvászavarok, de alkoholproblémák is jelentkezhetnek – sorolta a jeleket a szakember. 
Az életközépi válság nem egészségügyi, sokkal inkább úgynevezett egzisztenciális probléma, amelynek megoldásában az segíthet, ha megpróbálunk értelmet találni az életünkben.
A lelki jólléthez szükség van arra, hogy érezzük, van helyünk a világban.

Meg kell keresni, mi az, ami boldoggá tud tenni. Ilyenkor sokan valami egészen más felé indulnak: vannak, akik újra iskolapadba ülnek, mások festenek, zenélnek vagy a segítőszakmák felé fordulnak. Sokszor ez az időszak a személyes kapcsolatok felértékeléséhez vezet, az érintettek rájönnek, nagyon fontos, hogy másokkal milyen minőségű kapcsolatban vannak, de gyakori, hogy előtérbe kerül a vallás vagy a spiritualitás. Az életközepi válságra – sajnos – nincs azonnal ható gyógyszer. Az élet értelmére való rátalálás egy hosszú, belső folyamat eredménye – jegyezte meg Perczel-Forintos Dóra.
A szívesen, örömmel végzett munka sokkal nagyobb védettséget jelent, mint ha „favágásként”, csupán pénzkeresésként éljük meg a napi rutint. A családanyaság, ha egy nő odafigyelve járul hozzá a gyerekei felnövéséhez, foglalkozik velük, figyel rájuk, biztonságot nyújt nekik, ugyanolyan örömet jelenthet, mint a kiteljesítő munka, ami egyébként a lelki egészség egyik alapfeltétele. „Mivel az életünk során nagyon sok időt töltünk munkával, fontos, hogy megtapasztaljuk azt, hogy a tudásunk, a kompetenciánk, a rátermettségünk hasznos, éreznünk kell, hogy képesek vagyunk létrehozni valamit, legyen az egy asztal elkészítése, cégek pénzügyeinek kezelése, kutatás vagy zenélés. 
Lényegében bármilyen tevékenység okozhat örömet, ha értelmet találunk benne”

– fogalmazott a klinikai szakpszichológus.

Megelőzni kamaszkorban lehet

A jó pályaválasztással meg lehet előzni a későbbi krízist – hangsúlyozta a professzor. Azzal, ha egy kamasz tud vagy mer a saját érdeklődése mentén arra menni, amihez megvannak a képességei, és amiben örömét leli. Óriási a szülők felelőssége, hogy ne csak a „jó pénz, biztos megélhetés” felé irányítsák a gyereket, mert a nemzetközi boldogságkutatások egyértelműen azt mutatják, hogy 
nem az anyagiak, hanem az emberi kapcsolatok minősége teheti igazán boldoggá az embert.

Természetesen fontos a megélhetéshez szükséges pénzügyi biztonság, de érdemes tudni, hogy a gazdag európai országokban a legmagasabb a depresszió szintje, ami szorosan összefügg az élet értelmességének tudatával vagy annak kétségeivel. „Volt olyan páciensem, akinek bár minden adottsága és elhivatottsága megvolt ahhoz, hogy kiváló énektanár és karvezető legyen, az apja nem engedte, hogy a 'csóró énektanári' pályát válassza. Közgazdászként még hatvanévesen is egyik, számára értelmetlen állásból a másikba kóvályog, viszont minden szabadidejét a kóruséneklés és ezek szervezése tölti ki. Ha ezt hivatásként végezhette volna, kevesebbet keresve sokkal boldogabb lehetne” – tette hozzá a szakpszichológus.
Az, hogy manapság nehézséget okoz a jó pályaválasztás, a professzor szerint a vizuális kultúra előretörésével is összefügghet. A gyerekek, fiatalok alig olvasnak szépirodalmat, ezért csak a szüleik, közvetlen környezetük vagy a tanáraik, esetleg a bolti eladók munkáját látják. A kultúra és az ismeretek hiánya miatt beszűkültek a mintáik. A Mary Poppins, a Winnetou, a Monte Cristo grófja, A nyomorultak vagy a Móricz-regények és -elbeszélések olvasásának hiánya miatt nem tudnak azonosulni a világirodalom klasszikusai által megrajzolt emberi magatartásmódokkal, sorsokkal, pozitív mintákkal, ami fejleszti a jellemet, formálja a személyiséget. Ennek eredménye, hogy a pályaválasztásnál gyakran háttérbe szorulnak a valódi értékek: a tudás, az elhivatottság, a kedvesség, a türelem, a jóság, a segítőkészség és az erőfeszítés – jegyezte meg Perczel-Forintos Dóra.

Már a dinoszauruszok is szenvedhettek rákban

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.05. 11:40

Fotó: Raul Lunia/leemage / AFP
Egy harminc éve feltárt, 76 millió éve élt példánynál egy új kutatás kiderítette, agresszív csontrák okozta azt a lábdeformálódást, amit korábban rosszul gyógyult törésnek hittek a tudósok.
A dinoszauruszok is szenvedhettek rákban, új kutatások szerint ugyanis agresszív csontrákja lehetett egy centrosaurusnak, amelynek fosszíliáját még 1989-ben tárták fel a kanadai Alberta tartományban lévő dinoszauruszparkban. Ez az első ismert dinoszaurusz egyed, amely rosszindulatú rákban szenvedett. Feltárásakor rosszul gyógyult törésnek tartották az állat erőteljesen eldeformálódott lábcsontját. Az új vizsgálatok szerint azonban a deformálódás az oszteoszarkóma, egy agresszív csontrák megnyilvánulása. A tudósok nagy felbontású CT-berendezés segítségével és mikroszkópos vizsgálattal állapították meg, hogy daganatos betegségről van szó.
A 76 millió évvel ezelőtt élt, mintegy hatméteres centrosaurus négy lábon járt, növényekkel táplálkozott. Egy hosszú szarva volt az orra felett, valamint több kisebb, amelyek a nyakfodor szegélyén helyezkedtek el. A szárkapocscsonton egy almánál nagyobb méretű daganatcsomó van – mondta el David Evans, a torontói Royal Ontario Museum paleontológusa, a Lancet Oncology című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője.
„Ezt a centrosaurust valószínűleg legyengítette és megbénította halála előtt a rák.” Megállapították azonban azt is, hogy nem a rák végzett az állattal. Testének maradványait több száz centrosaurus egyed csontjaival együtt találták meg, a feltételezések szerint egy áradáskor egy teljes horda elpusztult – mondta Evans. A rák miatt kevésbé tudott mozogni, ezért áldozatául eshetett volna nagyobb ragadozóknak. Az azonban, hogy hordában élt, továbbra is védelmet jelenthetett számára, amikor a rák már előrehaladott stádiumban volt.
A különleges lelet megmutatja, hogy nem számít, milyen hatalmasnak vagy erősnek tűnnek egyes dinoszauruszok, ugyanúgy ki voltak téve sok hasonló betegségnek, mint amilyenek az emberekben vagy más állatokban jelentkeznek, ilyen volt a rák is – tette hozzá a kutató.
Mivel a legtöbb tumor lágy szövetekben alakul ki, amelyek nem könnyen fosszilizálódnak, alig van bizonyíték rákra a fosszíliák között. „A felfedezés sokat elárul a rák biológiájáról. Ez nem valami új dolog, valószínűleg időtlen idők óta jelen volt és lehetséges komplikáció minden állatban” – mondta Mark Crowther, az ontariói McMaster Egyetem szakértője.
„Az oszteoszarkóma általában gyorsan növekvő csontokban jelentkezik, így jellemzően gyerekekben vagy fiatal felnőttekben bukkan fel. Feltételezhető, hogy a dinoszauruszok esetében is nagy volt a kockázata, tekintve, hogy óriási ütemben növekedtek” – fejtette ki Crowther. A tumor tönkreteszi a csontot és más szövetekben is elterjed.

Gleccserek vájhatták a Mars völgyeit

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.05. 10:00
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A friss eredmények megcáfolják azt eddigi feltételezést, amely szerint folyók mosták ki, így viszont valószínű, hogy a vörös bolygó egykor sokkal hidegebb is lehetett, mint gondolták.
A Marson lévő völgyek nagy részét jeges gleccserek és nem folyók vájhatták ki – állapították meg kanadai és amerikai kutatók, akik a Nature Geoscience című folyóiratban publikálták az eredményeiket. A friss eredmények megkérdőjelezik azt az uralkodó nézetet, amely szerint a vörös bolygónak egykor meleg, nedves éghajlata volt, bőséges folyékony vízzel, amely a planéta felszínét formálta.
A kutatók több mint 10 ezer marsi völgyet vizsgáltak és összevetették azokat a Földön lévő gleccserek által kivájt mélyedésekkel. „Az elmúlt 40 évben, vagyis a Mars völgyeinek felfedezése óta, az volt a feltételezés, hogy egykor folyók csörgedeztek a Marson és kimosták ezeket a völgyeket” – írta Anna Grau Galofre, a tanulmány vezetője, a kanadai Brit Kolumbia Egyetem közleményében. A szakember szerint azonban ezek a felszíni formációk nagyon sokfélék „azt sugallva, hogy nagyon sok folyamat közrejátszott a kialakulásukban”.
A kutatók hasonlóságokat találtak néhány marsi völgy és a Kanadai-szigettengerben fekvő Devon-sziget szubglaciális csatornái között. A szigetet „a földi Marsként” is szoktak emlegetni terméketlensége és fagyos környezeti viszonyai miatt. A szakemberek szerint eredményeik azt sugallják, hogy a marsi völgyek egy részét a jégtakarók alatti olvadt víz vájhatta ki mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt, ami összhangban van az éghajlati modellek mutatóival, miszerint a vörös bolygó egykor sokkal hidegebb lehetett. „Az eredmények azt mutatják, hogy a völgyhálózat mindössze töredékének mintázata egyezik a felszíni vizek okozta erózió nyomaival, ami éles ellentétben áll a völgyek eredetét illető hagyományos nézettel” – mondta Mark Jellinek, a tanulmány egyik szerzője.
A tanulmány szerint a Mars történetének első egymilliárd évére jellemző éghajlati viszonyok megértése fontos lépés annak meghatározásában, hogy a planéta alkalmas volt-e valaha a földi értelemben vett élet támogatására. A szakemberek szerint a jeges környezet valójában még kedvező is lehetett az esetleges ősi létformák számára. „Egy jégtakaró több védelmet és stabilitást nyújthatott az alatta lévő víz számára, valamint mágneses mező hiányában – a vörös bolygónak volt ugyan, de évmilliárdokkal ezelőtt eltűnt –, menedéket jelentetett a napsugárzás ellen” – írták a kutatók.