Hanyagság okozhatta a bejrúti robbanást

Az Al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió által áttekintett dokumentumok szerint a vámhivatal vezetője és munkatársai 2014 óta legalább hatszor hívták fel a figyelmet a veszélyre és kezdeményezték a műtrágyaként is használt anyag elszállítását; ám a rakomány azóta is a belvároshoz közeli hangárban maradt.

A konfliktusokban megedződött városlakók némelyike meg sem riadt, amikor kedden az első robbanás megrázta Bejrútot. A tapasztaltabbak higgadtan a folyosókra siettek, felkészülve arra, hogy a lökéshullám betörheti az ablakokat. A második detonáció azonban már általános pánikot okozott: hatalmas ereje volt, legalább 10 kilométeres körzetben betörte az üvegeket, a lökéshullámokat pedig még a több mint 200 kilométerre fekvő Cipruson is érzékelték. A robbanás a földet is megmozgatta – szeizmográfok a Richter-skála szerinti 3,5-ös erősségű rengést mértek, amelynek epicentruma egy, Bejrút kikötőjénél lévő hangár volt. A pusztító erejű robbanás a legfrissebb jelentések szerint legkevesebb 137 halálos áldozatot követelt, és körülbelül 5000 ember sérült meg.

A raktárban mintegy 2750 tonna rendkívül robbanékony ammónium-nitrátot tároltak, amelyet még 2013-ban egy hajóról foglaltak le. Az Al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió által áttekintett dokumentumok szerint a vámhivatal vezetője és munkatársai 2014 óta legalább hatszor hívták fel a figyelmet a veszélyre és kezdeményezték a műtrágyaként is használt anyag elszállítását; ám a rakomány azóta is a belvároshoz közeli hangárban maradt. Az óriási mennyiségű ammónium-nitrát időzített bombaként hevert ott, mígnem kedden az épület – egyelőre ismeretlen okból – lángra kapott. Feltételezések szerint a raktárban tűzijátékokat is tároltak, amelyek az első detonációt okozták, és ez robbantatta be az ammónium-nitrátot.

A második detonáció lényegében háborús övezetté változtatta Bejrútot: porig rombolta a kikötőt és a környező épületeket, a főváros egészében károkat okozott – az első becslések szerint 3-5 milliárd dolláros (870-1450 milliárd forintos) értékben. A májusban államcsődöt jelentett Libanonnak minimális tartalékai vannak a helyreállítás fedezésére. A detonáció ráadásul a kikötőben raktározott gabonát is használhatatlanná tette, az AP hírügynökség által idézett becslések szerint az ország készleteinek 85 százaléka is használhatatlanná válhatott, a kormánynak pedig a fogyatkozó külföldi devizatartalékokból kellene fedezni az importot.

Hasszán Diáb libanoni miniszterelnök megígérte, hogy elszámoltatják a katasztrófa felelőseit. A kormányfő kedd este öt napot adott a hatóságoknak az incidens körülményeinek feltárására. A kabinet szerdán pedig házi őrizetet rendelt el az összes kikötői tisztségviselőnél, akinek 2014 óta köze volt a felrobbant raktárhoz. A lépések célja a háborgó közvélemény megnyugtatása, hiszen Libanonban a tavaly októberben kitört gazdasági válság miatt általános az elégedetlenség a korruptnak és inkompetensnek tartott politikai elittel szemben. Emiatt rendszeresek az erőszakba átcsapó tüntetések – még a koronavírus-járvány ellenére is. A keddi robbanás pedig olaj a tűzre, hiszen egyértelmű, hogy az illetékesek hanyagságának szerepe volt a tragikus katasztrófában.

A libanoniak számára talán az jelenthet némi vigaszt, hogy a tragédia árnyékában általános szolidaritás bontakozott ki – a bejrútiak kedden a közösségi oldalakon ajánlottak szállást annak a mintegy 300 ezer embernek, akik a robbanásban elvesztették otthonukat. Számtalan nemzet felajánlotta segítségét Libanonnak, köztünk még az országgal feszült viszonyban lévő Izrael is. Franciaország az elsők között biztosította támogatásáról egykori gyarmatát. Emmanuel Macron francia elnök gesztusként arab nyelvű Twitter-üzenetben fejezte ki „testvéri szolidaritását” a libanoniakkal és a tervek szerint már ma Bejrútba utazik. Minden támogatásra szükség van, hiszen a keddi incidens még kilátástalanabbá tette Libanon helyzetét. A katasztrófa a gazdasági válságot és a pandémiát is felerősítheti: a több ezer sérült által elárasztott kórházak könnyen gócpontokká válhatnak.