Előfizetés

Tévesen ítélték el, 27 évet töltött börtönben egy férfi Kínában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.06. 09:47
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A bíróság hivatalosan bocsánatot kért tőle, és tájékoztatta, hogy joga van állami kártérítést kérni.
Csaknem 27 évet töltött börtönben egy férfi a délnyugat-kínai Csianghszi tartományban, mire kiderült, hogy ártatlanul ítélték el – számolt be a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalán csütörtökön. Csang Jü-huant 1995 januárjában mondták ki bűnösnek két kiskorú fiú meggyilkolásában. Halálbüntetésre ítélték, majd két évvel később életfogytiglanra enyhítették az ítéletet. A csianghszi fellebbviteli bíróság azonban kedden elégtelen bizonyítékra hivatkozva felülbírálta a 25 évvel ezelőtti verdiktet, és a férfit, aki 1993-ban került előzetes letartóztatásba, azonnali hatállyal szabadlábra helyezték. A bíróság hivatalosan bocsánatot kért tőle, és tájékoztatta, hogy joga van állami kártérítést kérni. Csang állítása szerint az eredeti ítéletet a bíróság nagyrészt kínzással kikényszerített vallomásra alapozta. Az 53 éves férfi ezzel Kínában az ismert esetek közül a leghosszabb időt töltötte börtönben téves ítélet miatt. Előzőleg a rekordot egy Liu Csung-lin nevű férfi tartotta, aki 22 évesen került börtönbe, majd 25 évvel később szabadult. Ő kártérítésként összesen 4,6 millió jüant (192 millió forint), vagyis minden egyes börtönben töltött napért 500 jüant (21 ezer forint) kapott. Csang ügyvédje elmondta: 7 millió jüan (292 millió forint) kártérítésre nyújtanak be kérelmet a börtönben töltött 9 778 napért cserébe. Ahogy az SCMP rámutat: Kínában kiemelkedően magas a vádlottak elítélésével végződő bírósági esetek aránya. 2016-ban ez az arány 99,9 százalékos volt, szemben az Egyesült Államok szövetségi bírósági rendszerében mért 93 százalékkal. A kínai legfelsőbb bíróság 2014-ben eltörölte azt a gyakorlatot, hogy az elítéléssel végződő esetek arányát tekintsék a bíróságok teljesítményének mutatójaként, mérséklendő a hibás ítéletek, valamint a kikényszerített vallomások számát. 

Átlépte a 700 ezret a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.06. 09:33

Fotó: Nicolas Economou / AFP / NurPhoto
A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint már 18 752 917 ember fertőződött meg.
Átlépte a 700 ezret a koronavírus halálos áldozatainak száma – közölte a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem. A világon 18 752 917 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 706 761, a gyógyultaké pedig 11 308 298 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 18 480 000 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 699 575, a gyógyultaké pedig 11 083 012 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 4 823 797 fertőzött volt eddig, 158 249-en haltak meg és 1 577 851-en gyógyultak meg. Brazíliában 2 859 073 fertőzöttről, 97 256 halálos áldozatról és 2 190 361 gyógyultról tudni. Indiában 1 908 254 fertőzöttet, 39 795 halálos áldozatot és 1 282 215 gyógyultat jegyeztek fel. Oroszországban 864 948-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 14 465-re, a gyógyultaké pedig 667 769-re emelkedett. A Dél-afrikai Köztársaságban 529 877 fertőzöttről, 9298 halottról és 377 266 gyógyultról tudnak a hatóságok. Mexikóban 456 100 embert fertőzött meg a koronavírus, 49 698-en haltak meg, a gyógyultak száma pedig 361 764. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 307 271, és 46 295 ember halt meg a betegségben. Spanyolországban 305 767 fertőzöttet, 28 499 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 248 803, a halálos áldozatoké 35 181, és 200 976-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 236 112 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5784, a gyógyultaké 219 506. Franciaországban 228 576 fertőzöttről, 30 297 halálos áldozatról és 82 298 gyógyultról tudni. Németországban 214 113 a fertőzöttek száma, 9179 a halottaké, 194 568-an meggyógyultak. Kanadában 120 033 fertőzöttet, 9010 halálos áldozatot és 104 377 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 88 328 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4 677 halálos áldozatot és 81 417 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el. 

Hanyagság okozhatta a bejrúti robbanást

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.08.06. 09:13

Fotó: AFP
Az Al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió által áttekintett dokumentumok szerint a vámhivatal vezetője és munkatársai 2014 óta legalább hatszor hívták fel a figyelmet a veszélyre és kezdeményezték a műtrágyaként is használt anyag elszállítását; ám a rakomány azóta is a belvároshoz közeli hangárban maradt.
A konfliktusokban megedződött városlakók némelyike meg sem riadt, amikor kedden az első robbanás megrázta Bejrútot. A tapasztaltabbak higgadtan a folyosókra siettek, felkészülve arra, hogy a lökéshullám betörheti az ablakokat. A második detonáció azonban már általános pánikot okozott: hatalmas ereje volt, legalább 10 kilométeres körzetben betörte az üvegeket, a lökéshullámokat pedig még a több mint 200 kilométerre fekvő Cipruson is érzékelték. A robbanás a földet is megmozgatta – szeizmográfok a Richter-skála szerinti 3,5-ös erősségű rengést mértek, amelynek epicentruma egy, Bejrút kikötőjénél lévő hangár volt. A pusztító erejű robbanás a legfrissebb jelentések szerint legkevesebb 137 halálos áldozatot követelt, és körülbelül 5000 ember sérült meg. A raktárban mintegy 2750 tonna rendkívül robbanékony ammónium-nitrátot tároltak, amelyet még 2013-ban egy hajóról foglaltak le. Az Al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió által áttekintett dokumentumok szerint a vámhivatal vezetője és munkatársai 2014 óta legalább hatszor hívták fel a figyelmet a veszélyre és kezdeményezték a műtrágyaként is használt anyag elszállítását; ám a rakomány azóta is a belvároshoz közeli hangárban maradt. Az óriási mennyiségű ammónium-nitrát időzített bombaként hevert ott, mígnem kedden az épület – egyelőre ismeretlen okból – lángra kapott. Feltételezések szerint a raktárban tűzijátékokat is tároltak, amelyek az első detonációt okozták, és ez robbantatta be az ammónium-nitrátot. A második detonáció lényegében háborús övezetté változtatta Bejrútot: porig rombolta a kikötőt és a környező épületeket, a főváros egészében károkat okozott – az első becslések szerint 3-5 milliárd dolláros (870-1450 milliárd forintos) értékben. A májusban államcsődöt jelentett Libanonnak minimális tartalékai vannak a helyreállítás fedezésére. A detonáció ráadásul a kikötőben raktározott gabonát is használhatatlanná tette, az AP hírügynökség által idézett becslések szerint az ország készleteinek 85 százaléka is használhatatlanná válhatott, a kormánynak pedig a fogyatkozó külföldi devizatartalékokból kellene fedezni az importot.
Hasszán Diáb libanoni miniszterelnök megígérte, hogy elszámoltatják a katasztrófa felelőseit. A kormányfő kedd este öt napot adott a hatóságoknak az incidens körülményeinek feltárására. A kabinet szerdán pedig házi őrizetet rendelt el az összes kikötői tisztségviselőnél, akinek 2014 óta köze volt a felrobbant raktárhoz. A lépések célja a háborgó közvélemény megnyugtatása, hiszen Libanonban a tavaly októberben kitört gazdasági válság miatt általános az elégedetlenség a korruptnak és inkompetensnek tartott politikai elittel szemben. Emiatt rendszeresek az erőszakba átcsapó tüntetések – még a koronavírus-járvány ellenére is. A keddi robbanás pedig  olaj a tűzre, hiszen egyértelmű, hogy az illetékesek hanyagságának szerepe volt a tragikus katasztrófában. A libanoniak számára talán az jelenthet némi vigaszt, hogy a tragédia árnyékában általános szolidaritás bontakozott ki – a bejrútiak kedden a közösségi oldalakon ajánlottak szállást annak a mintegy 300 ezer embernek, akik a robbanásban elvesztették otthonukat. Számtalan nemzet felajánlotta segítségét Libanonnak, köztünk még az országgal feszült viszonyban lévő Izrael is. Franciaország az elsők között biztosította támogatásáról egykori gyarmatát. Emmanuel Macron francia elnök gesztusként arab nyelvű Twitter-üzenetben fejezte ki „testvéri szolidaritását” a libanoniakkal és a tervek szerint már ma Bejrútba utazik. Minden támogatásra szükség van, hiszen a keddi incidens még kilátástalanabbá tette Libanon helyzetét. A katasztrófa a gazdasági válságot és a pandémiát is felerősítheti: a több ezer sérült által elárasztott kórházak könnyen gócpontokká válhatnak.

Mobilkórházat állított fel az orosz katasztrófavédelem

Felállítottak egy mobilkórházat a keddi robbanás sérültjeinek kezelésére egy bejrúti stadionban az orosz mentőegységek, a berendezések beüzemelése a végéhez közeledik - közölte a rendkívüli helyzetek minisztériuma Moszkvában. A Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni jelentése szerint a kórház csütörtök estétől már fogadja a sérülteket, akiken előzetesen Covid-19-szűrést hajtanak végre. A csatorna szerint az orosz kontingenssel több gyerekorvos érkezett. Az elmúlt két nap folyamán az egészségügyi és mentőalakulatokat, valamint orvosi felszerelést és humanitárius segélyt szállító öt orosz szállítógép közül négy már megérkezett a libanoni fővárosba. Az épületromok alatt rekedt emberek mentésére a szaktárca szerint hat kutyás egység, összesen 120 ember érkezett. Korábbi tájékoztatás szerin Oroszország összesen mintegy 150 szakembert küld Libanonba.