Előfizetés

Van olyan egyetem, ahol feleannyi hallgatót vettek fel, mint tavaly

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.08.07. 06:20
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen több elsőéves kezdheti meg a tanulmányait, mint tavaly
Fotó: Népszava
Kollégiumi férőhelyből viszont még így sincs mindenhol elég.
Idén rekord kevesen, 91,4 ezren – 2019-hez képest mintegy 20 ezerrel kevesebben – jelentkeztek a felsőoktatásba, ami a felvételi eredményeken is meglátszott: szeptembertől 68,1 ezer hallgató kezdheti meg egyetemi tanulmányait, 10 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés miatt – néhány kivételtől eltekintve – több egyetemen jelentősen csökkent a bejutók száma, különösen a kisebb vidéki intézményekben. A lapunk által vizsgált fővárosi egyetemeknél egyedül a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nem történt változás, idén 2205 hallgatót vettek fel, ugyanannyit, mint tavaly. Jelentősebb csökkenést a Budapesti Corvinus Egyetemen és az Óbudai Egyetemen találtunk: a felvi.hu adatai szerint a Corvinusra idén 2809-en nyertek felvételt az általános felvételi eljárásban, 19,5 százalékkal kevesebben, mint tavaly. Az Óbudai Egyetemen 2288-an kezdhetik meg tanulmányaikat, ez 28,9 százalékkal kevesebb sikeres felvételizőt jelent 2019-hez képest. Az egyik legkisebb arányú csökkenés a Semmelweis Egyetemen történt, ide 2102 jelentkezőt vettek fel, mindössze 1,1 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Budapesten a legtöbb hallgatót – 9918-at – változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel, számuk csak 2,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az Orbán-kormány „janicsárképzőjeként” is emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetemen viszont pozitív irányba történt változás: 1749 hallgatót vettek fel, 3,1 százalékkal többet, mint tavaly. A nagyobb vidéki egyetemeken a Debreceni Egyetemen történt jelentősebb visszaesés, ide 6127-en iratkozhattak be, számuk mintegy ezerrel (14,4 százalékkal) csökkent. A Szegedi Tudományegyetemen 4,1 százalékkal, a Pécsi Tudományegyetemen 7,5 százalékkal kevesebb hallgató kezdhet idén szeptemberben, mint 2019-ben. A kisebb egyetemeken már nagyobb mértékű visszaesés történt. A Miskolci Egyetemen 18,1 százalékkal, a Soproni Egyetemen 24,1 százalékkal, a Pannon Egyetemen 25,4 százalékkal, a győri Széchenyi István Egyetemen 31,2 százalékkal, a Nyíregyházi Egyetemen 38,1 százalékkal kevesebb hallgatót vettek fel idén, mint tavaly. A legnagyobb mértékben a kecskeméti Neumann János Egyetemen csökkent a felvettek száma: míg 2019-ben 1508 hallgató nyert felvételt, idén 762, ami 49,5 százalékos visszaesést jelent. A Kaposvári Egyetemre 491 jelentkezőt vettek fel, 36,2 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A Szent István Egyetemen ennél több, 1875 hallgató kezdheti meg tanulmányait, ám még ez is 35,5 százalékos visszaesést jelent 2019-hez képest. Talán ezért sem véletlen, hogy a kormány a két intézmény összevonásáról döntött: augusztus elsejétől a Kaposvári Egyetem a Szent István Egyetem kaposvári campusaként működik tovább. Manherz Károly egyetemi tanár, korábbi felsőoktatási szakállamtitkár szerint több tényező állhat a jelentkezők és a felvettek számának csökkenése mögött – például a külföldi továbbtanulás erősödése –, ám az egyik legfőbb ok a felvételi követelmények szigorítása lehet. Bár a kormány végül elvetette a felvételihez kötelező nyelvvizsga 2020-as bevezetésének tervét, az emelt szintű érettségi követelménye megmaradt. A legnagyobb visszaesés pedig éppen azoknál az – elsősorban vidéki – intézményeknél tapasztalható, ahol az eddigi évek tapasztalatai szerint a jelentkezők korábban is alacsonyabb arányban rendelkeztek emelt szintű érettségivel, vagy akár nyelvvizsgával. Budapesten viszont fordított a helyzet, ami a felvételi eredményeken is meglátszik. Manherz szerint a kisebb vidéki egyetemek bajba kerülhetnek, ha nincs elég hallgatójuk; egyrészt bevételi forrásoktól eshetnek el, amit másképp kell pótolniuk (például ingatlanok, rendezvénytermek bérbeadásával) másrészt akár képzések, szakok is megszűnhetnek. A Nyíregyházi Egyetem oktatási rektorhelyettese, Minya Károly szintén a kötelező emelt szintű érettségiben és az utolsó pillanatban visszavont nyelvvizsga-követelményben látja a hallgatók visszaesésének okát. – Ekkora csökkenésre azonban nem számítottunk, ugyanis a Beiskolázási munkacsoportunk megközelítőleg ötven középiskolában mutatta be az intézményt, a Nyílt napunkon nagyon sok diák vett részt, a képzési palettánkat pedig korábban ideiglenesen felfüggesztett szakok újraindításával bővítettük – mondta a rektorhelyettes. A kötelező emelt szintű érettségi miatti hallgatószám-csökkenés a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító és az óvodapedagógus alapszakokat érintette a legérzékenyebben, de nem jelentkezett túl sok hallgató a járműmérnöki, a közlekedésmérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a mezőgazdasági mérnöki alapszakra sem. Minya Károly szerint mindez pénzügyi szempontból nem kedvező az egyetemnek, ami a következő tanévben éreztetheti hatását.  

Kollégiumok: változhat a férőhelyek száma

A kollégiumok férőhelyszámának meghatározása az adott felsőoktatási intézmény hatáskörébe tartozik, de az innovációs tárca folyamatosan egyeztet az érintettekkel, a koronavírus okozta speciális helyzet miatt a férőhelyek száma változhat – közölte lapunkkal az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), miután arról érdeklődtünk, a járvány milyen hatással lehet a kollégiumok megnyitására. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint biztos, hogy idén kevesebb lesz az elérhető férőhely a biztonsági előírások miatt. Pedig kollégiumi férőhelyből még „normális” körülmények között sincs elegendő. A HÖOK adatai szerint országosan mintegy 54 500 – ebből Budapesten mintegy 14 ezer – férőhely van, amibe az egyházi intézmények kollégiumai és a magánkollégiumok is beletartoznak. A túljelentkezés szinte minden évben 130-140 százalékos. A kormány 2016-ban Országos Felsőoktatási Kollégiumfejlesztési Stratégiát indított, ami 192 milliárd forint értékben új kollégiumi férőhelyek létrehozását és a meglévő férőhelyek felújítását tűzte ki célul, a programnak még csak egy része valósult meg. Az ITM közlése szerint 2016 óta összesen több mint 3000 kollégiumi férőhely vált „a XXI. századi igényeknek megfelelővé”, a tavalyi év végéig pedig mintegy 500 új férőhely jött létre. Nyolc kollégium teljes egészében megújult, további hét helyszínen pedig zajlik a kivitelezés. A költségekkel kapcsolatban a minisztérium azt írta, a kormány az elmúlt éveben összesen több mint 37 milliárd forinttal támogatta a kollégiumi infrastruktúra megújulását, a kollégiumi beruházásokat is magukba foglaló komplex kampuszfejlesztéseket. „Ezen túlmenően 2016 óta közel 17 milliárd forint kiadással járt a 2010 előtti baloldali kormányok által, kollégiumok és diákotthonok megvalósítására megkötött, az intézmények gazdálkodását évtizedekre súlyosan megnehezítő PPP szerződések kiváltása” – írták. A fővárosban az egyik legnagyobb beruházást a Budapest Diákváros projekt jelenti, ami mintegy 12 ezer új kollégiumi férőhely létrehozását tűzte ki célul. A terveket a norvég Snohetta cég osztrák irodája készíti, a feladatot nemzetközi tervpályázaton nyerték el még 2018-ban. Érdeklődtünk a Budapest Fejlesztési Központnál, hol tart a beruházás, válaszukban azt írták, a „mesterterv” készítése még nem zárult le, de az előkészületek a tervek szerint haladnak. A beruházás költségeit csak a kivitelezési közbeszerzések lezárását követően tudják meghatározni. 

Éhségsztrájkkal tiltakozik a siófoki viharjelzés ellehetetlenítése ellen a képviselő

Vas András
Publikálás dátuma
2020.08.06. 20:57

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Biztonságos Balatonért címmel kezd éhségsztrájkot is magába foglaló akcióba péntek délután négy órától a siófoki meteorológiai obszervatórium mellé tervezett, építési engedélyt kapott, ötemeletes apartmanház ellen, jelentette be csütörtök délután élő Facebook-videóban Potocskáné Kőrösi Anita.
A siófoki jobbikos országgyűlési képviselő két napra települ ki a viharjelző állomás melletti telekre, a várja mindazokat, akik hozzá hasonlóan tiltakozni akarnak a szakemberek szerint a balatoni időjárásjelentés és viharjelzés pontosságát alaposan befolyásoló beruházás ellen. A képviselő, miután a Somogy Megyei Kormányhivatal megadta az építési engedélyt a vállalkozónak, írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, hajlandó-e közbe lépni az állam, hogy megakadályozza a beruházást? Válaszában Nagy István agrárminiszter kijelentette, a hatóságoknak és bíróságoknak biztosítaniuk kell a közérdek érvényesülését, s hogy ne valósulhasson meg semmilyen életre, egészségre, környezetre veszélyes tevékenység. A tárcavezető hozzátette, minisztériuma nem rendelkezik feladat- és hatáskörrel az ilyen jogi problémák eldöntésére, a kormányhivatal döntésével szemben léteznek megfelelő jogorvoslati lehetőségek. Utóbbiakkal kapcsolatban a Népszava a kormányhivatali döntést követően megkereste a minisztériumot és az Országos Meteorológiai Szolgálatot, fellebbeznek-e a határozat ellen, ám választ egyik helyről sem kaptunk, míg a Pécsi Törvényszék közölte, közigazgatási lajstromuk „nem tartalmaz a határozat tárgyával összefüggésben adatot”, vagyis határidőn belül nem érkezett fellebbezés az obszervatórium mellé tervezett építési engedély ügyében.

Dollármilliókat tettek zsebre a „jótékony” amerikai fegyverlobbi vezetői, megszűnhet a szervezet

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.06. 19:38
Két éve Donald Trump is felszólalt a Wayne LaPierre (jobbra) vezette fegyverlobbi gyűlésén
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Másfél éve nyomoz a New York-i ügyészség a 148 éves egyesületnél zajló visszaélések ügyében.
New York főügyésze, Letitia James perkeresetet nyújtott be a befolyásos fegyverlobbi, Országos Fegyverszövetség (NRA) ellen, azzal vádolva a szervezet elnökét és csúcsvezetőit, hogy dollármilliókat tulajdonítottak el a szervezettől. A főügyész egyúttal az NRA feloszlatását is javasolta. Letitia James a kapzsiság, a visszaélés és az égbekiáltó törvénytelenség táptalajának minősítette az NRA-t, amely szerinte évtizedeken keresztül ellenőrzés nélkül tevékenykedett, miközben csúcsvezetői milliókkal tömték meg a saját zsebüket. A 148 évvel ezelőtt alapított és több mint ötmillió tagot számláló NRA az amerikai politikai élet rendkívül befolyásos fegyverlobbija. Ennek ellenére nem lobbiszervezetként, hanem jótékonysági egyesületként jegyezték be, illetve az e csoportokra érvényes törvények szerint működhetett.

Családtagok és barátok is kaptak a pénzből

Vezetője Wayne LaPierre, akit a többi vezetővel együtt a vádirat szerint eltulajdonított összegek – több tízmillió dollár – megtérítésére kötelezne a New York-i ügyészség. A vádiratban LaPierre mellett a szervezet három másik vezetője szerepel: Josh Powell volt elnökhelyettes, John Frazer, a szervezet főtanácsnoka és Woody Phillips, a volt kincstárnok. Valamennyien több állami és szövetségi törvényt sértettek meg, s nemcsak önmaguknak, hanem családtagjaiknak, barátaiknak és szövetségeseiknek is tekintélyes summákat juttattak. A vádirat szerint az elmúlt három évben mintegy 64 millió dollárt tulajdonítottak el a szervezettől. A New York-i ügyészség 2019 februárja óta folytatott nyomozást az NRA-nél feltételezett visszaélések ügyében. Az NRA közleményében alaptalannak minősítette a vádakat. Szerintük az ügyész előre megfontolt szándékkal támadta meg a szervezetet, s ezzel egyben az amerikaiaknak azt az alkotmányban rögzített jogát is, hogy fegyvert tartsanak és viseljenek.  Donald Trump amerikai elnök újságíróknak azt üggyel kapcsolatban azt fejtegette: az NRA-nek New Yorkból Texasba kellene átköltöznie. A szervezet központi irodája egyébként a virginiai Fairfax városában van.