Idén rekord kevesen, 91,4 ezren – 2019-hez képest mintegy 20 ezerrel kevesebben – jelentkeztek a felsőoktatásba, ami a felvételi eredményeken is meglátszott: szeptembertől 68,1 ezer hallgató kezdheti meg egyetemi tanulmányait, 10 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés miatt – néhány kivételtől eltekintve – több egyetemen jelentősen csökkent a bejutók száma, különösen a kisebb vidéki intézményekben.
A lapunk által vizsgált fővárosi egyetemeknél egyedül a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nem történt változás, idén 2205 hallgatót vettek fel, ugyanannyit, mint tavaly. Jelentősebb csökkenést a Budapesti Corvinus Egyetemen és az Óbudai Egyetemen találtunk: a felvi.hu adatai szerint a Corvinusra idén 2809-en nyertek felvételt az általános felvételi eljárásban, 19,5 százalékkal kevesebben, mint tavaly. Az Óbudai Egyetemen 2288-an kezdhetik meg tanulmányaikat, ez 28,9 százalékkal kevesebb sikeres felvételizőt jelent 2019-hez képest.
Az egyik legkisebb arányú csökkenés a Semmelweis Egyetemen történt, ide 2102 jelentkezőt vettek fel, mindössze 1,1 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Budapesten a legtöbb hallgatót – 9918-at – változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel, számuk csak 2,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az Orbán-kormány „janicsárképzőjeként” is emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetemen viszont pozitív irányba történt változás: 1749 hallgatót vettek fel, 3,1 százalékkal többet, mint tavaly.
A nagyobb vidéki egyetemeken a Debreceni Egyetemen történt jelentősebb visszaesés, ide 6127-en iratkozhattak be, számuk mintegy ezerrel (14,4 százalékkal) csökkent. A Szegedi Tudományegyetemen 4,1 százalékkal, a Pécsi Tudományegyetemen 7,5 százalékkal kevesebb hallgató kezdhet idén szeptemberben, mint 2019-ben.
A kisebb egyetemeken már nagyobb mértékű visszaesés történt. A Miskolci Egyetemen 18,1 százalékkal, a Soproni Egyetemen 24,1 százalékkal, a Pannon Egyetemen 25,4 százalékkal, a győri Széchenyi István Egyetemen 31,2 százalékkal, a Nyíregyházi Egyetemen 38,1 százalékkal kevesebb hallgatót vettek fel idén, mint tavaly. A legnagyobb mértékben a kecskeméti Neumann János Egyetemen csökkent a felvettek száma: míg 2019-ben 1508 hallgató nyert felvételt, idén 762, ami 49,5 százalékos visszaesést jelent.
A Kaposvári Egyetemre 491 jelentkezőt vettek fel, 36,2 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A Szent István Egyetemen ennél több, 1875 hallgató kezdheti meg tanulmányait, ám még ez is 35,5 százalékos visszaesést jelent 2019-hez képest. Talán ezért sem véletlen, hogy a kormány a két intézmény összevonásáról döntött: augusztus elsejétől a Kaposvári Egyetem a Szent István Egyetem kaposvári campusaként működik tovább.
Manherz Károly egyetemi tanár, korábbi felsőoktatási szakállamtitkár szerint több tényező állhat a jelentkezők és a felvettek számának csökkenése mögött – például a külföldi továbbtanulás erősödése –, ám az egyik legfőbb ok a felvételi követelmények szigorítása lehet. Bár a kormány végül elvetette a felvételihez kötelező nyelvvizsga 2020-as bevezetésének tervét, az emelt szintű érettségi követelménye megmaradt. A legnagyobb visszaesés pedig éppen azoknál az – elsősorban vidéki – intézményeknél tapasztalható, ahol az eddigi évek tapasztalatai szerint a jelentkezők korábban is alacsonyabb arányban rendelkeztek emelt szintű érettségivel, vagy akár nyelvvizsgával. Budapesten viszont fordított a helyzet, ami a felvételi eredményeken is meglátszik.
Manherz szerint a kisebb vidéki egyetemek bajba kerülhetnek, ha nincs elég hallgatójuk; egyrészt bevételi forrásoktól eshetnek el, amit másképp kell pótolniuk (például ingatlanok, rendezvénytermek bérbeadásával) másrészt akár képzések, szakok is megszűnhetnek.
A Nyíregyházi Egyetem oktatási rektorhelyettese, Minya Károly szintén a kötelező emelt szintű érettségiben és az utolsó pillanatban visszavont nyelvvizsga-követelményben látja a hallgatók visszaesésének okát.
– Ekkora csökkenésre azonban nem számítottunk, ugyanis a Beiskolázási munkacsoportunk megközelítőleg ötven középiskolában mutatta be az intézményt, a Nyílt napunkon nagyon sok diák vett részt, a képzési palettánkat pedig korábban ideiglenesen felfüggesztett szakok újraindításával bővítettük – mondta a rektorhelyettes.
A kötelező emelt szintű érettségi miatti hallgatószám-csökkenés a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító és az óvodapedagógus alapszakokat érintette a legérzékenyebben, de nem jelentkezett túl sok hallgató a járműmérnöki, a közlekedésmérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a mezőgazdasági mérnöki alapszakra sem.
Minya Károly szerint mindez pénzügyi szempontból nem kedvező az egyetemnek, ami a következő tanévben éreztetheti hatását.
Kollégiumok: változhat a férőhelyek száma
A kollégiumok férőhelyszámának meghatározása az adott felsőoktatási intézmény hatáskörébe tartozik, de az innovációs tárca folyamatosan egyeztet az érintettekkel, a koronavírus okozta speciális helyzet miatt a férőhelyek száma változhat – közölte lapunkkal az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), miután arról érdeklődtünk, a járvány milyen hatással lehet a kollégiumok megnyitására. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint biztos, hogy idén kevesebb lesz az elérhető férőhely a biztonsági előírások miatt.
Pedig kollégiumi férőhelyből még „normális” körülmények között sincs elegendő. A HÖOK adatai szerint országosan mintegy 54 500 – ebből Budapesten mintegy 14 ezer – férőhely van, amibe az egyházi intézmények kollégiumai és a magánkollégiumok is beletartoznak. A túljelentkezés szinte minden évben 130-140 százalékos.
A kormány 2016-ban Országos Felsőoktatási Kollégiumfejlesztési Stratégiát indított, ami 192 milliárd forint értékben új kollégiumi férőhelyek létrehozását és a meglévő férőhelyek felújítását tűzte ki célul, a programnak még csak egy része valósult meg. Az ITM közlése szerint 2016 óta összesen több mint 3000 kollégiumi férőhely vált „a XXI. századi igényeknek megfelelővé”, a tavalyi év végéig pedig mintegy 500 új férőhely jött létre. Nyolc kollégium teljes egészében megújult, további hét helyszínen pedig zajlik a kivitelezés.
A költségekkel kapcsolatban a minisztérium azt írta, a kormány az elmúlt éveben összesen több mint 37 milliárd forinttal támogatta a kollégiumi infrastruktúra megújulását, a kollégiumi beruházásokat is magukba foglaló komplex kampuszfejlesztéseket. „Ezen túlmenően 2016 óta közel 17 milliárd forint kiadással járt a 2010 előtti baloldali kormányok által, kollégiumok és diákotthonok megvalósítására megkötött, az intézmények gazdálkodását évtizedekre súlyosan megnehezítő PPP szerződések kiváltása” – írták.
A fővárosban az egyik legnagyobb beruházást a Budapest Diákváros projekt jelenti, ami mintegy 12 ezer új kollégiumi férőhely létrehozását tűzte ki célul. A terveket a norvég Snohetta cég osztrák irodája készíti, a feladatot nemzetközi tervpályázaton nyerték el még 2018-ban. Érdeklődtünk a Budapest Fejlesztési Központnál, hol tart a beruházás, válaszukban azt írták, a „mesterterv” készítése még nem zárult le, de az előkészületek a tervek szerint haladnak. A beruházás költségeit csak a kivitelezési közbeszerzések lezárását követően tudják meghatározni.
