A Bizottság alelnöke megerősítette, hogy minden kifogás ellenére olyan döntés született a legutóbbi brüsszeli csúcson a jogállamisági elvek kikényszerítésére, amely megfelel az EU törekvéseinek, mivel az új mechanizmus jóváhagyásához immár nem egyhangú döntés szükséges, hanem elegendő a kétharmad is. És ez még akkor is így van – tette hozzá Vera Jourová – ha az eredeti javaslathoz képest nem a szankciók megakadályozásához, hanem elrendeléséhez kell ekkora támogatást összehozni.
A cseh politikus az osztrák Európaügyi miniszterrel adott közös interjút, aki azt hangsúlyozta, hogy az alapértékek ügyében nem szabad engedményeket tenni. Neki személy szerint jobban tetszett volna, ha az állam- és kormányfők keményebb megfogalmazást hagynak jóvá, de mindenképpen vissza kell terelni a megfelelő útra azokat a kormányokat, amelyek letérnek a demokrácia ösvényéről. Ehhez pedig az anyagi ösztönzők jelentik a legjobb eszközt. De közben a magyarokat és a lengyeleket be kell vonni a párbeszédbe, emelte ki Karoline Edelstadler, aki arról is szólt, hogy másfelől viszont minden érdekeltnek készséget kell tanúsítania a megfelelő lépések megtételére.
Hogy akkor Budapest és Varsó miként beszélhet mégis a saját sikeréről, arra Jourová azt válaszolta, hogy a tisztesség elengedhetetlen. És amikor a nyugati adófizetők pénze forog kockán, akkor el kell érni, hogy azokat korrektül használják fel. Vagyis nem lehet ragaszkodni ahhoz, hogy a felhasználás módjának eldöntése kizárólagosan a kedvezményezett államokra tartozik. A biztos ugyanakkor nem nyilvánított véleményt arról, vajon elfogadható kompromisszum volna Magyarország és Lengyelország számára az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini elemző intézet indítványa, mármint hogy az Európai Bíróság mondja ki, megszegi-e valamely tag a demokratikus elveket.
E pont kapcsán ugyanakkor az osztrák miniszter megjegyezte: éppen az érintett országokban nem tűnik magától értetődőnek, hogy tiszteletben tartsák és végrehajtsák az EUB határozatait. És úgy néz ki, hogy csakis a pénzzel lehet jobb belátásra téríteni őket. Jourová ugyanakkor elismerte, hogy a renegát hozzáállás fertőző lehet, rossz példát mutat a felvételre váró balkáni jelentkezők számára. Esetükben az unió ragaszkodik a jogállamisághoz, de vannak ez irányú gondjai saját sorain belül is. Edelstadler ezt megtoldotta azzal, hogy liberális társadalmakra van szükség, ahol meg lehet élni a demokráciát, az emberi jogokat. Ennek feltételeként pedig meg kell védeni a szólásszabadságot.
Cseh Katalin az Európai Néppárt strasbourgi képviselőihez intézett nyílt levélben pontról pontra cáfolja annak az „információs lapnak” az állításait, amelyet a Fidesz küldött az érintett kereszténydemokrata politikusokhoz az Index ügyében. A Momentum EP-képviselője, a liberális frakció elnökhelyettese már a címen fennakad, mert mint rámutat, szó sincs tájékoztatásról. Amit a magyar kormánypárt leírt, az színtiszta hazugság és manipuláció. Mindössze egyetlen érdemi érv szerepel benne, hogy ti. a főszerkesztő elbocsátása egy magáncég döntése volt gazdasági szempontok alapján, ezért az ellenzék hiába beszél politikai beavatkozásról.
Ám Cseh Katalin emlékeztet arra, hogy a portál munkatársai álltak fel, mert úgy ítélték meg, hogy már megszűntek számukra a független munka feltételei. Vagyis a Fidesz azt üzeni a néppárti szövetségeseknek, hogy nincs igazuk a szerkesztőknek. A nyílt levél ugyanakkor rámutat, hogy manapság Magyarországon támadás zajlik a szabad beszéd ellen, de ez nem jelenti azt, hogy sajtómunkásokat börtönöznek be, vagy hírszerkesztőségeket rohan le a rendőrség. Bár arra volt példa, hogy pártaktivistákat állítottak elő, mert a Facebookon bírálni merészelték a kormányt – tette hozzá.
Az Index végét sötét megállapodások okozták, illetve az, hogy egy jól ismert hatalompárti médiamogul döntő tulajdonhányadot szerzett benne. Ugyanez egyszer már megtörtént az Origónál. Orbán a már ismert forgatókönyv alapján egy egész sajtóbirodalmat épített ki. Viszont nem áll meg az az indok sem, hogy a legnépszerűbb hírportál anyagi gondokkal küszködne.
A nyílt levél külön is foglalkozik azzal, hogy itt egy magánvállalkozásról volna szó. Egy olyan országban, ahol a miniszterelnök veje az esküvő után a leggazdagabbak közé emelkedik. Ahol Orbán gyerekkori barátja, egy gázszerelő a legtehetősebb magyar lesz, cége gyorsabban nő, mint a Google. A helyzet azonban úgy áll, hogy itt a politikába bekötött oligarchákról beszélünk, egy nyíltan korrupt, foglyul ejtett államban. Az pedig szintén a vicc kategóriájában tartozik, hogy független, magáncégek működnek a médiapiacon.
A magyar politikus azzal zárja üzenetét, hogy az EPP számára nincs több mentség.
Hétköznapi rasszizmusról számolnak be Magyarországon tanuló afrikai diákok. Összesen mintegy 7200-an kaptak ösztöndíjat, ám a sokszínűség hiánya, illetve az Orbán-kormány által gerjesztett bevándorlás-ellenesség folytán nap mint nap beleütköznek a jelenségbe. Leköpdösik őket, sértő kifejezéseket vágnak a fejükhöz, vagy majmokat idéző makogással próbálják kigúnyolni őket az utcán.
Úgyhogy már nem is lepődtek meg különösebben, amikor egy pár afrikai egyetemista más külföldiekkel, illetve magyarokkal együtt nemrégiben szolidaritási tüntetést tartott a rasszizmus ellen az amerikai nagykövetségnél, ám felbukkantak ellendemonstrálók, akik az kiabálták: „Hungária!” és táblákat tartottak a magasba, miszerint a fehér életek is számítanak. Mégis az eset jelzésértékű volt, mondják a fiatalok, mivel megmutatta, milyen zavar van a magyarok körében a faji kérdések körül, és hogy ez a téma mégis mennyire jelen van a mindennapokban.
A jelek szerint az ösztöndíjprogram ellentétben áll a kormány keményen migránsellenes politikájával. Hiszen míg egyrészről 60 országból érkeznek tanulni, a hatalom hallani sem akar menekültekről, és ez nem éppen koherens irányvonal – mondja Tarrósy István, a Pécsi Egyetem professzora. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a kormány tavaly további 900 afrikai fiatalnak ajánlott fel lehetőséget a továbbtanulásra. Viszont a Georgetown-i Egyetem egyik szakértője megjegyzi, hogy ily módon a fogadó ország meg tudja határozni: ki jöhet és főként, mennyi időre.
A portál kitér arra, hogy a migráns szó sokáig semlegesnek számított a magyar nyelvben, de azután jött a menekültválság és menekültek hirtelen úgy jelentek meg a hivatalos megnyilatkozásokban, mint akik veszélyeztetik a biztonságot. Tarrósy szerint ekkortól terjedt el az idegengyűlölő retorika, továbbá a félelem a másoktól. Barna Zsuzsa, az ELTE kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon nagy az előítélet a feketékkel szemben. Maguk az érintettek arról számoltak be, hogy megpróbálják nevetségessé tenni őket az utcán, nem mehetnek be vendéglőkbe, a szomszédok és a szobatársak kellemetlenkednek és nehezen találnak maguknak munkát.
Tarrósy szerint azonban javul a fiatalabb magyar nemzedékek hozzáállása, mert ők kevésbé kaphatók a bevándorlás-ellenes retorika támogatására és a közösségi médiának köszönhetően jobban tisztában vannak azzal, hogy másutt működnek rasszizmus-ellenes szervezetek.
FAZ
Az atomenergia az áram előállításának haldokló formája, legalábbis német földön, több ország mégis nukleáris erőművekkel kívánja kiváltani a szenet. Így Csehország is, ám ezt a német zöldek meg akarják akadályozni – az EU segédletével. A világ 31 államában 449 reaktor működik, összteljesítményük minden eddiginél nagyobb: 401 ezer megawatt. A csehek most írták alá a szerződést a Dukovány-ban működő létesítmény bővítéséről. Az 5. reaktor jelen állás szerint 6 milliárd euróba kerül és 2036-ra készül el, a költségek 70 százaékát a kormány állja. Az érv az, hogy csak így lehet tisztábbá tenni a levegőt, és az energiabiztonság érdekében egyébként sincs jobb választás.
A német környezetvédők egyik indokot sem tartják helytállónak és mindent megtesznek, hogy a tervből ne legyen semmi. Szakértőjük, aki a Bundestag Természetvédelmi és Atombiztonsági Bizottságának elnöke, az állami finanszírozást is törvénytelennek gondolja. Ezért levélben sürgette Vestagert, a Bizottság illetékes biztosát, hogy versenyjogi megfontolásokból lépjen fel a projekt ellen. Hiszen itt piacgazdasági elvek sérülnek, miután a CEZ áramszolgáltató hatalmas előnyhöz jut a kormány jóvoltából.
Az is bajos, hogy a hatalom rögzített árakon tervezi átvenni a termelendő áramot, mert ez meg a megújuló energiafajtákkal szemben nem korrekt. Az osztrák kormány ugyanígy látja, de nincs könnyű helyzetben, mert a környező országok tele vannak atomerőművekkel. A bővítési elképzeléseket nem befolyásolják az egekbe szökő költségek és a végtelenségig elhúzódó munkálatok sem. Erről pedig tudnának mesélni a finnek, a britek és a franciák.
Sajátosan ugyan, de az EU is támogatja a nukleáris erőműveket: a legutóbbi csúcson pl. Lettországnak 490 millió eurót irányoztak elő – hogy a 10 éve leállított ignalinai reaktorok még csak véletlenül sem kezdjenek újra működni.
