Előfizetés

Fiatalon kezdődik az egészséges időskor

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.07. 12:12

Fotó: CHASSENET/BSIP / AFP
Bár egyre nő a várható élettartam, ez nem feltétlenül egészségesen töltött éveket is jelent.
A férfiaknál csaknem öt, a nőknél három évvel nőtt a születéskor várható élettartam a kétezres évek eleje óta. Míg 2001-ben a KSH adatai alapján a férfiak átlagosan 68 évig, a nők 76 évig éltek, 2019-ben előbbiek várható élettartama megközelítette a 73-at (72,86), utóbbiaké pedig csak kevéssel maradt 80 alatt (79,33 év). Ám az is fontos, hogy a hosszabb évek minél nagyobb része egészségesen teljen. Ma átlagosan mintegy 62-63 évre tehető az egészségben eltöltött életévek száma. Hazánkban a teljes egészségügyi ellátás nagy része a 60 éven felüliek kezelésére irányul, ezért a kardiológia és az onkológia mellett a geriátria a legtöbb magyar családot érintő egészségügyi terület. Nagy kihívása, hogy a várható élettartam és az egészségben töltött életévek száma között minimálisra csökkenjen a különbség, ugyanakkor ehhez mindenkinek tennie kell. Elengedhetetlen a szűrővizsgálatokon való részvétel, a mozgás és az egészséges táplálkozás, csakúgy, mint az életminőség és a méltóság megőrzése. Már fiatalon, de legkésőbb a középkor környékén tudatosan készülni kell arra, hogy minél jobb minőségű életet élhessünk időskorunkban is – mondta Gadó Klára, a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ megbízott igazgatója.
Az évek előrehaladtával minden szervrendszer kicsit másképp működik. Cukorbetegség, érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívelégtelenség, vesebetegség vagy trombózis – szinte minden idős embert érint ezek közül egy vagy akár több is. Ritka ugyanis az olyan idős ember, akinek csak egy betegsége van, jellemzőbb, hogy egyszerre több szervvel is gond van. „Egy igazi orvos sosem csak egy bütykös lábat, egyetlen beteg testrészt operál meg, hanem a szervezet egészét gyógyítja” – mondta Gadó Klára. A megbízott igazgató szerint az időskori terápiának ezért sokkal komplexebbnek kell lennie, figyelve a gyógyszerek kölcsönhatásaira és az idős szervezet törékeny egyensúlyának fenntartására.

Többféle életkor

Maga az „időskor” is többféle megközelítésben értelmezhető. Az, hogy ki milyen idős, kifejezhető az évek számával, de ettől, a kronológiai életkortól eltérhet a biológiai, hiszen az az egészségi állapot függvénye. Létezik a pszichológiai életkor fogalma is, vagyis az, hogy ki milyen idősnek érzi magát, a szociológiai életkor pedig azt jelenti, hogy a társadalom milyen idősnek tart valakit. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a 60-74 év közöttiek az idősödők, a 75-89 évesek az idősek, a 90 év fölötti személyek a nagyon idősek, őket magyarul aggnak nevezik. 

Minden betegség jobb eséllyel gyógyítható, ha idejében, lehetőleg még tünetmentes állapotában ismerik fel, ezért bizonyos időközönként érdemes és javasolt szűrővizsgálatokon részt venni. „Daganatos betegségből is fel lehet épülni, megtartható a jó életminőség, ha időben fordul orvoshoz a beteg. Minden ember felelős az egészségéért, saját érdekünk, hogy szokásunkká váljon bármilyen örömet okozó mozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás, valamint figyeljünk oda az izomtömeg megőrzésére, a plusz kilók leadására” – hangsúlyozta Gadó Klára.

Pozitív életfelfogás

Már fiatalon célszerű tudatosan készülni arra, hogy minél jobb minőségű életet élhessünk idősen is. Ebben a személyiségnek is szerepe van, hiszen a „félig tele a pohár”-típusú embereknek könnyebben megy a pozitív életvezetés – tette hozzá a szakember, aki szerint kulcsfontosságú az érdeklődés fennmaradása. Aki hirtelen, egyik napról a másikra hagyja abba a munkát és vonul nyugdíjba, az légüres térbe kerülhet, megszűnik a hasznosság érzése, a rendszeresség, a strukturáltság, ami gyorsan beszűküléshez vezet. Ám ez nem törvényszerű, hiszen ha bizonyos készségek, képességek, az emlékezet vagy a reakcióidő csökken is idősebb korban, az összefüggések átlátása megmarad. Mindehhez fontos, hogy legyen az embernek hobbija, és hogy a nyugdíjast jó érzelmi háló, szerető család vegye körül. 
Az unokák szerepe ebben különösen jelentős, hiszen a nagyszülő-unoka kapcsolat semmi mással össze nem hasonlítható, mindkét félnek sokat adó érzelmi kapocs. A koronavírus idején a karantén ezért okozott nehéz hónapokat a családoknak, hiszen a fizikai kontaktust gátolta meg, az értelmes időtöltés azonban célt adhatott ezekben a hetekben is. Lehetett például online színházat, múzeumot látogatni, de még koncertre menni is. A zene, a tánc vagy akár a kártya tartalmas elfoglaltság lehet az idős emberek számára, és a lelki feltöltődés szempontjából az is sokat jelent, ha valaki háziállatot tart.
Az idősekkel való kommunikáció során fontos azt is szem előtt tartani, hogy az önállóság csökkenésével nő a kiszolgáltatottság, de a méltóság megőrzése ellensúlyozhatja ezt. A szakember tanácsa szerint igyekezzünk úgy beszélni az idős családtagunkkal, hogy állapotának megfelelően fogalmazzunk: értse és hallja is miről van szó.

Karanténnal őrzik az Antartktisz vírusmentességét

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.07. 09:53

Fotó: VANDERLEI ALMEIDA / AFP
14 napot karanténban kell tölteniük és kétszer tesztelik a jég birodalmába utazó kutatókat.
Az Antarktisz maradt a világon az egyetlen kontinens, amely mentes az új koronavírus okozta Covid-19-től, köszönhetően elsősorban a szigorú biztonsági előírásoknak. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, az új-zélandi kormány a kontinensre utazó kutatócsoportoknak két hét karantént rendelt el a csendes-óceáni szigetországban.  
A melegedés kezdetével a déli féltekén kezdetét veszi a szezon az antarktiszi kutatóbázisokon. Az új-zélandi hatóságok az első kutatócsoportot pénteken várják az Egyesült Államokból, a tudósoknak 14 napot kell karanténban tölteniük és kétszer tesztelik őket azelőtt, hogy augusztus 24-én elutaznak a jég birodalmába – jelentette be Winston Peters új-zélandi külügyminiszter. „A kutatóállomások utánpótlásának biztosítása Új-Zélandon keresztül létfontosságú az ott dolgozó emberek, köztük új-zélandiak biztonsága és jóléte érdekében, csakúgy, mint a hosszú távú kutatóprogramok biztosítása céljából” – tette hozzá Peters.
A koronavírus-járvány miatt idén valamennyi antarktiszi kutatóprogram személyzetét csökkentették. Évente általában mintegy háromezer ember vesz részt ezekben a programokban, a szezon augusztustól márciusig tart. Idén azt tervezik, hogy mintegy 800 kutató fog dolgozni. A kutatók többsége az amerikai antarktiszi program keretében érkezik Új-Zélandon keresztül, de olasz és dél-koreai kutatók is a szigetországon keresztül jutnak el az Antarktiszra.

Korábbi nátháktól is függ a Covid-19 lefolyásnak súlyossága

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.06. 15:10

Fotó: Innocenti/Cultura Creative / AFP
Más koronavírusok okozta közönséges náthák után az immunrendszer T-sejtjei felismerik és megtanulják elpusztítani a kórokozót.
Befolyásolhatja az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta Covid-19 betegség lefolyását a más koronavírusok miatti korábbi nátha egy új kutatás szerint. A Covid-19-ben szenvedők immunrendszerének úgynevezett T-sejtjei megtanulják felismerni és elpusztítani a betegséget okozó SARS-CoV-2-t. Vannak azonban olyanok, akiket nem fertőzött meg az új koronavírus, úgynevezett memória T-sejtjeik mégis felismerik a kórokozót. 
A kutatók arra gyanakodtak, hogy ezek az emberek korábban találkoztak más koronavírusokkal, például olyanokkal, amelyek közönséges náthát okoznak, így T-sejtjeik az új koronavírust is megtanulták felismerni és megtámadni. Egy új kutatás most ezt az elméletet támasztja alá.
Jóval az új koronavírus felfedezése előtt gyűjtött emberi vérminták vizsgálatai során a kutatók azt találták, hogy egyes T-sejtek ugyanúgy reagáltak az új kórokozóra, mint négy, közönséges náthát okozó korábban ismert koronavírusra. 
Az új vírusra adott legerősebb T-sejtes válaszok a vírus tüskéinek fehérjéjével függtek össze, amelyeket az emberi sejtekbe hatolásra használ a kórokozó.
"Tudtuk, hogy létezik korábban kialakult reakciókészség, tanulmányunk pedig igen erős, közvetlen molekuláris bizonyítékot nyújt arra, hogy a memória T-sejtek felismerik azokat a genomszekvenciákat, amelyek nagyon hasonlóak a náthát okozó koronavírusokban és a SARS-CoV-2-ben" – írta közleményében Alessandro Sette, a kaliforniai La Jolla Immunológiai Intézet tudósa, a Science tudományos lap új számában megjelent tanulmány társszerzője. 
Valószínű, hogy a korábbi koronavírusok okozta náthával való találkozás befolyásolhatja a Covid-19 tüneteinek súlyosságát – írták a kutatók.