Szomorú indonéz öregember beszélt arról az al-Dzsazíra arab hírtelevízió műsorában, hogy szertefoszlott az álma: hiába készült évek óta a zarándokútra, mégsem utazhatott el Mekkába. Szaúd-Arábia ugyanis úgy döntött, a koronavírus-világjárvány miatt kivételesen nem enged külföldieket beutazni a szent helyekre. Annak ellenére sem, hogy zarándoklat, a háddzs a muszlim holdnaptár 12. hónapjában nem csupán közösségi élmény, hanem egyúttal vallásos kötelezettség is, az iszlám ötödik pillére (lásd keretes írásunkat).
Steril kövek a Sátánnak
Mire a rijádi vezetés becsapta az ajtót a nemzetközi zarándoksereg előtt, már több állam is jelezte, hogy elővigyázatosságból nem engedi polgárait Mekkába. A pandémia félelmetes ellenség, márpedig milliós tömegben képtelenség betartatni a szociális távolságot és a higiéniai előírásokat. A hatóságok eleinte azt mondták, csupán ezer hívő kap engedélyt a zarándoklatra, később mégis több ezren mehettek el a nagymecsetbe, illetve a szertartások környező helyszíneire. A helyek kétharmadát Szaúd-Arábiában élő külföldiek kapták. A hazaiak között elsőbbséget élveztek a fegyveres erők tagjai, illetve az egészségügyi dolgozók, akik éppen a járvány elleni hősies helytállásukkal érdemelték ki ezt a kiváltságot.
A résztvevők végig kötelezően arcmaszkot viseltek, és ügyeltek arra, hogy megfelelő távolságot tartsanak egymástól. Az imaszőnyegeket sem használhatták közösen, mint máskor: most mindenkinek vinnie kellett magával a sajátját. Nem csókolhatták meg, nem is érinthették a Kába-követ vagy az azt magában foglaló szentély fekete selyemborítását. Palackozva kapták a szent forrás vizét, ahelyett, hogy maguknak merítették volna. A Sátán megkövezésének szertartásához nem az úton szedték föl a köveket, hanem sterilizált egységcsomagban vehették át a szervezőktől. A rituálé végeztével mindnyájan két hétig szigorú karanténban maradnak.
A szaúdi hatóságok körültekintően jártak el. Noha a vahhábita (a szunnita iszlám fundamentalista irányzata) rendszer nem éppen mértékletességéről ismert, ezúttal látványosan felülkerekedett a józan ész. Nem hagyhatták figyelmen kívül, hogy világszerte több vallási-egyházi rendezvény lett úgynevezett „superspreader”, vagyis olyan esemény, ahol tömegével fertőződtek az összesereglettek. Okultak abból is, hogy júniusban óvatlanul, a szokásos népes összejövetelekkel ünnepeltek a ramadáni böjt végét, ami fellobbantotta a járványt, ráadásul Mekka városa volt a gócpont a hatalmas területű sivatagi országban. Keddi hivatalos adatok szerint 281 456 koronavírus-esetet tartanak nyilván Szaúd-Arábiában, a halálos áldozatok száma: 2984.
Olajár le, áfa fel
Az ország jelentős bevételtől esett el a külföldiek kitiltásával; a Reuters hírügynökség szerint egy jobb évben 12 milliárd dollárt hoz a zarándoklat. Pedig igazán jól jött volna a pénz. A tartósan alacsony olajárak miatt megtörtént az, amit pár évtizede elképzelni sem lehetett: anyagi gondjai vannak az államnak. Ennek egyértelmű jele, hogy a kormány áfát emel. A háromszorosára, ötről 15 százalékra nő a fogyasztási adó, ami egészen a legutóbbi időkig nem is létezett; csak 2018-tól vezették be az óvatos reformok részeként. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint a szaúdi gazdaság 6,8 százalékos visszaesésre számíthat 2020-ban. Ám a monarchia ennél is nagyobb veszteségként élheti meg a kimaradó propagandalehetőséget. A szaúdi uralkodócsalád legitimitását ugyanis éppen az adja a hívők szemében, hogy az iszlám két legszentebb városának, Mekkának és Medinának az „őrzője”. A háddzs máskor remek alkalom arra, hogy a király (vagy a trónörökös) a muszlim világ vezetőjének szerepében pózoljon, az iráni (síita) ajatollahok bosszantására. Az idén a 84 éves Szalmán királyt éppen csak kiengedték a kórházból, miután megoperálták az epehólyagját. Trónörökös fiával szintén gondok vannak, ha más jellegűek is.
Mohammed bin Szalmán herceg, aki augusztusban ünnepli 35. születésnapját, eddig nem a megfontoltságáról híresült el. Előléptetése, 2017 óta értelmetlen és költséges háborúba sodorta országát Jemenben, a rivalizálás nyílt ellenségeskedésbe csapott át Iránnal. Dzsamál Hasogdzsi újságíró isztambuli meggyilkolása (2018) világosan megmutatta, miféle modernizációt várhatni a trónörököstől. A családon belül is vannak riválisai Mohammednek, egyetlen jelentős támogatója Donald Trump, de most az ő szénája sem áll jól. Ezért is feltételezik, hogy a herceg már a novemberi amerikai választások előtt átvenné a trónt nagybeteg apjától, így bebiztosítva hatalmát.
Allah akarata
A néhai Szaúd király és leszármazottainak uralma alatt, 1932 óta nem volt példa az ideihez fogható korlátozásokra Mekkában, a világban élő 1,8 milliárd muszlim előtt általában nyitva álltak a szent helyek. Régebben megesett már, hogy háborúk, törzsi viszályok akadályozták a zarándokokat; a középkorban egyszer még a szent követ is elrabolták (930). A XIX. században kolerajárványok kísérték az évenkénti szertartásokat. Néhány évvel ezelőtt az ebola miatt nem kaphattak zarándokvízumot az érintett nyugat-afrikai országok (Guinea, Libéria, Sierra Leone) polgárai. Egy ideje csak azokat engedik be az országba, akik be vannak oltva sárgaláz, fertőző agyhártyagyulladás és járványos gyermekbénulás ellen.
A rendhagyó háddzs jótéteménye volt még, hogy az idén senkit sem tapostak agyon, ami máskor szomorú velejárója a tülekedésnek. A szervezők gyakran képtelenek irányítani a milliós tömeget, különösen Mekka kapuinál, ahol az út hirtelen összeszűkül, és az érkezők hátulról egyre csak nyomják előttük haladó társaikat. Öt évvel ezelőtt 700 áldozatot követelt a pánik; a legsúlyosabb ilyen szerencsétlenségben 1400 ember halt meg (1990). Ilyesmitől az idén nem kellett tartaniuk a lézengőknek. Habár a zarándoklatra vállalkozók máskor megbékélnek ezzel a veszéllyel is, hiszen a belenyugvás az iszlám alapvető tanítása. Végül az al-Dzsazírának nyilatkozó öreg is így kommentálta, hogy mégsem jutott el Mekkába: „Ez Allah akarata.”
