Előfizetés

Szvetlána nem adja fel, a kérdés az, Putyin háborúba akar-e menni

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.10. 18:20
Belarus Presidential Election Protest
Fotó: Viktor Tolochko /
Belarusz a demokrácia minden látszatát feladta, Alekszandr Lukasenko elcsalta a választást és szétverette a tüntetőket.
Hétfő hajnalra elcsitultak a tüntetések, véget értek az összecsapások az ellenzéki tömegek és a rohamrendőrség között. A fehérorosz rendfenntartók brutálisan verték szét a civileket, akik azután mentek az utcára, hogy a központi választási bizottság közzétette az állami megrendelésre készített választásnapi felmérés eredményét. Eszerint Alekszandr Lukasenko a leadott szavazatok majdnem nyolcvan százalékát kapta. Lényegében ugyanez jött ki az úgynevezett előzetes eredményben is. Eszerint a már 26 éve hatalmon lévő despota 80,23 százalékot, a fő ellenzéki jelölt, Szvetlana Tyihanovszkaja pedig 9,9 százalékot kapott. Az ellenzéki jelölt az eredményt nem ismeri el, megóvja az eredményt, tekintettel a nyilvánvaló csalásokra és hamisításokra. "Semmi okot nem látok arra, hogy letartóztathatnának, és nem akarom elhagyni Belaruszt – mondta hétfői sajtóértekezletén. Mindehhez hozzátette: békés változásokat akar az országban. „A hatalom mostani intézkedései eddig elképzelhetetlenek voltak. Az emberek sok helyen ott maradtak a választási helységekben, hogy megvédjék a leadott szavazatukat. Mindent megteszünk, hogy ami itt folyt, az soha többé ne ismétlődhessen meg" - mondta a választáson bebörtönzött férje helyett induló fiatalasszony. Később a Deutsche Welle tudósítójának azt nyilatkozta, hogy máris győztek, mert legyűrték a társadalom apátiáját és a politikai közönyt. Tyihanovszkaja stábja saját megfigyelői alapján azt állítja, hogy az ő jelöltjük nyert, 70 és 90 százalék között lehet szavazatainak aránya. A belarusz politika helyi elemzője Artyom Srajbman legalább két hónapja megjósolta: Lukasenko nyolcvan százalékos győzelmet könyvel majd el. Ő sem az elnök népszerűsége miatt vélte így és tudósítások most is tömeges hamisításokról szólnak. A hatóságok lehetetlenné tették a megfigyelők tevékenységét és a járványra hivatkozva eltávolították a szavazófülkék függönyeit. Az ellenzéki megbízottakat elhurcolta a rendőrség vagy civil ruhások verték meg őket. Több helyen elfogyott a szavazólap, a sorban álló választók előtt lezárták az ajtót azzal, hogy vége a kitűzött időnek. A hamisítások, megfélemlítés példáit még lehetne sorolni. Jellemző, hogy a belarusz külképviseleteken, ahonnan nem tehették ki a megfigyelőket, Tyihanovszkaja nagyarányú győzelmet aratott. A legtöbb csalás feltehetően a korábbi, ellenőrzés nélküli szavazási napokon történhetett. Mire vasárnap kinyitották a szavazó helyiségeket, a hatóság szerint már a jogosultak 40 százaléka leszavazott. A minden korábbinál viharosabb választás után Lukasenko azonnal hangnemet váltott. Korábban az oroszokat vádolta összeesküvéssel, hétfőn már azzal állt elő, hogy a tüntetőket Nyugatról irányítják. Ellenőrizték telefonhívásaikat - mondta Szergej Lebegyevnek, aki a Független Államok Közössége (SZNG) megfigyelőit vezette –, az utasítások Lengyelországból, Csehországból és Nagy Britanniából érkeztek. Lukasenkót először Hszi Csi-ping kínai államfő, majd Vlagyimir Putyin orosz elnök köszöntötte győzelme kapcsán. Az EU, a német kormány és Lengyelország viszont önmérsékletre szólította fel Lukasenkót. Az első elemzések egyetértenek abban, hogy a belarusz társadalom új nemzedéke túlnőtte örökös elnökének falusi populizmusát. A fiatalok műveltebbek és világlátottabbak elnöküknél. Belarusz lakói sokat utaznak, a vendégmunkások már nem az orosz, hanem az EU-piacot gazdagítják, az ország második legfontosabb exportbevétele az informatikai szolgáltatás. Az sem állította a társadalmat az elnök mellé, hogy Lukasenko pár éve függetlenségi harcosnak mutatja magát és rendszeresen konfrontációba bonyolódik a Kremllel. A putyini Oroszország szemmel láthatóan nehezen viseli ezt a pávatáncot. Az EU és az USA az elmúlt hónapokban már nem diktátorozták a minszki zsarnokot, de fordulat esetén képtelenek lennének hatékonyan segíteni az új vezetést. Belarusz ráadásul felkészületlen a nyugatias változásokra. Sem a gazdaság szerkezete, sem a bürokrácia állapota nem alkalmas a reformok befogadására. Nem látszik a hatalmi szinten a változásokat óhajtó és végig vinni képes elit. A tömegmozgalom gyors leverése azt mutatja, hogy államapparátus és az erőszakszervezetek kiszolgálják Lukasenko személyes hatalmát, illetve a hadsereg sem mozdult meg. Feltehetően a katonai elit sem lát más, számukra elfogadható hatalmi alternatívát. A Kreml lélegzetét visszafogva figyeli a történéseket. Az ő érdeke a meggyengült és Nyugattól elszigetelt Lukasenko hatalmának fennmaradása. Ahogy a nyugatiak, úgy az oroszok sem tartanak készenlétben egy tartalék fehérorosz vezetőt. Amennyiben az ország radikálisan nyugatos irányt venne, az feltehetően nyílt katonai beavatkozást váltana ki, mert Putyin nem adta fel az „orosz világ” megalkotásának eszméjét. Ebből a hatalmi közegből még Ukrajna kiszakadását  sem tekinti véglegesnek, Belarusz esetében pedig tűrhetetlen lenne. 

Orbán két hónapja az EU ellenében védte Lukasenkót

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.10. 16:18

Fotó: Viktor Tolochko / AFP/Sputnik
Folytatódnak a tüntetések Fehéroroszországban a vasárnapi példátlan rendőri brutalitás ellenére. Sokan azt várják az Európai Uniótól, hogy keményebben lépjen fel Alekszander Lukasenko, Európa utolsó diktátora ellen.
Drámai képsorok sora érkezett Fehéroroszországból. Bár a rendőrség elképesztő brutalitással lépett fel a tüntetők ellen, akik az elcsalt vasárnapi választás után több tucatnyi városban vonultak utcára, nem adják fel. Ma este helyi idő szerint 7 órakor folytatják a megmozdulásokat, Szvetlana Tyihanovszkaja ellenzéki elnökjelölt pedig, aki toronymagasan nyert azokban a szavazókörökben, ahol nem csalták el a voksolást, keddtől általános sztrájkot hirdetett. A legnagyobb acélművekben, a zhlobini BMZ vállalatnál részleges munkabeszüntetést hirdettek, a hír bejelentése után rögtön megjelent a rendőrség a vállalatnál. A lengyelországi központú Belsat televízió megerősítette a sztrájk tényét. A példátlanul brutális vasárnap esti rendőri fellépésben több tucatnyian sérültek meg és a belügyminisztérium közlése szerint 3000 embert tartóztattak le, egyharmadukat a fővárosban, Minszkben. Egyre többen követelnek kemény fellépést és állásfoglalást az Európai Uniótól. Az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk a Titteren azt írta, csodálja a tüntetők bátorságát, hogy véget vessenek a diktatúrának, s minden európai, illetve a világban is sokan a tüntetőkkel vannak. Három hollant politikai párt közös levélben követelte az ország külügyminiszterétől, ne ismerje el a fehérorosz választási eredményt. Alekszander Lukasenko ismét megmutatta, miért nevezik Európa utolsó diktátorának. Ennek fényében különösen érdekes, hogy Orbán Viktor két hónapja, június 5-én Minszkben járt a fehérorosz elnöknél és megtiszteltetésnek nevezte, hogy ő az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Fehéroroszországban. Azt közölte szó szerint, „régóta tartoztunk ezzel a látogatással”. Jelezte, hgy Lukasenko utoljára 1994-ben járt Magyarországon és reményét fejezte ki, hogy ez változni fog. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a két ország között nincs semmilyen rendezetlen vitás kérdés, nincs politikai érdekütközés, a tisztelet kölcsönös. A magyar kormányfő reményét fejezte ki, hogy találkozója előrelépést jelent a két ország viszonyában. Ami pedig különösen sajátos kijelentés volt a magyar kormányfőtől az Európa utolsó diktátoránál tett látogatása során, Orbán Viktor kijelentette: „Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy az Európai Unió végre szüntesse meg a Fehéroroszországgal szembeni szankciókat”.

„Elítéljük az erőszakot, és minden fogva tartott azonnali szabadon bocsátására szólítunk fel” – A magyar uniós biztos is reagált a fehérorosz tüntetésekre

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.10. 14:09

Fotó: Viktor Tolochko / AFP
„A fehérorosz hatóságoknak gondoskodniuk kell a békés gyülekezés alapvető jogának tiszteletben tartásáról” – írta közös közleményében Várhelyi Olivér és Josep Borrell.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos közös közleményükben aránytalannak és elfogadhatatlannak nevezték a „békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszakot”.
„Elítéljük az erőszakot, és minden fogva tartott azonnali szabadon bocsátására szólítunk fel. A fehérorosz hatóságoknak gondoskodniuk kell a békés gyülekezés alapvető jogának tiszteletben tartásáról”

– fogalmaztak.

Aláhúzták: alapvető fontosságú a szavazatok pontos számlálása, valamint az, hogy a választási bizottság közzé tegye az eredményeket. Csak az emberi jogok, a demokrácia és a szabad választások tisztasága biztosíthatja Fehéroroszország stabilitását és önállóságát. Az Európai Unió figyelemmel kíséri a fejleményeket, és azok értékelés alapján ad választ, illetve a kialakult helyzetre tekintettel alakítja Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatait – tették hozzá. A minszki választási bizottság hétfőn ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,23 százalékával. A fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 9,9 százalékot szerzett. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült, sok embert őrizetbe vettek.