Elkerülni alig lehet, kezelni muszáj a stresszt

Nehéz megúszni a számos lelki és fizikai betegség önálló rizikófaktorát, a hatásait csökkenteni és kezelni azonban nemcsak lehet, kell is.

A stressz egy olyan belső vagy külső inger, amelyet – nem feltétlenül tudatosan – veszélyesnek minősítünk, vészreakciót indít el a szervezetben. Olyat, ami annak az ősi válasznak felel meg, amikor a megküzdés vagy a menekülés érdekében fokozódik az aktivitás. Az „ütésre vagy a futásra” felkészülve szaporább lesz a légzés, az oxigénfelvétel, emelkedik a vérnyomás, a szívritmus és az izomfeszültség, beindul az adrenalintermelés, felszabadulnak a zsírsavak, hogy az izom fel tudja használni azokat. A tartósan fennálló stresszes állapot állandó készenlétben tartja a szervezetet, ami roppant megterhelő – mondta Révay Edit, az Életmód Orvosi Központ életvezetési tanácsadója.

A stressz következményei sokszor olyan alattomosan jelentkeznek, hogy már csak egy komoly betegség utal arra, túl sokáig uralkodott. Ugyanis nemcsak a túl sok munka, a többszörös megfelelési- és teljesítmény-kényszer, hanem a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód is kiváltó oka lehet. Ha nem lépünk ki időben a stressz okozta ördögi körből, a teljesítmény romlása után betegségek is figyelmeztetnek a változtatás szükségességére.

A tartós stressz szív- és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást, pánikbetegséget, pajzsmirigy problémákat okozhat. Megemelheti a vércukorszintet, növelheti a gyomorfekély kialakulásának esélyét. Gyakorivá teheti az úgynevezett tenziós fejfájást és migrént, súlyosbítja az ekcémát és az asztmát. Alvászavarokhoz, irritábilis bélrendellenességhez, autoimmun és daganatos megbetegedésekhez vezethet.

„A mindennapi stressz elkerülhetetlen, azonban nem kell, hogy kiszolgáltatottak és védtelenek legyünk vele szemben. A negatív hatásainak csökkentésére érdemes szakértő segítséget, és ha lehet, támogató közeget keresni” – hangsúlyozta a szakember.

A stresszkezelés megtanulása olyan folyamat, amelynek során elhagyjuk a kevésbé hatékony szokásokat, az újakat pedig beépítjük a mindennapi rutinba. Az önismeret, a józan ész és a rendszerezés hármasára épülő tréningmódszer a járványhelyzetben is segít a betöltött szerepek, feladatok, vágyak között rendet és harmóniát teremteni.