Soros György;interjú;

2020-08-12 07:00:00

Európa ellenségei elfoglalták az államot – mondja interjúnkban a 90 éves Soros György

Ma kilencvenéves Soros György magyar–amerikai üzletember, akit elvei, demokratikus elkötelezettsége miatt az egész világon támadnak. Az alábbi írással köszöntjük.

Soros György épp most ért vissza egy teniszmeccsről. Kilencvenévesen is heti háromszor teniszezik. Tökéletes formában van, és eltökélt – jobban, mint valaha –, hogy folytatja a nyílt társadalomért vívott harcát.

Miként látja a kialakult helyzetet a koronavírus árnyékában?

Válság van, amely életem során a legsúlyosabb krízisnek tekinthető a II. világháború óta. Az emberek zavarttá váltak, megrémültek. Olyan dolgokat tesznek, ami rossz számukra és a világ számára is.

Ön is bizonytalanabbá vált?

Talán valamivel kevésbé, mint a legtöbb ember. Úgy vélem, Euró­pa nagyon sérülékeny helyzetben van, sokkal inkább, mint az Egyesült Államok. Az USA a történelem leghosszabb ideje működő demokráciái közé tartozik. De még az USA-ban is egy pökhendi szélhámos, mint Trump, meg tudta nyerni az elnökválasztást, és belülről alá tudja ásni a demokráciát. Az USA-ban azonban a fékek és ellensúlyok rendszerének, valamint a kialakított szabályoknak nagy hagyományuk van. Emellett mindenekfelett ott az alkotmány is. Emiatt bizakodó vagyok, hogy Trump csak átmeneti jelenség, aminek remélhetőleg novemberben vége szakad. Trump az életéért küzd, sokféleképpen megsértette az alkotmányt, és ha elveszíti a választást, akkor elszámoltatható lesz. Az Európai Unió sokkal sérülékenyebb helyzetben van, mivel nem kész formáció. Továbbá sok ellensége van mind belülről, mind kívülről.

Kik a belső ellenségek?

Sok politikai vezető és mozgalom ellenzi azokat az értékeket, amelyek alapján az Európai Uniót megalapították. Két országban ezek az erők lényegében elfoglalták az államot, Orbán Viktor Magyarországon, Jaroslaw Kaczynski Lengyelországban. Ez úgy történik, hogy közben Lengyelország és Magyarország az EU által folyósított strukturális támogatások legnagyobb kedvezményezettje. Valójában azonban legjobban Olaszország miatt aggódom. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Európa támogatóinak aránya csökken, és az eurózónában való maradás támogatottsága is visszaesett. Olaszország az EU egyik legnagyobb tagállama, nagyon fontos Európa számára. Nem tudom elképzelni az EU-t Olaszország nélkül. A nagy kérdés az, vajon az EU képes lesz-e elegendő támogatást nyújtani Olaszországnak.

Az Unió most hagyott jóvá egy 750 milliárd eurós újjáépítési alapot…

Ez igaz. Az EU nagyon pozitív lépést tett meg azzal, hogy elkötelezte magát amellett, hogy jóval nagyobb mértékben vesz fel hitelt a piacról, mint tette azt valaha is. Néhány államnak, az úgynevezett Fukar Ötöknek (Hollandia, Ausztria, Svédország, Dánia és Finnország) azonban sikerült elérniük, hogy az erről szóló megállapodás kevésbé legyen hatékony. A tragédia az, hogy ezek az országok alapvetően Európa-pártiak, de egyben önzők és nagyon fukarak is. Olyan megállapodást kényszerítettek ki, amely nem fog megfelelőnek bizonyulni. A klímaváltozás elleni küzdelmet szolgáló politikára, a védelmi politikára vonatkozó tervek visszanyírása különösen csalódást keltő. Másodsorban biztosítani akarják azt is, hogy az uniós forrásokat jól költsék el. Ez problémát okoz a déli tagállamok számára, amelyeket a legsúlyosabban érintett a vírus.

Továbbra is hisz az európai örökkötvényben?

Továbbra is hiszek ebben, de nem gondolom azt, hogy elég idő áll rendelkezésre az elfogadtatásához. Először is hadd világítsak rá arra, hogy mi teszi az örökkötvényt olyan vonzóvá, majd arra, hogy mitől nem megvalósítható ez az ötlet a jelenlegi helyzetben. Az örökkötvény esetében a tőkeösszeget sosem kell visszafizetni, csak az éves kamatot kell törleszteni. Egyszázalékos kamatot feltételezve – amely igen kedvezőnek tekinthető, amikor Németország 30 éves kötvényeket negatív kamatszint mellett tud eladni – egy 1000 milliárd eurós kötvény évente 10 milliárd eurós törlesztési terhet jelentene. Ez elképesztően alacsony, 1:100-as költség-haszon arány. Továbbá az 1000 milliárd eurós forrás azonnal elérhető lenne, amikor arra sürgősen szükség lenne, miközben a kamatot idővel kell megfizetni, és minél több idő telik el, annál kisebb lesz a diszkontált jelenlegi értéke.

Akkor mi áll a kibocsátásának út­jában?

A kötvény vásárlóit biztosítani kell arról, hogy az Európai Unió képes lesz a kamatokat megfizetni. Ehhez arra lenne szükség, hogy az EU elégséges forrással (adóztatási hatáskörrel) rendelkezzen, és a tagállamok igen messze legyenek az ezen adók megalkotásától. A Fukar Négyek, illetve a Fukar Ötök – mivel Finnország is csatlakozott hozzájuk – ellenzik ezt.

Az adókat nem is kellene kivetni, elég lenne azokat megalkotni. Emiatt lehetetlen az örökkötvények kibocsátása.

Angela Merkel kancellár – akinek eltökélt szándéka, hogy sikeressé teszi a német uniós soros elnökséget – nem tud ez ügyben tenni valamit?

Minden tőle telhetőt megtesz, azonban egy mélyen gyökerező kulturális ellenállással áll szemben. A német Schuld szónak kettős jelentése van: adósságot és bűnt is jelent. Azok, akik adósságot vesznek fel, bűnösök. Ez a szemlélet nem ismeri fel azt, hogy a hitelező is lehet bűnös. Ez kulturális kérdés, ami mélyen beivódott Németországban. Ez konfliktust generált abban, hogy egyszerre miként lehet németnek és európainak lenni.

Kik Európa külső ellenségei?

Sokan vannak, de van egy közös jellemzőjük: ellenzik a nyílt társadalom eszméjét. Azért lettem az EU lelkes támogatója, mert azt gondoltam, hogy az Unió a nyílt társadalom európai mértékű megtestesülése. Egykor Oroszország volt a legnagyobb ellenség, de nemrégiben Kína lehagyta Oroszországot. Kína vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia terén, amely az ellenőrzés eszközeit hozza létre. Ez utóbbiak hasznosak egy zárt társadalom számára, és halálos veszélyt jelentenek egy nyílt társadalomnak. Ez felborítja az erőviszonyokat a zárt társadalom javára. Jelenleg Kína jóval nagyobb fenyegetést jelent a nyílt társadalmak számára, mint Oroszország. Továbbá az USA-ban kétpárti konszenzus van arról, hogy Kína stratégiai rivális.

A koronavírus hasznára vagy kárára lehet a nyílt társadalmaknak?

Határozottan kárára, mivel a megfigyelés mesterséges intelligencia által előállított eszközei igen hasznosak a vírus megfékezésében, és ez még a nyílt társadalmakban is elfogadhatóbbá teszi ezen eszközöket.

Nemrégiben 220 millió dollárt adományozott a faji egyenlőség és a feketék jogai érvényesülésének támogatása érdekében. Miként értékeli a Black Lives Matter mozgalmat?

Most először a lakosság nagy többsége – a feketéken túlmenően is – felismerte, hogy rendszerszintű diszkrimináció zajlik a feketékkel szemben, ami a rabszolgaság koráig vezethető vissza.

Ebben a forradalomban szobrok dőlnek le, és a politikai korrektség mindenekfelettivé vált.

Néhányan ezt a tagadás kultúrájának nevezik. Úgy vélem, ez átmeneti jelenség. Azt is gondolom, hogy ezt túlzásba vitték. Az egyetemeken is a politikai korrektség kérdése túlzott szerepet kap.

A nyílt társadalmak támogatójaként a politikai korrektséget politikailag inkorrektnek tartom. ­Sosem szabadna elfelejtenünk, hogy a különböző nézetek pluralitása lényeges eleme a nyílt társadalmaknak.