Előfizetés

„Az ingyen fürdőző csak veszteség”

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.08.14. 06:40

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A gárdonyi polgármester ragyogó fejlesztéseket ígér, a tiltakozó civilek tüntetést. Az ellenzék szkeptikus. Zsolti, a bodegabüfé-tulajdonos abban bízik, most sem történik semmi.
Már több mint négyezren írták alá a Gárdonyi Civilek nevű csoport petícióját, amelyben egyebek mellett azt követelik, hogy a Velencei-tó még szabad partjait ezután is mindenki ingyen használhassa, az érintett területeket ne adják el. Az aláírásokkal nyomatékosított petíciót jövő hétfőn demonstrációval egybekötve adják át majd a város vezetésének. Mindez jelzi: a Gárdonyban néhány hónapja újra fellángolt strandviták nem jutottak nyugvópontra, továbbra is forrnak az indulatok. A Fejér megyei településen évek óta újra és újra felröppennek hírek arról, hogy megszüntetnék, beépítenék azokat a partszakaszokat, ahol most még ingyen lehet fürdőzni, így a helyiek a legkisebb gyanús jelre ugranak. Így volt ez idén kora nyáron is, amikor Holdfény sétánynak nevezett – régóta ingyenes fürdőhelyként használt, de valójában szabadstrandnak nem minősülő – partszakaszt lekordonozta a partfal felújításával megbízott cég. Sokan azt gondolták, hogy ez már a szabad fürdőhelyek megszállásának első lépése. – A partfal építése állami beruházás, nekünk nincs ahhoz közünk, de szóltam a kivitelezőnek, hogy ha nyáron kezdik a munkát, akkor számítson felháborodásra. Nem hallgatott rám. Az építési terület lezárása óta terjedt el rólam, hogy én minden szabadstrandot meg akarok szüntetni és be akarom építeni a partot szállodákkal, ami nem igaz, de ez már senkit nem érdekelt – fogalmazott lapunknak indulatosan Gárdony fideszes polgármestere, Tóth István. Igaz, a városvezető azt sem titkolta: szívesen látna fejlesztéseket Gárdonyban, akár a zöld területek vagy éppen a szabad strandok kárára is. Szerinte ez ellen valójában csak „a nyaralótulajdonosok egy meghatározott köre” tiltakozik, a helyiek támogatnák a fejlesztéseket. Bálint Zoltán, a helyi ellenzék egyik képviselője úgy látja, ennél azért többről van szó. Mint mondta, sok helybeli kereste meg őket azzal, hogy féltik a tóparti területeket. Különösen azután erősödtek fel a félelmek – fogalmazott a képviselő –, hogy kiderült: a polgármester a veszélyhelyzet ideje alatt kezdeményezte a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosítását, majd saját hatáskörben eladott összesen 2942 négyzetméteres területet a Pisztráng kempingből és a korábbi Panoráma szabadstrandból. Emellett a HÉSZ módosítása lehetővé tette, hogy a Sirály strandon 6 ezer négyzetméteres telket alakítsanak ki 30 százalékos beépíthetőséggel, legfeljebb 9,5 méter épületekkel, „településközponti vegyes terület és zöldterület” besorolással. A Gárdonyhoz tartozó Agárdon a Park és a Napsugár strandon pedig megszüntetnék a 30 méteres parti sávot, továbbá 3000 négyzetméteres telekalakítást tettek lehetővé 30 százalékos beépíthetőséggel és maximum 10,5 méteres épületmagassággal. Mindezt Tóth István azzal magyarázta lapunknak: – Az érintett strandok területének nagy része eddig is üdülőházas besorolású volt, tehát elvileg beépíthető lenne az egész, de természetesen ahogy eddig, ezután sem tervezünk ilyet. Ezeket a strandokat a hatvanas évek óta nem fejlesztette senki, ezt készítette elő az önkormányzat. Új vizesblokkokat, szociális helyiségeket és szép, korszerű büfésort alakítanánk ki a mostani bodegák helyén. A harminc méteres parti sávot azért kell megszüntetni, mert így lehet a vízközelben vizesblokkot építeni, kikötőt fejlesztetni és szívesen látnánk egy szörfközpontot is, amit nincs értelme a parttól száz méterre felhúzni. Tóth István szerint az előírt maximum épületmagasságok is garantálják, hogy nem húznak fel monstrumokat a partra, s megemlítette, hogy a 10,5 méteres magasság három szintnek felel meg. Ezzel együtt Gárdony egyetlen négy csillagos szállodája mellett szívesen látna többet is. – Nincs ötven főnél több embernek munkát adó vállalkozás Agárdon és Gárdonyban sem, ami abszurd. Nincs iparunk, csak az idegenforgalomra támaszkodhatunk, helyi bevételt csak a fejlesztésekkel tudunk generálni – érvelt a polgármester. Az ellenzéki Bálint Zoltán sem vitatja, hogy lenne mit fejleszteni és bevételre is szükség van, de szerinte rossz irányba indult a városvezetés. – Gárdony és Agárd vonzerejét sokak számára éppen az adja, hogy még kevésbé beépített, mint a Balaton, sok a szabad zöldterület, családiasabb a hangulat. Ezt meg is kellene őrizni – fogalmazott. Hasonló viták övezik a Tini strandnak nevezett agárdi szabadstrand jövőjét is. A polgármester erről úgy vélekedett: – Ez jelenlegi állapotában csak egy szikes gyep, amit az önkormányzatnak kaszálnia kell, az ott álló fákat metszeni, mindez csak költséget jelent, miközben bevételünk alig van belőle, vagyis fejleszteni kell. Bálint Zoltán viszont úgy látja, hogy ha a terület elhanyagolt, akkor az éppen az önkormányzat hibája, és nem lehet elvenni a kis pénzű emberektől a fürdés, kikapcsolódás lehetőségét. Erre a strandra ugyanis rengetegen járnak Budapestről, Székesfehérvárról vonattal idősek, családosok: reggel jönnek, este mennek, sokan még enni- meg innivalót is magukkal hoznak. – Mi Székesfehérvárról járunk ide, vonattal gyorsan itt vagyunk, másféle fürdőzésre nem lenne pénzünk – erősítette meg mindezt egy a strandon pihenő nyugdíjas házaspár ottjártunkkor. Tóth István viszont nem is nagyon titkolta, hogy másféle vendégkört szívesebben látnának a településen, sőt, ki is mondta: „Az ingyen fürdőző csak veszteség”. De nem csak ebben rendhagyó a megközelítése: – Hányszor megy el valaki pisilni, ha egész nap sörözik a parton? És ebből hányszor megy a fizetős vécébe és hányszor megy inkább a vízbe? És milyen lesz ettől a vízminőség? Vagyis tulajdonképpen a környezetvédőknek inkább támogatniuk kellene a fizetős strandok kialakítását. Arra a felvetésünkre, hogy sokan attól félnek, lakóparkot húznának fel ide, kijelentette: nincs ilyen terv, parti sétányt alakítanának ki, egy-két étteremmel, a mostani „bodegák” helyett. Az egyik „bodega”, azaz büfé tulajdonosa, a Zsoltiként bemutatkozó férfi csak a fejét fogta, amikor erről kérdeztük: – Lehúzhatjuk a rolót, ha éttermeket nyitnak itt. De velünk együtt a mostani vendégkör is eltűnik majd innen, mert az, aki most ide jár, biztosan nem tudná kifizetni az éttermi árakat. Tiszta őrület ez az egész terv! – fakadt ki a kisvállalkozó, aki végül azzal biztatta magát: – Tizenöt éve működtetem itt ezt a büfét. Azóta annyi mindent hallottam már, hogy mi épül majd itt, és eddig egyikből sem lett semmi. Remélem, hogy most is ez lesz, vagyis megint nem történik semmi sem. A büfés Zsolti ebben bízik. A civilek inkább az aláírásgyűjtésben, a közösségi tiltakozás erejében. Tóth István polgármester pedig kitart, és azzal búcsúzott tőlünk a hivatalban: – Jöjjenek vissza két év múlva, nézzék meg, milyen ragyogó fejlesztések lesznek itt!

Közös jelöltek, közös program, de a listáról még nem döntöttek

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.08.14. 06:20
KÖZÖS KÉP TAVALYRÓL - A mostani találkozót titokban tartották
Fotó: Népszava
Az ellenzék közös jelöltet állít a 2022-es országgyűlési választáson mind a 106 egyéni körzetben, ha pedig szükséges, előválasztással dönt az induló személyéről – erről állapodott meg a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP, a Jobbik, az LMP, valamint Párbeszéd elnöke csütörtökön.
Abban is egyetértettek, hogy egy miniszterelnök-jelöltet kell majd szembeállítani Orbán Viktorral. Az összhang ugyanakkor még nem teljes: vitát okozhat például, hogy a Jobbikból kilépett politikusok megméretnék magukat egyéniben, de ettől Jakab Péter pártelnök elzárkózott: „Ahol egy kilépett jobbikost támogatnának, a pártunk önálló jelöltet fog indítani.” Nincs egyetértés egyelőre a listák számáról sem, viszont a Koncz Ferenc halála miatt szükségessé vált időközi választás jelöltjéről már megegyeztek: a jobbikos Bíró László indul a fideszes Koncz Zsófia ellen. A Jobbikból viharos körülmények között távozó parlamenti képviselők közül többen arra készülnek, hogy a 2022-es parlamenti választáson közös ellenzéki jelöltként indulnak majd. A hét elején megjelent cikkünkben Sneider Tamás volt pártelnök, valamint Bana Tibor és Varga-Damm Andrea is így nyilatkozott.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke időközben a közösségi oldalán bejelentette: a párt országos elnöksége azt szeretné, ha az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjéről és az egyéni választókerületekben induló valamennyi közös ellenzéki jelöltről előválasztás döntene. Kérdésünkre, hogy amennyiben valamelyik körzetben volt jobbikos nyeri az előválasztást, a Jobbik hajlandó-e őt is támogatni, Jakab Péter közölte: a Jobbik már korábban leszögezte, hogy a párt volt képviselői diszkvalifikálták magukat a lehetséges képviselőjelöltek versenyében, és ennek tiszteletben tartását várják a többi ellenzéki párttól. „Ott, ahol esetlegesen mégis egy kilépett jobbikost támogatnának, a pártunk önálló jelöltet fog indítani” – tette hozzá.
Sneider Tamás arról is beszélt lapunknak, hogy két ellenzéki listával kalkulál. Az egyiket szerinte a Jobbikkal kiegészülő baloldali pártok állítják majd, a másikat a Momentum és az LMP. A Jobbik elnöksége ebben a tekintetben nem foglalt egyértelműen állást: „listából annyi legyen, amennyi képes a legtöbb szavazatot biztosítani a kormányváltáshoz”. Jakab Péter egyáltalán nem tartja időszerűnek most, 2020 augusztusában bármilyen összetételű listáról nyilatkozni. „Ha így tennénk, mi is felelőtlen magatartást tanúsítanánk, hiszen ez túlzás nélkül ahhoz lenne hasonlítható, mintha például arra vállalkoznánk, hogy megbecsüljük a leendő mandátumok számát” – jegyezte meg a jobbikos pártelnök.
„Örömmel állunk annak elébe, hogy előválasztáson dőljön el, ki lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje” – ezt már Varju László, a Demokratikus Koalíció alelnöke és parlamenti képviselője jelentette ki lapunknak. A DK is teljes mértékig támogatja, hogy minden választókerületben „egy az egy ellen” induljon az ellenzéki jelölt a kormánypártival szemben, Varju László ezzel együtt túlzásnak érezné, ha az összes körzetben előválasztást tartanának.
Vannak ugyanis olyan ellenzéki politikusok, akik nem csak a DK, hanem a választók szerint is bizonyították már, hogy kellő támogatottságot élveznek. Varju László neveket nem említett: a részletekről nem a nyilvánosság előtt kell egyeztetni, ahogyan a volt jobbikosok esetleges jelöltségéről sem.
A DK-hoz hasonlóan az MSZP is a közös miniszterelnök-jelölt és a közös lista híve. Molnár Zsolt szocialista parlamenti képviselő, aki pártigazgatóként az ellenzéki együttműködés koordinálásáért is felelős, ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 106 egyéni választókerületből 15-ben ellenzéki politikus győzött a 2018-as parlamenti választáson. Ennél meggyőzőbb előválasztásra nincs szükség, tiszteletben kell tartani a szavazók akaratát – mondta.
Előválasztást tehát az MSZP szerint abban a 91 körzetben érdemes tartani, ahol most kormánypárti képviselő van. Molnár Zsolt nem látja akadályát annak sem, hogy párton kívüliek, így akár volt jobbikosok induljanak az ellenzéki előválasztáson. Ha ők nyernek, akkor mögéjük kell felsorakoznia az ellenzéknek – hangsúlyozta a pártigazgató.
A Párbeszéd arra figyelmeztetett, hogy a közös ellenzéknek „célban és feladatban kell gondolkodnia, nem castingban”. A párt célja a 2022-es kormányváltás, feladata pedig az, hogy segítse az ellenzéki egység megvalósulását – fogalmazott a lapunkhoz eljuttatott állásfoglalás. A győzelemhez közös miniszterelnök-jelölt, közös lista és 106 közös jelölt kell, a kiválasztás alapja pedig a „Párbeszéd politikai innovációja, a tavaly sikerrel meghonosított előválasztás kell, hogy legyen”.
A Momentum Mozgalom szintén a kormányváltás kulcsfontosságú feltételének tartja, hogy közös miniszterelnök-jelöltje legyen az ellenzéknek, valamint azt, hogy mind a 106 egyéni körzetben egy jelölt álljon szemben a Fidesszel. Az egyéni választókerületekben azonban csak akkor van szükség előválasztásra, ha a tárgyalásokban részt vevő pártok nem tudnak megegyezni a jelöltről. A Momentum szerint több kerületben akár már most egyértelmű lehet, hogy ki a legerősebb ellenzéki jelölt. Ilyen esetben pedig az amúgy is szűkös ellenzéki erőforrásokat a párt nem egy helyi előválasztásra fordítaná, hanem oda csoportosítaná, ahol nagyobb szükség van rá.
Az ellenzéki listák számára és (ha több lesz) azok összetételére vonatkozó kérdésünkre a Momentum kitérő választ adott: „Az egyetlen, amit a szemünk előtt tartunk, hogy milyen felállásban verhető meg legkönnyebben a Fidesz a 2022-es választásokon. A tárgyalások során a pártok biztosan meg tudnak majd egyezni a listáról is, így feleslegesnek tartjuk az ilyen találgatásokat.”
A LMP támogatja az előválasztást mind az egyéni választókerületek, mind pedig a miniszterelnök-jelölt esetében. A párt szerint is a „kormányváltás esélyeit legnagyobb mértékben erősítő számú” lista állítására lesz szükség, erről azonban korai lenne feltételezésekbe bocsátkozni. Az LMP arról biztosította lapunkat, hogy „amint érdemi információ áll a rendelkezésünkre, tájékoztatni fogjuk önöket”.

Négy napra feltámadnak a papírreceptek

D. A.
Publikálás dátuma
2020.08.14. 06:00

Fotó: Népszava
Azt ígérik, hogy nem okoz fennakadást a betegek ellátásában és a gyógyszerek kiváltásában az egészségügy központi adatbankjának a jövő hétre tervezett költöztetése. A hosszú hétvégén, augusztus 19. és 23. között lekapcsolják az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT), mert az adatokat "átköltöztetik" egy új, a kormány szerint „még magasabb védelmi szintet” biztosító tárhelyre, a Kormányzati Adatközpontba.
A digitális egészségügyet kiszolgáló „e-teret” szűk három éve mintegy 20 milliárd forint uniós támogatásból hozták létre. A rendszerbe a betegek egészségügyi ellátásának napi több mint 240 ezer dokumentumát rögzítik, köztük leleteket, zárójelentéseket, recepteket, s ide kerülnek a magánlaboratóriumoktól az utazók karantén-szabadító PCR-tesztjeinek eredményei is. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lapunk kérdésére állította: az átállás a betegellátás menetét nem befolyásolja, a leállás alatt keletkező egészségügyi dokumentumokat utólag töltik fel a rendszerbe. Igaz, az adatfelhő költöztetése idején az orvosok nem tudnak e-receptet írni, viszont – ígérik – a gyógyszertárakban a leállás előtt felírt gyógyszerek kiválthatóak lesznek, azokra "rálátnak" élő EESZT-kapcsolat nélkül is a gyógyszerészek. A négy napos munkaszünet alatt felírt orvosságokat azonban csak akkor tudják kiváltani a betegek, ha arról hagyományos papírvényt állít ki a doktor. Ez várhatóan keveseket érint, mert a hosszú hétvégén a rendes ellátás szünetel, főként csak az ügyeletek, sürgősségi ellátóhelyek fogadnak betegeket. A leletek elérhetetlensége azonban okozhat kellemetlenségeket, főként azoknak, akik a karanténból szabadító PCR-tesztjük eredményére várnak. Aki ugyanis a minta levételekor nem adta meg az elektronikus levélcímét az egészségügyi szolgáltatónak, az csak a „felhő” újraindítása után juthat hozzá a vizsgálat eredményhez. Így hiába lesz az negatív, a szünet alatt nem kérvényezheti a rá vonatkozó zárlat megszüntetését. Lapunknak több szolgáltató is jelezte, hogy túl hosszúnak találja a költöztetés négynapos idejét, ugyanakkor úgy tudjuk az E-tér üzemeltetője csak a biztonság kedvéért kért négy napot a feladat elvégzésére, valószínűleg hamarabb végez.