Új választást akarnak – Egy bizalomvesztett, kapkodó politikus állt elő

Harminchat napja tüntetnek Bulgáriában. A tiltakozók a kormány és a legfőbb ügyész lemondását követelik. „Otsztavka” – bolgárul a jelszó, amelyre már dalt írt egy popzenekar.

A bulgáriai tiltakozó mozgalom második hónapjában végleg országos méretűvé lettek a tüntetések. Nem csak a fővárosban zárták le a fontos csomópontokat a tiltakozók, hanem Várnában, Burgaszban is és egy időre akadályokat emeltek a ruszei Duna-hídon. A tiltakozások békések, miközben nem szűnik a résztvevők elszántsága sem. A fő célpont Bojko Boriszov miniszterelnök, aki kerüli a nyilvánosságot, a kérdéseket.

A kormánypártok bojkottja miatt nem ült össze a nemzetgyűlés rendkívüli tanácskozása, ahol az ellenzéki képviselők a miniszterelnököt akarták kérdezni a válság megoldásáról. A koalíció – Boriszov pártja a GERB (Polgárok az Európai Bulgáriáért) és három kisebb szélsőjobboldali tömörülés, az Egyesült Honfiak, kivárásra játszik, nincs stratégiájuk arra, hogyan lépjenek. Az előző héten a GERB országos pártértekezletet tartott, ahol Boriszov latolgatta, mivel járna, ha lemondana, s hogyan tudnák eközben folytatni a kormányzást a jövő tavasszal esedékes választásig. A társadalom többsége viszont új választásokat akar, derült ki a AFISZ közvéleménykutató minapi kutatásából. A megkérdezettek 52 százaléka szerint a tüntetések oka a kormányzók általános politikai alkalmatlansága és tehetetlensége. Majdnem ennyien (49 százalék) a korrupció miatti dühöt tartotta a tiltakozó mozgalom kiváltójának. A közvéleménykutatásból kiderült, hogy a társadalomnak legalább a fele új választásokat kíván, míg 19 százalék szeretné, ha a jelenlegi kormány maradna hivatalban, 15 százalék pedig új kormány felállását tartaná jónak. A szociológiai vizsgálat a változás vágyát országosnak találta: a megyei központokban akarnak a legtöbben, 58 százalék új választást, a legkevésbé a falusiak 44 százalék akarnak mielőbb új kormányról szavazni.

Beszéltem telefonon egy névtelenséget kérő bolgár politikai elemzővel. Ő azt mondta, Boriszov nem csak azért nem áll elő valamilyen válságmegoldó döntéssel, mert taktikázik, s az ellenfelei kimerülésére játszik. A bulgáriai viszonyok, a maffiapolitika állapotai között nem tudhatja, mikor áll elő valaki olyan kompromittáló anyagokkal, amelyek nem csak politikai létét veszélyeztethetik. A bolgár nyilvánosságban az elmúlt napokban is felbukkant olyan vádaskodás, amely Hriszto Ivanovot, az ellenzéki Demokratikus Bulgária társelnökét vádolta maffiakapcsolatokkal. Válaszul mások hasonló vádakkal illették a miniszterelnököt. „Bojko bátya” attól is tarthat, hogy az elhúzódó válság elfogyasztja eddig kitartó rajongói táborát. A szófiai kutató egyébként úgy látja, hogy az új választás nem hoz áttörést a parlamenti arányokban. A GERB némileg csökkenő frakcióra számíthat, de a mozgalom inkább gyengítette a szocialista pártot is. A szélsőjobboldal eddigi szavazói átmehetnek a Szlavi Trifonov énekes, showman által alapított új párthoz, aki akár nyolc százalékot is kaphat, amennyire a török kisebbség DPSZ pártja számíthat. A tiltakozó mozgalom beviheti hét százalékkal Hriszto Ivanov jobbközép Európa-barát mozgalmát a nemzetgyűlésbe. Közben pártot alapított Bolgár republikánusok névvel Cvetan Cvetanov, aki évtizedekig Boriszov első számú segítője, fő szervezője volt. Neki tulajdonítják a GERB megszervezését is, legutóbb a párt parlamenti frakcióvezetőjeként ténykedett. Kettejük konfliktusában ő húzta rövidebbet, most a miniszterelnök lemondását követeli. Forrásom szerint elviheti magához a GERB bázisának egy részét.

Eközben Bojko Boriszov megpróbálja megragadni a politikai kezdeményezést. Tegnap tv-beszédben jelentette be, hogy teljesen új alkotmányt terjeszt elő. Felére csökkenti a képviselők számát és összevonja az igazságszolgáltatást irányító testületeket.

A pénteki bejelentés azonnal felzúdulást keltett, hiszen ezzel egy bizalomvesztett, kapkodó politikus állt elő.