Előfizetés
Fotó: JOSH EDELSON / AFP

Újabb tűzgóc: hibás kipufogó okozhatta a kaliforniai tűzvihart – galéria

A száraz bozótos-erdős terület szerdán kapott lángra, és az erős szélnek köszönhetően csütörtökre már több négyzetkilométert emésztett fel az Angeles Nemzeti Erdő területén. Augusztus eleje óta Los Angelestől keletre már ezreknek kellett elhagynia otthonát hasonló tűzesetek miatt. A meredek, sziklás-bozótos hegyoldalakban helikopterek segítségével mintegy 1300 tűzoltó próbálja megfékezni a lángokat. A mostani tüzeket egy dízel üzemű jármű kipufogójából kijutó égő koromrészecskék okozhatták, a hatóságok keresik az autó tulajdonosát.

Szerző

Megosztás
Füstoszlop Castaic felett a Angeles Nemzeti Erdő területén
Fotó: APU GOMES / AFP
Az amerikai államban jelenleg legalább 18 különböző helyen küzdenek a tűzoltók a lángokkal
Fotó: JOSH EDELSON / AFP
A terjedő bozóttüzek miatt az elmúlt napokban már több mint 8 ezer embert kellett evakuálni otthonából
Fotó: APU GOMES / AFP
A kaliforniai hatóságok ezúttal 500 ház kiürítésére adtak utasítást
Fotó: APU GOMES / AFP
A füst a 60 kilométerre lévő Los Angelesből is látható
Fotó: JOSH EDELSON / AFP
Olyan területeket is elért a pusztítás, melyeket az elmúlt ötven év alatt elkerültek a menetrendszerűen érkező bozót- és erdőtüzek
Fotó: JOSH EDELSON / AFP
A száraz szél és a 37-44 fokos kánikula segíti a tűz terjedését
Fotó: APU GOMES / AFP
A meredek, sziklás-bozótos hegyoldalakban helikopterek segítségével mintegy 1300 tűzoltó próbálja megfékezni a lángokat
Fotó: APU GOMES / AFP
ALL
Fotó: STF / AFP

A nap, amikor végleg kettévágták Berlint

1961-ben az NDK kormányán növekedett a nyomás, hogy az állam demográfiai összeomlását a berlini belnémet határ lezárásával akadályozza meg, ugyanis akkor már havonta 30 ezer ember menekült a nyugati oldalra. Ugyan a közel 50 ezer fős nyugati munkavállaló fizetése volt az NDK egyik legfőbb valutaforrása, augusztus 12-éről 13-ra virradó éjjel az NDK különböző fegyveres egységei mégis lezárták a nyugati szektoroknak a szovjet szektorral, illetve az NDK területével érintkező határait. Egy éjszaka leforgása alatt a gyalogos- és járműforgalom nagy része számára elvágták az átjárás lehetőségét, a váratlan határzárás Berlin lakosságát mindkét oldalon sokkolta. A fal 1989 novemberéig, a keleti határnyitásig a legszigorúbban őrzött határszakasz volt.

Szerző

Megosztás
A kordont a biztosítás ellenére számos esetben átlépték: az építkezés ideje alatt 85 keletnémet katona szökött nyugatra az épülő falon át, míg 800 polgári személy is sikerrel menekült el az NDK-ból
Fotó: DPA / AFP
A szovjet szektorban a határvonaltól beljebb, mélységi zárást és forgalomelterelést alkalmaztak, a nyugati szektorok felől az átjárást elsősorban a szögesdróttekercsek és a közvetlenül mögéjük felállított őrség akadályozta meg
Fotó: AFP
Menekültek várakoznak a nyugatnémet Marienfeld Menekültügyi Befogadó Központban
Fotó: AFP
Az eredetileg 80 átkelőhely közül csak 12-t hagytak nyitva. Elvágták a városi gyorsvasút és a metró összeköttetéseit is
Fotó: von Keussler / AFP
Egy apa és fia szalad a keleti oldal felé miután a hatóságok megengedték, hogy az apa visszahozza a nyugati városrészben rekedt fiát
Fotó: KONRAD GIEHR / AFP
Augusztus 15-én Szászországból érkező építőipari munkások fegyveres felügyelet mellett elkezdték az addig felállított drótakadályok bontását és a betonelemekből álló fal felépítését
Fotó: Guenter Bratke / AFP
A fal a szovjet és a nyugati (francia, brit és amerikai) szektorok határa mentén, de NDK-területen épült
Fotó: STF / AFP
Nyugat-Berlinben ideiglenes munkaerőhiány lépett fel, az NDK pedig fontos valutabevételi forrástól esett el
Fotó: Franz Hubmann / AFP
A határ közvetlen közelében álló épületek nagy részét küríttették és az ablakokat is befalazták
Fotó: AFP
Egy darabig érintkezhettek a város két felének lakói, de mire felépült a fal, teljesen elszigetelődtek
Fotó: Günter Bratke / AFP
A Berlin közepén húzódó műszaki zár bénítólag hatott mindkét városrészre. Megszakadtak a város egységét addig biztosító közlekedési kapcsolatok
Fotó: AFP
Az addig városközponti területek hirtelen rossz megközelíthetőségű perifériákká váltak
Fotó: Franz Hubmann / AFP
A berlini fal a valaha létezett határok közül az egyik legszigorúbban őrzött volt
Fotó: Günter Bratke / AFP
1989-ig 268 megkísérelt menekülés közül 125 végződött halállal
Fotó: Franz Hubmann / AFP
Dean Rusk, amerikai külügyminiszter élesen elítélte az akciót és egyúttal megerősítették berlini egységeiket, 1500 főnyi erősítés érkezett a városba
Fotó: AFP
RUSSIA-SUBMARINE-KURSK-ANNIVERSARY
Fotó: VIKTOR DRACHEV / AFP

Húsz éve süllyedt el a Kurszk tengeralattjáró

2000. augusztus 12-én a Barents-tengeren tartott orosz hadgyakorlat során elsüllyedt a Kurszk atom-tengeralattjáró, teljes legénysége, 118 fő veszett oda. Az 1994 decemberében hadrendbe állt 949A Antyej (NATO-kód szerint Oscar-II) típusú atommeghajtású robotrepülőgép-hordozó korának legfejlettebb tengeralattjárója volt. Oroszország hivatalosan csak két nappal később ismerte el a balesetet, amikor már a hír bejárta a világsajtót, de a későbbi vizsgálatok igazolták hogy, ha a mentés nem késlekedik, akkor sem lehetett volna megmenteni a robbanás után életben maradt matrózokat.

Szerző

Megosztás
1992-ben kezdték építeni és 1994 decemberében állt hadrendbe a második világháború legnagyobb páncéloscsatájának helyszínéról elnevezett tengeralattjáró
Fotó: AFP
Tömege 13 ezer 900 tonna, hossza 154 méter volt, fedélzetén folyamatosan 24, víz alól is kilőhető, éles töltetű támadórakétát hordozott, sebessége merülésben 32 csomó, a felszínen 16 csomó, merülési mélysége 300-500 méter volt
Fotó: STRINGER / AFP
Tervezői elsüllyszthetetlennek hitték, szerintük egy közvetlen torpedótalálatot is át kellett volna vészelnie
Fotó: STRINGER / AFP
Putyin elnökkel csak másnap hajnalban közölték a hírt, hivatalosan pedig két nap múlva ismerték be a balesetet, amikor már bejárta a világsajtót
Fotó: Vladimir Rodionov / AFP
Miután a tengeralattjáró nem jelentkezett és a gyakorlófeladatot sem hajtotta végre, keresni kezdték
Fotó: Oleg Lastochkin / AFP
Sajtótájékoztató a balesetről. Az egyik gyakorló torpedó robbant fel a vetőcsőben, amitől süllyedni kezdtek, majd a többi torpedó is felrobbant
Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
A Giant 4 óriásdaru úszott a helyszínre, hogy az üresen 13400 tonnás test roncsát kiemelje
Fotó: STRINGER / AFP
A mentésben résztvevő AS-28 "Priz" mélytengeri búvárhajó csaknem szintén szerencsétlenül járt, a hajócsavarra tekeredett halászhálót csak három nappal később tudták levágni egy búvárrobot segítségével, addig a mélyben vesztegelt
Fotó: STR / AFP
A felderító merüléseken nagyjából sikerült feltérképezni a roncs helyzetét, de a konkrét kiemelés több, mint egy évvel a baleset után kezdődött meg
Fotó: STF / AFP
A roncs köré pontonokat erősítettek, amikből kiszvattyúzva a vizet emelhettek rajta
Fotó: AFP
A kiemelés napján rendkívül mostoha időjárási körülmények voltak
Fotó: AFP
A kibukkanó tat egy része
Fotó: STRINGER / AFP
Legtovább a tatban tartózkodó 23 tengerész maradt életben, akik nevét egyikük a sötétben felírta, ők hidegben és sötétben fulladtak meg
Fotó: AFP
A későbbi vizsgálatok több biztonsági , karbantartási és kiképzésbeli hiányosságra is fényt derítettek
Fotó: STRINGER / AFP
Sugárterhelést mérnek a felhozott roncsnál, de a hajón atomtöltet nem volt, az atomreaktor lekapcsolt és a becsapódás után is épségben maradt, így sugárszennyezés nem történt
Fotó: AFP
A hajó orra megsemmisült
Fotó: AFP
A 118 fős legénység 115 tagjának holttestét sikerült kiemelni
Fotó: POOL / AFP
Tárlat a moszkvai haditengerészeti múzeumban. A baleset áldozatainak több városban is emlékművet emeltek
Fotó: VIKTOR DRACHEV / AFP