Vodkás üveg, hipós flakon, papucsok – Tetőzik a tiszai szemétáradat

Idén eddig 1,4 hektárnyi hulladék sodródott le a Tiszán és a mellékfolyókon az országba, míg tavaly egész évben „kaptunk” 1,7 hektárnyit.

Üres vodkás üveg, ukrán feliratú címkével, rumos flaska, hasonló nyelven, román áfonyaszörpös palack, magyar hipós flakon. Gyerekpapucs, női papucs, férfi papucs. Nagypapa feslett gumicsizmája, nagymama mamusza. Kiürült dezodoros, testápolós, tusfürdős dobozok, lehasznált szúnyogriasztós, naptejes tégelyek, zacskók és szatyrok garmadája. Plasztik babafejek, lábak és karok, gumiabroncsok. Bizarr látvány, ahogyan a szemétkupac – mit kupac, tíz méterekre elterülő liget! – felett egy réti sas köröz, pedig errefelé inkább vízimadarak járnak.

Kiskörén vagyunk, a vízlépcső duzzasztójánál, ahol a zsiliprendszer segítségével hetek óta tartóztatják fel és emelik ki a zömmel Ukrajnából, Romániából, és kisebb részben Szlovákiából, valamint a Tisza felső-magyarországi részéről érkező szemetet.

Áder János köztársasági elnök július elején levelet írt a román és az ukrán államfőnek, sérelmezve, hogy a korábbi ígéreteik ellenére az elmúlt időszak áradásai megint csak nagy mennyiségű hulladékot sodortak át Magyarországra. A szennyezés legfőbb oka, hogy a lakosság – megfelelő és teljes körű kommunális rendszerek híján – ebben a két országban részben a folyók árterébe rakja le a hulladékát. Szavai szerint a magyar kormány többször kérte már a szomszédos országok hatóságainak segítségét, de az együttműködés hangoztatásán túl ezt kevés érdemi intézkedés és még kevesebb javulás követte. A levélre eddig csak az ukrán elnök válaszolt – tudta meg lapunk Áder János hivatalának sajtóosztályán. Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij azt írta, hogy miután a nyugat-Ukrajnát érintő hatalmas júniusi árvíz miatt egyes infrastruktúrák szinte teljesen megsemmisültek, kezdeményezte kormányánál egy komplex árvízvédelmi stratégia kidolgozását. Emlékeztetett, hogy a beregszászi járásban, Jánosiban már épül egy hulladékfeldolgozó és válogató, továbbá keresik a potenciális befektetőt hasonló beruházásokra a nagyszőlősi és az ungvári járásban is.

– Idén alig szűk egy hónapig volt teljesen tiszta a Tisza a kiskörei vízlépcsőnél – mondta lapunknak Fejes Lőrinc, az itteni szakaszmérnökség vezetője. Az első téli végi árhullámmal, február elején menetrendszerűen megérkezett a rengeteg hulladék, amit június elejére sikerült kiszedniük. A második műanyaghullám július 27-én érkezett meg ide, s az eltakarítása várhatóan októberig eltart majd. Ebben az évben eddig 1,4 hektárnyi, zömmel plasztikhulladék sodródott le a Tiszán és a mellékfolyókon az országba, tavaly egész évben 1,7 hektárnyi ömlött ránk.

A kiskörei szakaszmérnökség közalkalmazott és közfoglalkoztatott dolgozóinak egy része emiatt a saját, normális munkája – azaz egyebek mellett a gátkarbantartás, kaszálás, vízi utak kijelölése helyett – vagy a szemét kikotrásával és elszállításával, vagy annak átválogatásával foglalkozik. Ilyenkor vízminőség kárelhárítás címén harmadfokú készültséget rendelnek el, ami egyben azt is jelenti, hogy nem a saját, „békeidőre vonatkozó” büdzséjüket költik, hanem közvetlenül az államtól kapnak pénzt a munkákra. Mint megtudtuk, sem a szennyező országok, sem a továbbszennyeződéstől megmenekített, délebbi államok nem járulnak hozzá a kármentesítés költségeihez, az teljes mértékben magyar „teher”.

Fejes Lőrinc szakaszmérnökség-vezető szerint minden évben nagyjából 20-50 millió forintot emészt fel a szemét kezelése, s ennek csak nagyon csekély része térül meg a hulladék hasznosításával. A hatalmas masszát polipkaros markolóval a duzzasztónál egy uszályra emelik, s elviszik a pár száz méterrel odébb lévő, tavaly kibővített válogatóba. Itt előbb kiszedik, és különválogatják a fehér és színes műanyagot, az üveget, a fémet és a gumit – ezeket különböző feldolgozócégek viszik el és hasznosítják –, majd az uszadékfát osztályozzák: tüzelő vagy komposztanyag lehet belőle. Tavaly az 1,7 hektárnyi – nagyjából tízezer köbméter – szemétből 557 köbméter tűzifát nyertek ki, ezeket vagy a cég dolgozói vehetik meg jutányos áron vagy adományként küldik tovább a környező falvak rászorulóinak. 8254 köbmétert komposztanyagot termeltek, s „csak” 436 köbméter, továbbhasznosításra már alkalmatlan úgynevezett kommunális szemetet vittek be a hivatalos hulladékkezelőkbe.