Üres vodkás üveg, ukrán feliratú címkével, rumos flaska, hasonló nyelven, román áfonyaszörpös palack, magyar hipós flakon. Gyerekpapucs, női papucs, férfi papucs. Nagypapa feslett gumicsizmája, nagymama mamusza. Kiürült dezodoros, testápolós, tusfürdős dobozok, lehasznált szúnyogriasztós, naptejes tégelyek, zacskók és szatyrok garmadája. Plasztik babafejek, lábak és karok, gumiabroncsok. Bizarr látvány, ahogyan a szemétkupac – mit kupac, tíz méterekre elterülő liget! – felett egy réti sas köröz, pedig errefelé inkább vízimadarak járnak. Kiskörén vagyunk, a vízlépcső duzzasztójánál, ahol a zsiliprendszer segítségével hetek óta tartóztatják fel és emelik ki a zömmel Ukrajnából, Romániából, és kisebb részben Szlovákiából, valamint a Tisza felső-magyarországi részéről érkező szemetet.
Áder János köztársasági elnök július elején levelet írt a román és az ukrán államfőnek, sérelmezve, hogy a korábbi ígéreteik ellenére az elmúlt időszak áradásai megint csak nagy mennyiségű hulladékot sodortak át Magyarországra. A szennyezés legfőbb oka, hogy a lakosság – megfelelő és teljes körű kommunális rendszerek híján – ebben a két országban részben a folyók árterébe rakja le a hulladékát. Szavai szerint a magyar kormány többször kérte már a szomszédos országok hatóságainak segítségét, de az együttműködés hangoztatásán túl ezt kevés érdemi intézkedés és még kevesebb javulás követte. A levélre eddig csak az ukrán elnök válaszolt – tudta meg lapunk Áder János hivatalának sajtóosztályán. Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij azt írta, hogy miután a nyugat-Ukrajnát érintő hatalmas júniusi árvíz miatt egyes infrastruktúrák szinte teljesen megsemmisültek, kezdeményezte kormányánál egy komplex árvízvédelmi stratégia kidolgozását. Emlékeztetett, hogy a beregszászi járásban, Jánosiban már épül egy hulladékfeldolgozó és válogató, továbbá keresik a potenciális befektetőt hasonló beruházásokra a nagyszőlősi és az ungvári járásban is. – Idén alig szűk egy hónapig volt teljesen tiszta a Tisza a kiskörei vízlépcsőnél – mondta lapunknak Fejes Lőrinc, az itteni szakaszmérnökség vezetője. Az első téli végi árhullámmal, február elején menetrendszerűen megérkezett a rengeteg hulladék, amit június elejére sikerült kiszedniük. A második műanyaghullám július 27-én érkezett meg ide, s az eltakarítása várhatóan októberig eltart majd. Ebben az évben eddig 1,4 hektárnyi, zömmel plasztikhulladék sodródott le a Tiszán és a mellékfolyókon az országba, tavaly egész évben 1,7 hektárnyi ömlött ránk.

A kiskörei szakaszmérnökség közalkalmazott és közfoglalkoztatott dolgozóinak egy része emiatt a saját, normális munkája – azaz egyebek mellett a gátkarbantartás, kaszálás, vízi utak kijelölése helyett – vagy a szemét kikotrásával és elszállításával, vagy annak átválogatásával foglalkozik. Ilyenkor vízminőség kárelhárítás címén harmadfokú készültséget rendelnek el, ami egyben azt is jelenti, hogy nem a saját, „békeidőre vonatkozó” büdzséjüket költik, hanem közvetlenül az államtól kapnak pénzt a munkákra. Mint megtudtuk, sem a szennyező országok, sem a továbbszennyeződéstől megmenekített, délebbi államok nem járulnak hozzá a kármentesítés költségeihez, az teljes mértékben magyar „teher”. Fejes Lőrinc szakaszmérnökség-vezető szerint minden évben nagyjából 20-50 millió forintot emészt fel a szemét kezelése, s ennek csak nagyon csekély része térül meg a hulladék hasznosításával. A hatalmas masszát polipkaros markolóval a duzzasztónál egy uszályra emelik, s elviszik a pár száz méterrel odébb lévő, tavaly kibővített válogatóba. Itt előbb kiszedik, és különválogatják a fehér és színes műanyagot, az üveget, a fémet és a gumit – ezeket különböző feldolgozócégek viszik el és hasznosítják –, majd az uszadékfát osztályozzák: tüzelő vagy komposztanyag lehet belőle. Tavaly az 1,7 hektárnyi – nagyjából tízezer köbméter – szemétből 557 köbméter tűzifát nyertek ki, ezeket vagy a cég dolgozói vehetik meg jutányos áron vagy adományként küldik tovább a környező falvak rászorulóinak. 8254 köbmétert komposztanyagot termeltek, s „csak” 436 köbméter, továbbhasznosításra már alkalmatlan úgynevezett kommunális szemetet vittek be a hivatalos hulladékkezelőkbe.

Változatlan stabil kilátással megerősítette pénteken Magyarország államadós-osztályzatát a Fitch Ratings és a Standard & Poor's. A két nemzetközi hitelminősítő egyaránt befektetési ajánlású, "BBB" szintű besorolással tartja nyilván a hosszú futamú szuverén magyar forint- és devizaadósság-kötelezettségeket. A Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítő részlege (S&P Global Ratings) a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemelte: várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) - ha a gazdaságot nem érik a Covid-19-járványhoz hasonló további sokkok - 2022 elejére, a legtöbb térségbeli országot megelőzve újból eléri a járvány előtti szintjét. A cég hangsúlyozza: az átfogó monetáris és költségvetési válaszintézkedések elérhetik a hazai össztermék 20 százalékát, és ennek nagyobb részét a pénzügypolitika lépései adták. Az S&P előrejelzése szerint a magyar GDP-érték 2020 egészében 5 százalékot meghaladó mértékben csökken, a hazai össztermékhez mért államháztartási hiány meghaladja a 6 százalékot. Az elemzés szerint azonban a magyar osztályzat stabil kilátása az S&P azon nézetét tükrözi, hogy a magyar gazdaságban már jövőre kilábalás kezdődik, és ez lehetővé teszi, hogy a hatóságok újból ellenőrzésük alá vonják a költségvetést. Az S&P Global Ratings közölte: alapeseti előrejelzése az, hogy a GDP-arányos nettó magyar államadósság-ráta 2020 után ismét lefelé tartó pályára kerül. A cég becslése szerint a magyar hazai össztermék reálértéken számolva kisebb mértékben csökkent az idei év első felében, mint más közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban. A Standard & Poor's minősítési részlegének elemzői 2020 egészére 5,1 százalékos GDP-visszaeséssel számolnak a magyar gazdaságban, és úgy tartják, hogy ha nem lesz második járványhullám, a magyar gazdaság teljesítménye 2020 második negyedében érhette el mélypontját. A cég várakozása az, hogy a magyar kormány a következő hónapokban a költségvetési ösztönző intézkedések jelentős részét kifuttatja. A várt ütemű gazdasági kilábalás és a közfinanszírozás konszolidálását célzó egyértelmű készség alapján az Standard & Poor's azzal számol, hogy az államháztartási hiány 2022-től ismét a GDP-érték 2 százaléka körüli szintekre süllyed vissza, alacsonyabbra, mint számos térségbeli társgazdaságban és jóval alacsonyabb szintre a maastrichti stabilitási kritériumrendszerben kijelölt 3 százalékos felső tűréshatárnál. Mindezek alapján az S&P Global Ratings előrejelzése az, hogy a likvid eszközöktől megszűrt államadósság-ráta az idei évre várt 72 százalékos tetőzés után 2023-ig a hazai össztermék 67 százalékára csökken. A cég megjegyzi, hogy még ez a szint is a legmagasabbak közé tartozik a közép- és kelet-európai térségben. A Standard & Poor's a magyar államadós-osztályzat idei első, februári időpontjában felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az addigi stabilról a magyar szuverén besorolás kilátását, mindenekelőtt a magyar gazdaság váratlanul erőteljes növekedési teljesítményével indokolva a lépést. A cég azonban április 28-án soron kívül a korábbi stabilra módosította vissza a magyar államadósság-kötelezettségek osztályzati kilátását, mindenekelőtt a koronavírus-járvány várható gazdasági hatásaival indokolva a lépést. Az S&P az azóta is érvényes stabil kilátással erősítette meg pénteken a magyar államadós-osztályzatot. A Fitch Ratings, amely szintén péntekre tűzte ki a magyar besorolások idei második felülvizsgálatát, ugyancsak változatlan stabil kilátással erősítette meg a "BBB" szintű hosszú távú osztályzatot. Ehhez fűzött elemzésében közölte: várakozása szerint a magyar GDP-érték az idén 5,9 százalékkal csökken, jövőre 5,4 százalékkal növekszik. A Fitch prognózisa szerint a magyar államháztartási hiány az idén a hazai össztermék 5,8 százalékára emelkedik a tavalyi 2 százalékról, de a 2021-2022-es időszak átlagában 3,4 százalékra csökken. A cég hangsúlyozta: ez az előrejelzése arra a feltételezésre alapul, hogy a gazdaságösztönző költségvetési kiadások zöme az idei évre összpontosul. A Fitch Ratings várakozása szerint a GDP-arányos államadósság-ráta 2020 végéig 78,3 százalékra növekszik és 2021-2022 átlagában 73,8 százalék lesz. A cég közölte: az általa érvényben tartott "BBB" magyar államadós-besorolás tükrözi egyrészt az erőteljes szerkezeti mérőszámokat, a stabil bankrendszert és a térségi társgazdaságokénál erősebb növekedési előtörténetet, másrészt figyelembe veszi a magas államadósság-rátát és a korábbi unortodox makrogazdasági politikából eredő kockázatokat is. A magyar államadós-besorolás kilátása jelenleg mindhárom globális piacvezető hitelminősítőnél stabil. A harmadik nagy hitelminősítő, Moody's Investors Service ugyanakkor az S&P és a Fitch osztályzatánál egy fokozattal alacsonyabb, "Baa3" - a másik két cég módszertanában "BBB mínusz"-nak megfelelő - besorolást tart érvényben Magyarországra. A Moody's idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először március 27-én szerepelt; legközelebb szeptember 25-én kerül sorra. A Moody's az idei első, márciusi időpontban nem vizsgálta érdemben Magyarország államadós-besorolását, így nem jelentett be módosítást a "Baa3" szintű osztályzatra, sem annak stabil kilátására.

Pénteken tudták meg a szakszervezeti vezetők, hogy az ISD Dunaferr Zrt. felmondta a velük kötött kollektív szerződést, amelyben többek közt a dolgozói juttatásokat is rögzítik – írja a hvg.hu. A legutóbbi vita tárgya a két fél között egyrészt egy leépítésről, másrészt arról szólt, hogy a kollektív szerződésben is rögzített, úgynevezett szabadságos bér kifizetése körül idén nézeteltérés volt a felek között. Molnár László, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség vezetője a portálnak azt mondta, a Dunaferr a rossz gazdasági helyzettel, illetve azzal magyarázta a lépést, hogy megromlott a munkaügyi kapcsolata a szakszervezetekkel, ám szerinte a rossz munkaügyi kapcsolatok nem indokolják a rossz gazdasági helyzetet, továbbá hiába romlott meg a felek közötti viszony, emiatt nem kellene felmondani egy kollektív szerződést. A kollektív szerződés egyébként maga rögzíti, hogy azt – bármelyik fél által – csak hat hónapos felmondási idővel lehet felmondani, addig a benne foglalt juttatásokat továbbra is ki kell fizetnie a cégnek. Molnár szerint a következő lépés az lesz, hogy új kollektív szerződésről fognak tárgyalni a cégvezetéssel. Arra a kérdésre, hogy ha megromlottak a kapcsolatok, akkor van-e esély egy új szerződés megkötésére, úgy válaszolt: „Kell, hogy legyen, mert ez a vállalat sorsáról fog dönteni. Szerintem ezzel a lépéssel sokkal nagyobbat ártott a vállalat a saját jövőjének, mintha korábban leültek volna tárgyalni. Ha az elmúlt években kiharcolt vívmányok csorbát szenvednek, akkor sok munkavállaló elhagyja a céget. Sőt, a bizonytalanságot látva az is valószínűsíthető, hogy a beszállítók is biztosabb partner után néznek.”