– Legkésőbb 2011. december 23-ára világossá vált, hogy az egyéni kerületben csak akkor van esélye az ellenzéknek, ha egyetlen jelöltjük indul a kormánypárt emberével szemben. A Fidesz ekkor szavazta meg az új választójogi törvényt (vjt.), amellyel eltörölte a menet közbeni alkukat lehetővé tevő kétfordulós rendszert. Ha innen nézzük, majdnem kilenc éves késésben vannak az ellenzéki pártok. Persze 2014-hez és 2018-hoz képest, amikor egyáltalán nem tudtak megegyezni, jelentős az előrelépés – mondta a Népszavának László Róbert a csütörtöki politikai bejelentést értékelve. Mint arról a Népszava is beszámolt, az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az LMP a Momentum és a Jobbik elnöke tegnapelőtt megállapodott abban, hogy 2022-ben mind a 106 egyéni választókerületben egyetlen ellenzéki jelöltet indítanak.
A Political Capital választási szakértője szerint a 2019-es európai parlamenti voksolás után már világos volt, hogy a választási együttműködésnek nem lesz „kerékkötő pártja”, az októberi önkormányzati választás pedig megmutatta, hogy a gyakorlatban is működik a stratégia. László Róbert szerint az a minimum, hogy "a 106 egyéni körzetről el tudtak fogadni egy elvi döntést”, mert a neheze még csak most jön. A következő hónapokban olyan kérdésekről kell majd megállapodni, hogy legyen-e előválasztás, ha igen, mind a 106 körzetben megtartsák-e. Szintén kulcskérdés, hogyan választják majd ki a miniszterelnök-jelöltet, ahogy azt sem tudjuk még, hogy a csütörtöki deklarációt kiadó öt párt hány listát akar, esetleg belemennek-e a közös névsorba.
László Róbert úgy véli, tévhit, hogy több lista kevesebb mandátumot eredményez, mert a töredékszavazatok szinte ugyanúgy hasznosulnak. Legfeljebb akkor járhatnak rosszul a pártok, ha valamelyik lista a bejutási küszöb alatt végez. A vjt. ugyanis kiköti: ha több párt összeáll, akkor a léc nem 5, hanem – a résztvevők számától függően – 10 vagy 15 százalékon van. Azt „szinte lehetetlen felmérni, hogy a választók milyen listát, listákat szeretnének. Biztos készülnek majd erre kutatások, de a pártvezetők várhatóan zsigerből döntenek majd”. Az viszont meglepte a Political Capital munkatársát, hogy nem volt „kibeszélés”, az öt párt fegyelmezetten megosztotta ugyanazt a rövid sajtóközleményt.
Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője szerint is előrelépés a mostani bejelentés az ellenzék szempontjából. A szakértő szerint ugyanakkor ez még mindig nem jelenti, hogy biztosan közös indulás lesz 2022-ben, „hiszen bármelyik szereplőnek lehetősége van felmondani egy ilyen megállapodást arra hivatkozva, hogy a körülmények megváltoztak, még ha ennek most kicsi is a valószínűsége". Az elemző úgy véli, az egyik kulcskérdés, hogy egy vagy több lista lesze-e. Utóbbi esetében ugyanis listánként legalább 27 egyéni jelöltet is indítani kell, ráadásul „a Fidesztől nem idegen, hogy menet közben változtasson a verseny szabályain, felemelheti ezt adott esetben 50-re is”. A közös lista leegyszerűsítené a képletet, hiszen egy Orbán Viktorról szóló népszavazássá transzformálná a parlamenti voksolást. Ugyanakkor Nagy Attila Tibor szerint ennek is van hátulütője: a közös listán egymás közelébe kerülnének olyan nevek – például Gyurcsány Ferenc, Fekete-Győr András és Jakab Péter –, akik teljesen másfajta politikai attitűdöt képviselnek, így magyarázkodni kényszerülnének a táboruk előtt. Ennek ellenére úgy véli, „nincs elkésve az ellenzék, elég lesz a listák kérdésében jövőre dönteni”, sürgetőbb lenne viszont a programok összehangolása. – Szokás azt mondani, hogy a választót ez ma már nem érdekli, de nem értek egyet ezzel. A programok összehangolása nélkül nem fognak tudni az ellenzéki pártok politikusai konkrét megoldásokat javasolni a választókat érintő mindennapi problémákra, ami igenis fontos tényezője a hatékony kampánynak – fogalmazott. Szerinte „pusztán Orbán-ellenességgel, peformanszokkal nem lehet megverni a Fideszt, legfeljebb akkor, ha bezuhan a kormánypárt népszerűsége. De ennek semmi jelét nem látni egyelőre”.
