Előfizetés

Bika: olcsó, de halálos dizájnerdrog

Balassa Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.17. 10:40

Új dizájnerdrog szedi az áldozatait idehaza. A „4fmdmb-bica” elnevezésű szintetikus kannabinoid eddig 11 ember életét követelte, az érintettek 23 és 36 év közötti kábítószer-használók voltak.
A bika néven ismert szerből néhány kattintás után egyszerre akár 20 kilogramm is rendelhető kínai internetes oldalakról. De ugyanezt a bika elődjeivel is könnyedén megtehették a felhasználók. Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus főorvos, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke lapunk kérdésére figyelmeztetett: hasonló veszélyes, új pszichoaktív anyagok (UPA) hosszú évek óta jelen vannak a piacon. „Ez az eset emlékeztet a 2015 júniusira, amikor rövid idő leforgása alatt hasonló számban haltak meg fiatalok hasonló szer miatt, azt ADB-FUBINACA-nak hívták. Akkor a probléma ugyanaz volt, ami valószínűleg most is, hogy túl magas dózisban került forgalomba” – emlékeztet Szemelyácz János. „Azt a szert viszonylag gyorsan betiltották, de fél évvel később már – kémiai módosítás nélkül – piacvezető volt a herbálok között. Ennyit a probléma pusztán rendészeti eszközökkel történő megoldásának hatékonyságáról.” Az új pszichoaktív anyagok 2008-2010 táján jelentek meg a serkentőszerek kínálatában. Akkoriban a többi között a MDPV és a mefedron vált a legismertebbé, mindkettő mint növénytáp bukkant fel a piacon. Nem sokkal később, 2011 körül érkezett a JWH-018, melyet „biofűként”, azaz legális gyógyfüvekből összeállított, veszélytelennek mondott növényi keverékként kezdtek terjeszteni. Rövidesen kiderült, hogy szintetikus kannabinoid, és sokkal kártékonyabb a hagyományos kannabisznál. Ezt aztán a következő években több száz hasonló anyag követte: 2015 körül a szintetikus kannabinoidok vették át a piacvezető pozíciót. Az új pszichoaktív anyagok közül Európai Unióban ez ideig mintegy 750 félét azonosítottak, Magyarországon 130-150 jelent meg közülük. „A piaci részesedésük 2016 után csökkenni kezdett, és újra a klasszikus szereket kezdték használni a fogyasztók, de a szegények között, jellemzően a szegregátumokban és a fiatalabb korcsoportokban továbbra is nagyszámú felhasználót találunk. A kábítószert kipróbáló 20 év alattiak többsége új pszichoaktív anyaggal ismerkedik meg először, mivel internetes rendeléssel és kiszállítással könnyen hozzáférhető, és akár a zsebpénzből is megfizethető” – mondja az addiktológus főorvos. Halálesetek a felhasználók egészségi állapotáról függően is bekövetkezhetnek, mondja a főorvos, de előfordulhat olyan fatális kimenetel is, hogy a díler egyszerűen „elméri az adagot”. Ezeknek a szereknek a hatását egyébként olykor maguk a fejlesztőik sem tudják pontosan, és lényegében a felhasználókon kísérleteznek. „A dizájnerdrogok ellen nem könnyű fellépni, de a hazai szakmai és pénzügyi feltételrendszer egész egyszerűen katasztrofális. A magyar kormány nemigen áldoz erőforrásokat a probléma megoldására, ami rendkívül sajnálatos – fogalmaz Szemelyácz János. – A pszichoaktív anyagokat tartalmazó C-lista üzemel ugyan 2012 óta, de az önálló Országos Addiktológiai Centrum 2017. április elsejei megszűnése óta lényegében nincs új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos kockázatelemzés. A szakmai szervezetek finanszírozását segítő normatíván felüli, amúgy nevetségesen kevés 350 millió forintos pluszforrást pedig elvitte a koronavírus-járvány miatti átcsoportosítás.” Szemelyácz János szerint a politika talán azt várja, hogy a probléma megoldódjon magától, mint ahogy ez hepatitis C-vel történt. 2012-ben finanszírozás hiányában több nagy tűcsereprogram bezárt, és a hepatitis C gyors terjedésnek indult. Viszont 2013-14 körül a használók nagy része herbálszívásra állt át, így csökkent a tű- és fecskendőhiány miatti járványveszély, majd az addig 50 százalékban gyógyíthatatlan betegség kezelésére olyan gyógyszerek jelentek meg, melyektől meggyógyulhat minden fertőzött. A dolgok akkor, mondhatni, szerencsésen alakultak. A mostani sajnálatos halálesetek rávilágítanak a tarthatatlan helyzetre, ám az ilyenkor szokásos felszisszenéstől biztosan nem fog semmi változni. A nyomornegyedek lakóinak kilátástalan élethelyzetére az olcsó és gyakran végzetes drogok adnak látszatmegoldást, és a felhasználók segítség nélkül nehezen térnek le erről a semmibe vezető pályáról. A Magyar Addiktológiai Társaság több fórumon jelezte a helyzet tarthatatlanságát, melyben szerepet játszik a koncepciónélküliség és a forráshiány. Észrevételeiket több illetékes minisztérium felé is megfogalmazták, korábban Pintér Sándor belügy- és Gulyás Gergely kancellária-, legutóbb Kásler Miklós humánerőforrás-miniszter felé. A válasz, pláne a hathatós, várat magára.

Végeláthatatlan C-lista

Az új pszichoaktív anyagok vagy dizájnerdrogok a már illegális drogokhoz hasonló hatású tudatmódosítók, de molekulaszerkezetük eltér azoktól (többnyire emberi fogyasztásra nem alkalmas potpurriként, fürdősóként vagy növénytápszerként jelennek meg a webshopokban), és nem kerülnek fel automatikusan a kábítószerek listájára. Létrehoztak nekik egy ideiglenes listát, ez a C-lista. Innen legfeljebb 1+1 év alatt, kockázatelemzést követően kerülhetnek az „igazi” drogokat tartalmazó A-listára. E szerek előállítása, forgalmazása, behozatala és kivitele 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fogyasztókat korábban nem büntették, 2013-tól azonban a megszerzés és a tartás is szabálysértés, írja az INDIT Közalapítvány, amelynek Szemelyácz János főorvos a szakmai vezetője. Itt viszont komoly problémát jelent, hogy a szabálysértési hatóság csak közérdekű munka, illetve pénzbüntetés szankciókat alkalmazhat, így az ezzel élők nem kerülhetnek elterelésbe, azaz kezelésbe vagy prevenciós folyamatokba.

Potensebb második hullám

A 2012-ben bevezetett C-lista nem volt képes véget vetni a dizájner drogok áradatának, írja a Drogriporter: azóta is egyre nagyobb számban kerülnek a hazai piacra új pszichoaktív szerek, amelyek gyakran jóval potensebbek, mint a dizájnerdrogok első hulláma. Nem beszélve a „klasszikus” drogokról, mint amilyen természetes kannabisz vagy a stimuláns partidrogok közül például az MDMA, amelyek hatásaikat tekintve jóval kiszámíthatóbbak és kevésbé kockázatosak.

A kiszáradó brandenburgi tó a klímaváltozás újabb szimbóluma

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.16. 20:09

Fotó: Moritz Vennemann / AFP / Picture-Alliance
A Seddini-tó az elmúlt években átlagosan évente 60 centiméterrel lett sekélyebb.
A kiszáradó brandenburgi Seddiner See a klímaváltozás szimbóluma helyi tudósok szerint. Az évek óta visszatérő nyári hőhullámok és a minimális csapadék miatt Németország keleti részének tóvidékén kiszáradnak a tavak, ami pusztulást jelent a vizek állat- és növényvilágának és kárt a helyi lakosoknak.
A Berlintől délkeletre lévő Seddini-tó (Seddiner See) az elmúlt években átlagosan évente 60 centiméterrel lett sekélyebb

– mondta Knut Kaiser helyi geográfus, aki szerint ez a régió tava „végének kezdete”.
„Drámaibban kifejezve: a Seddini-tó itt, Brandenburgban a klímaváltozás fenyegető jóslata”

– fogalmazott a Reutersnek adott interjúban.

A 218 hektáron elterülő tavat a talajvíz táplálja, kiszolgáltatva a csapadéknak és az emberi vízhasználatnak. 2013-ban a tó eléggé tele volt ahhoz, hogy egy kisebb szomszédos tóba is átfolyjon. 2020-ban a vízparti mólók szárazak és magasan kiemelkednek a vízből. Németországban Brandenburg tartományban van a harmadik legtöbb tó, de a második a legszárazabbak között a német meteorológiai intézet szerint. A tavalyi és a tavalyelőtti szárazság után a tó valószínűleg nagy mennyiségű vizet veszít idén is – vélte Kaiser. Abban egyetértenek a tudósok, hogy a brandenburgi tavak fő problémáját a klímaváltozás jelenti, az emberi tevékenység is szerepet játszik benne. A nádasok, melyek tisztítják a vizet és szaporodási helyet nyújtanak a halaknak, ki vannak téve az alacsony vízállásnak, ezenkívül a parton járó emberek is letapossák. A helyi halászoknak is gondot okoz a csökkenő víz: eddig elég halat fogtak ahhoz, hogy eltartsák magukat, most más forrás után kell nézniük.

Budapesten is nyílt hibrid hotel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.16. 18:00

Az épületben korábban Krúdy, Kosztolányi és Karinthy köteteit nyomtatták.
A NETIZEN befektetői Moszkva és Szentpétervár után Budapestet választották új projektjük helyszínéül. A beruházók közleményében az áll: a hibrid hotel koncepció lényege, hogy egyszerre nyújtanak hotel szolgáltatásokat és ugyanilyen színvonalon elérhetőek a hostelekhez hasonló árfekvésű kettő, négy, hat, nyolc és tíz ágyas szobák, vegyes vagy kizárólag női vendégeket fogadó változatban. A hibrid hotellé alakult épületben, az Athenaeum székházában korábban Krúdy, Kosztolányi és Karinthy köteteit nyomtatták, majd itt volt a Népszava szerkesztősége is. A közlemény szerint a kialakításánál a modern dizájn mellett a beruházók az eredeti, századelős építészeti stílus előtt is tisztelegnek. Az épület tetejére visszakerült a második világháború alatt eltűnt, ám most az eredeti források alapján műkőből kifaragott, 2,1 méteres Pallasz Athéné-szobor, hogy újfent tisztes távolságból figyelje a Rákóczi úton hömpölygő tömeget. Kiemelkedő a helyreállított eredeti homlokzat is, melyet világhírű Róth Miksa mozaikjai díszítenek immáron 1898 óta, valamint az előcsarnokban határozottan tekergő, kék színben pompázó kovácsoltvas csigalépcső. A mozgáskorlátozottak igényeire is figyeltek a kivitelezők: akadálymentesített szoba, fürdőszoba és speciális lift áll a rendelkezésükre.