Az amerikai adminisztráció utólag elégedettséggel veheti tudomásul, hogy Mike Pompeo külügyminiszter európai körútjának állomásai közé nem iktatták be Budapestet, hiszen az amerikai elnökválasztás közeledtével kellemetlen lenne olyan politikusokkal fotózkodnia az amerikai diplomácia vezetőjének, akik nem hajlandóak nyíltan elítélni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt az államfőválasztás elcsalása és a tüntetők elleni terror miatt. Igaz, Washington nem is tervezte, hogy Magyarországot is beiktassa Pompeo programjába, mivel a magyar kormányt menthetetlennek tartják a Kínához és más keleti diktatúrákhoz fűződő viszonya miatt.
Persze az amerikai diplomácia sem ugyanaz, mint néhány éve volt. Az amerikai külügyminiszter célja ugyanis már nem a transzatlanti viszony erősítése, hanem Európai Unió megosztása. A cseh sajtó találóan anti-Kína útnak nevezte Pompeo vizitjeit, mert a washingtoni elnök azt kívánta elérni, hogy minél több ország utasítsa el a kínai Huawei cég szerepvállalását az adott állam 5G hálózatának kiépítésében. Az Egyesült Államok szerint Kína kémkedésre akarja felhasználni a céget, ami lehet, hogy igaz, de a Trump adminisztrációt elsősorban nem a demokratikus alapjogok védelme vezérli, hanem a Huaweinél jóval drágább amerikai cégeket akarja helyzetbe hozni.
Pompeo látogatása felemás sikert hozott. Miközben a Janez Jansa kormányfő vezetésével az illiberális táborba lépett Szlovénia önként és dalolva csatlakozott az amerikai kezdeményezéshez, az erről szóló megállapodást már korábban aláíró Lengyelországban pedig különösen lelkesen fogadták a beígért ezer amerikai katona miatt, Prágában óvatos, Bécsben viszont egyértelmű elutasításra talált. Még azok a szavai sem hatották meg vendéglátóit, hogy Kína nagyobb fenyegetést jelent a világra, mint a Szovjetunió a hidegháború idején.
Washington a jelek szerint nem fogja fel: Európának ezen a fertályán nem Pekinget, hanem Moszkvát látják a legnagyobb fenyegetésnek. Vannak persze kivételek, de mint tudjuk, azok csak erősítik a szabályt.