Szabad szemmel - Orbánról, Erdoganról és Putyinról vesz példát a szerb elnök

Nemzetközi sajtószemle, 2020. augusztus 17.

A szerb elnök támadást indított odahaza a szabadság maradéka ellen, és ehhez bőséges támogatást kap az EU-ban, illetve az Európai Néppártban Orbán Viktortól. Ilyenformán Brüsszel csak igen szőrmentén bírálja a fejleményeket, noha Szerbiában független újságírók és civil aktivisták ellen folyik nyomozás, mivel Vucic hatalmát fenyegetik. Bár a politikus pártja a közelmúltban a mandátumok háromnegyedét szerezte meg a választásokon, a nyugalom azóta sem áll helyre. A kormány ugyanis rosszul kezelte a vírusválságot, emiatt pár hete erőszakos összecsapások robbantak ki. Most már sok ezer orvos is csatlakozott a tiltakozásokhoz, mivel az egészségügyi hatóságok csődöt mondtak.

Közben a sajtó nyilvánosságra hozta az Örményországgal kötött fegyverüzlet részleteit, és az eset mindennél jobban rávilágít a korrupció és a szervezett bűnözés méreteire. Arról nem beszélve, hogy diplomáciai viszályt idézett elő Azerbajdzsánnal. De a kedélyek nem nyugodtak meg a választás miatt sem, hiszen tömegesen szegték meg a szabályokat és többször is megpróbálták meghamisítani az eredményt, noha a legtöbb ellenzéki párt bojkottálta a szavazást.

Ebben a kényes helyzetben veszi tűz alá Vucic a szabadság utolsó bástyáit. Kb. 40 NGO ellen zajlik vizsgálat pénzmosás és terrorista kapcsolat gyanújával, köztük olyanok ellen, mint a Helsinki Bizottság és a Belgrádi Emberi Jogi Központ. De nyomoznak független szerkesztőségek ellen is, amelyek már sok borsot törtek a hatalom orra alá, feltárva annak vaskos visszaéléseit. Továbbá csaknem két tucat magánszemélyre is kiterjed az eljárás. A pontos okot azonban nem adták meg.

Egy Bécsben dolgozó Balkán-szakértő azt mondja, az államfő a hatalom megszállottja, aki csillapíthatatlan vágyat érez, hogy egyre nagyobb ellenőrzést gyakoroljon országa fölött. Vedran Dzihic hozzáteszi ugyanakkor, hogy Vucic rendkívül rosszul viseli a bírálatokat. Amikor pedig nekimegy a civileknek és a médiának, akkor olyan autokratákról vesz példát, mint Putyin, Erdogan vagy Orbán.

Mivel az ellenzék gyenge és megosztott, az elnök uralmát leginkább a sajtó veszélyezteti, mert a leleplezések időről időre közfelháborodást váltanak ki, amit azután tüntetések követnek. Az EU vagy Berlin azonban nemigen mukkan meg, mert számára az a fontos, hogy Szerbia partner legyen a koszovói rendezéshez.

Ehhez járul, hogy Vucsicsnak Orbán személyében nyílt szószólója van az unióban. Mind a Fidesz, mind az SNS az EPP tagja. A magyar kormányfő lelkesen támogatja, hogy Szerbia mielőbb csatlakozzon a 27-ekhez. Azt reméli, hogy ily módon erősödhet az illiberális ellensúly Brüsszellel szemben. Dzihic megállapítja, hogy az illiberális európai szövetség terve alapvetően unió- és demokráciaellenes. Ezért látnivaló, hogy reménytelen a nyugati taktikázás, mert az ilyen politikusokat nem lehet megszelídíteni és a jogállam oldalára állítani. Úgy hogy Brüsszelnek előbb-utóbb a szerb demokratikus erők pártjára kell kelnie, különben oda a hitele.

Süddeutsche Zeitung

Fő a feje a német kormánynak az uniós soros elnökeként, miként is lehetne segíteni a tiltakozó fehérorosz tömegeknek úgy, hogy Lukasenko nem mondhassa: külföldről gerjesztik a megmozdulásokat. Berlin egységes fellépést szorgalmaz az EU részéről. Hírek szerint a külügyminiszter különösen ebben a kérdésben igyekszik elkerülni minden megosztottságot, miközben elfogadhatatlannak nevezi, ami a beloruszoknál lejátszódik. Ami nem egyszerűen a választás elcsalására, hanem elsősorban a tüntetők ellen bevetett erőszakra vonatkozik.

Maas tisztában van azzal, hogy főként Lengyelország és a három balti köztársaság figyeli éberen, kellő erély tanúsít-e Németország, illetve Brüsszel. Ám a feladat igen kényes, noha Magyarország is jelezte a szakminiszterek pénteki tanácskozásán, hogy támogatja a szankciókat. Azok ügyében mégsem született végleges döntés az on-line konferencián, csupán azt mondták ki, hogy az EU Külügyi Szolgálata állítson össze listát azokról a belorusz vezetőkről, akiket beutazási tilalommal kíván sújtani a szervezet. Talán a hónap végére meglesz a névsor, de nagyon pontosan kell kalibrálni, nehogy olyanokat érintsen, akik nem szolgáltak rá.

Bonyolítja a dolgot, mit kellene tenni Oroszországgal. Ráadásul éppen most támadt vita a törökök és görögök között a földgázkitermelés joga miatt a Földközi-tenger keleti medencéjében. Úgy tudni, hogy a múlt pénteken éppen Athén gátolta meg az egyértelmű uniós külügyminiszteri határozatot, mert Németország közvetíteni próbál a viszályban, ám kifogásolta, hogy a görögök a minap különszerződést kötöttek Egyiptommal a lelőhely feltárásáról.

FAZ

A konzervatív újság feltűnőnek nevezi, hogy a kormány közeli Magyar Nemzet élesen bírálta a szombaton aláírt egyezményt, amely előirányozza, hogy az Egyesült Államok további ezerrel növeli a Lengyelországban állomásozó amerikai erők 4500-as létszámát. Duda elnök azt közölte Pompeo külügyminiszter jelenlétében a varsói ceremónián, hogy a szerződés további biztosíték, mármint hogy a két ország katonái veszély esetén közösen harcolnak.

A magyar lapvélemény azért fura, mert Orbán Viktor a lengyel kormány legszorosabb szövetségesének számít az EU-ban és támogatja azt a jogállam kapcsán folyó vitában a Bizottsággal szemben. A kommentár mégis azt állítja: semmi alapja sincs az állítólagos orosz veszélynek, amivel a tengerentúli egységek jelenlétét igazolják lengyel földön. Továbbá hogy az USA a lépéssel vélhetően nem kerülni, hanem felszítani igyekszik a viszályt.

FAZ

Vízhiánytól szenved a Fertő-tő, természetvédők azonban elutasítják, hogy mesterségesen vigyenek utánpótlást a térség egyetlen sztyeppetavába. A vízszint 30 centivel marad el a szükségestől, utoljára a 60-as évek közepén volt ennyire alacsony. Emiatt csak fél terheléssel közlekedhet az átkelő hajó és akadályokban ütköznek a vízi sportok is. Az úszók gyakran iszappal összekenve jönnek ki a mederből.

De hát mostanában igen szárazak a telek, és hat a klímaváltozás is, ezért nagy az aggodalom e természeti kincs miatt, amely osztrák oldalon nagyban befolyásolja a régió gazdaságát is. Ideértve az idegenforgalmat, valamint a telekárakat. A túloldalon a legnagyobb földtulajdonos az Esterházy-család, amely úgy látja, hogy a Tószögnek vízre van szüksége, már csak a mezőgazdaság érdekében is. Azt semmiképpen sem szabad megengedni, hogy kiszáradjon a tó. De ha egy nap 30 fok van, akor egy centivel apad a szint.

Egy burgenlandi szakértő megerősíti, hogy nincs idő totojázni, mert ha még 3-4 olyan aszályos év jön, mint amilyen 2003-ban volt, akkor száraz lábbal lehet átkelni a tavon. És nem elég, hogy nincs elég eső, a maradék víz egyre jobban melegszik. Továbbá erős szélben nagy mennyiség szivárog el a nádason keresztül.

A tartományi kormány elképzelhetőnek tartja, hogy a Mosoni-Dunából vezessék át a minimálisan szükséges mennyiséget, és abból öntözhetnének is. Hiszen a talajvíz szintje is fokozatosan csökken, az meg a szőlős gazdáknak okoz gondot. A zöldek azonban kifogásolják, hogy a Duna-víz összetétele teljesen más, és ez felborítaná az ökorendszert. A WWF egyenesen környezetvédelmi katasztrófának minősíti az elképzelést. Mert pl. beindulna az iszaposodás és az algásodás. A környéken egyébként idáig várakozáson felül teljesít a turizmus, járvány ide vagy oda.

Die Presse

Ellenvéleményt jelent be a lap egyik volt munkatársa a Fertő-tónál tervezett magyar idegenforgalmi fejlesztés ügyében. Gudula Walterskirchen úgy véli, hogy nem magyarok, hanem mindenekelőtt az osztrákok teszik tönkre a tájat, mert évtizedek óta lerabolják a természetet Burgenlandban. Nem kétséges – állapítja meg -, hogy a világörökség részét képező régió veszélyben van. A környezetvédők mégsem az alacsony vízszint miatt lázadoznak, és nem izgatja őket az sem, hogy környéken gombamód szaporodnak a szélerőművek, pedig azok egy madárvédelmi terület szomszédságában sorakoznak.

Magyarország csupán Fertőrákosnál tud kijutni a tóra, de az többé nem használható, úgy benőtte a nád. Viszont a tiltakozók szemében súlyosbítja a dolgot, hogy a beruházási program Orbán Viktor lányának a kezében van. Hogy itt mekkora projektről van szó, az ügyben eltérnek a vélemények, viszont osztrák oldalon egyik idegenforgalmi létesítmény bújik ki a földből a másik után. De a védett rész gondosan csak arrébb kezdődik. Szóval nem ártana a saját porta előtt söprögetni, ha már a természetvédelmi övezetről van szó.

Hiszen sorra száradnak ki a környékbeli kisebb tavak, viszont öntözik az ottani gabonaföldeket és szőlőket. Miközben a talajvíz szintje már két méterrel lejjebb ment. Úgy hogy az említett apróbb tavakba aligha kerül a jövőben víz. Így odébb települtek a ritka vízimadarak. Itt csak az segíthet, ha máshonnan hoznak vizet. De ez a kérdés nem érdekli a zöldeket és a tartomány is a tétlenséggel tűnik ki. Ám a természet megy tönkre, hiába mondogatják az illetékesek, hogy majd rendbe jön. Nem jön rendbe és ezért nem a magyarok a felelősek.