Előfizetés
Fotó: Laurent Ferriere / AFP

Visszafogottan, de megtartották a Lourdes-i zarándoklatot

1858. február 11-én Bernadette Soubirous a Gave-folyócska közelében, egy barlangban fehérbe öltözött női alakot látott, aki többször megjelent neki, majd megmutatta a barlang lábánál lévő rejtett forrást. Lourdes a világ legnagyobb Mária-búcsújáró helye, a reménység forrása, ahol még ma is sok ember meggyógyul az ott fakadó víztől, a tudomány pedig nem talál erre magyarázatot. Az augusztusi zarándoklat mindig tömegeket vonz, de idén a koronavírus-járvány miatt csak korlátozott számú hívő vehetett részt a programokon, viszont a normalitáshoz való visszatérés jeleként megnyitották a medencéket, amikben merítkezni nem, csak mosakodni lehetett. Évente csaknem kilencmillióan látogatnak el ide.

Szerző

Megosztás
Fotó: JOSH EDELSON / AFP

Újabb tűzgóc: hibás kipufogó okozhatta a kaliforniai tűzvihart – galéria

A száraz bozótos-erdős terület szerdán kapott lángra, és az erős szélnek köszönhetően csütörtökre már több négyzetkilométert emésztett fel az Angeles Nemzeti Erdő területén. Augusztus eleje óta Los Angelestől keletre már ezreknek kellett elhagynia otthonát hasonló tűzesetek miatt. A meredek, sziklás-bozótos hegyoldalakban helikopterek segítségével mintegy 1300 tűzoltó próbálja megfékezni a lángokat. A mostani tüzeket egy dízel üzemű jármű kipufogójából kijutó égő koromrészecskék okozhatták, a hatóságok keresik az autó tulajdonosát.

Szerző

Megosztás
Füstoszlop Castaic felett a Angeles Nemzeti Erdő területén
Fotó: APU GOMES / AFP
Az amerikai államban jelenleg legalább 18 különböző helyen küzdenek a tűzoltók a lángokkal
Fotó: JOSH EDELSON / AFP
A terjedő bozóttüzek miatt az elmúlt napokban már több mint 8 ezer embert kellett evakuálni otthonából
Fotó: APU GOMES / AFP
A kaliforniai hatóságok ezúttal 500 ház kiürítésére adtak utasítást
Fotó: APU GOMES / AFP
A füst a 60 kilométerre lévő Los Angelesből is látható
Fotó: JOSH EDELSON / AFP
Olyan területeket is elért a pusztítás, melyeket az elmúlt ötven év alatt elkerültek a menetrendszerűen érkező bozót- és erdőtüzek
Fotó: JOSH EDELSON / AFP
A száraz szél és a 37-44 fokos kánikula segíti a tűz terjedését
Fotó: APU GOMES / AFP
A meredek, sziklás-bozótos hegyoldalakban helikopterek segítségével mintegy 1300 tűzoltó próbálja megfékezni a lángokat
Fotó: APU GOMES / AFP
ALL
Fotó: STF / AFP

A nap, amikor végleg kettévágták Berlint

1961-ben az NDK kormányán növekedett a nyomás, hogy az állam demográfiai összeomlását a berlini belnémet határ lezárásával akadályozza meg, ugyanis akkor már havonta 30 ezer ember menekült a nyugati oldalra. Ugyan a közel 50 ezer fős nyugati munkavállaló fizetése volt az NDK egyik legfőbb valutaforrása, augusztus 12-éről 13-ra virradó éjjel az NDK különböző fegyveres egységei mégis lezárták a nyugati szektoroknak a szovjet szektorral, illetve az NDK területével érintkező határait. Egy éjszaka leforgása alatt a gyalogos- és járműforgalom nagy része számára elvágták az átjárás lehetőségét, a váratlan határzárás Berlin lakosságát mindkét oldalon sokkolta. A fal 1989 novemberéig, a keleti határnyitásig a legszigorúbban őrzött határszakasz volt.

Szerző

Megosztás
A kordont a biztosítás ellenére számos esetben átlépték: az építkezés ideje alatt 85 keletnémet katona szökött nyugatra az épülő falon át, míg 800 polgári személy is sikerrel menekült el az NDK-ból
Fotó: DPA / AFP
A szovjet szektorban a határvonaltól beljebb, mélységi zárást és forgalomelterelést alkalmaztak, a nyugati szektorok felől az átjárást elsősorban a szögesdróttekercsek és a közvetlenül mögéjük felállított őrség akadályozta meg
Fotó: AFP
Menekültek várakoznak a nyugatnémet Marienfeld Menekültügyi Befogadó Központban
Fotó: AFP
Az eredetileg 80 átkelőhely közül csak 12-t hagytak nyitva. Elvágták a városi gyorsvasút és a metró összeköttetéseit is
Fotó: von Keussler / AFP
Egy apa és fia szalad a keleti oldal felé miután a hatóságok megengedték, hogy az apa visszahozza a nyugati városrészben rekedt fiát
Fotó: KONRAD GIEHR / AFP
Augusztus 15-én Szászországból érkező építőipari munkások fegyveres felügyelet mellett elkezdték az addig felállított drótakadályok bontását és a betonelemekből álló fal felépítését
Fotó: Guenter Bratke / AFP
A fal a szovjet és a nyugati (francia, brit és amerikai) szektorok határa mentén, de NDK-területen épült
Fotó: STF / AFP
Nyugat-Berlinben ideiglenes munkaerőhiány lépett fel, az NDK pedig fontos valutabevételi forrástól esett el
Fotó: Franz Hubmann / AFP
A határ közvetlen közelében álló épületek nagy részét küríttették és az ablakokat is befalazták
Fotó: AFP
Egy darabig érintkezhettek a város két felének lakói, de mire felépült a fal, teljesen elszigetelődtek
Fotó: Günter Bratke / AFP
A Berlin közepén húzódó műszaki zár bénítólag hatott mindkét városrészre. Megszakadtak a város egységét addig biztosító közlekedési kapcsolatok
Fotó: AFP
Az addig városközponti területek hirtelen rossz megközelíthetőségű perifériákká váltak
Fotó: Franz Hubmann / AFP
A berlini fal a valaha létezett határok közül az egyik legszigorúbban őrzött volt
Fotó: Günter Bratke / AFP
1989-ig 268 megkísérelt menekülés közül 125 végződött halállal
Fotó: Franz Hubmann / AFP
Dean Rusk, amerikai külügyminiszter élesen elítélte az akciót és egyúttal megerősítették berlini egységeiket, 1500 főnyi erősítés érkezett a városba
Fotó: AFP