Előfizetés

Bejrúti robbanás: a vizsgálat elakadt, a rendőrség fejmagasságban lő a gumilövedékkel

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.08.18. 09:00

Fotó: AFP
Ráadásul a kormány karantént fontolgat, de erősen kérdése, hogy a megélhetésükért küzdő emberek rábírhatóak-e az otthonmaradásra.
A gazdaság képletesen, a főváros pedig szó szerint romokban áll, a koronavírus-járvány felívelőben van, ám a libanoni politikai elit ezekben a kritikus pillanatokban sem képes gyors cselekvésre. A pártok közt végeláthatatlan egyezkedés kezdődött arról, hogy ki és mennyi ideig lépjen a múlt héten lemondott Hasszán Diáb miniszterelnök helyébe. A távozó kormányfőt csaknem három hónapig tartó huzavona után nevezték ki januárban, és ez a folyamat most sem ígérkezik rövidnek.  A keresztény Szabad Hazafias Mozgalom például nemzeti egységkormányt javasol, míg a szintén keresztény, de ellenzéki Libanoni Erők Pártja szakértői kabinetet és előrehozott választásokat szorgalmaz. A politikai alkudozás azonban csak súlyosbítja azt a bizalmi válságot, amely az augusztus 4-i bejrúti robbanás miatt tört felszínre. Máig nincs válasz arra, kik a felelősek azért, hogy éveken át helytelenül tárolták a felrobbant 2750 tonna ammónium-nitrátot. A gyorsnak ígért hivatalos vizsgálat elakadt, Michael Aoun elnök ezt a francia BFM TV-nek azzal magyarázta, hogy az ügy bonyolultabb, mint elsőre gondolták. A 2016 óta hivatalban lévő államfő az interjúban azt is elmondta, hogy túl későn (idén júliusban) értesült a raktárban időzített bombaként heverő veszélyes anyagról, ezért már már semmit sem tudott tenni. Nemrég egyébként Michel Naddzsár közmunka- és közlekedésügyi miniszter is hasonlóképpen hárította el a személyes felelősségét firtató kérdéseket. A robbanást követően kiújult rendszerellenes tüntetések résztvevői éppen az ilyen mismásolások miatt követelik az egész politikai elit távozását. A demonstrálókkal együtt a hatósági brutalitás is visszatért a libanoni utcákra. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet szerint a biztonsági erők szándékosan (és jogellenesen) fejmagasságba céloznak a gumilövedékkel és a könnygáz-gránátokkal. A brit Sky News arról számolt be, hogy a túlkapások miatt hamarosan ismét megtelnek a kórházak - a sebesült demonstrálók veszik át a robbanásban sérültek megüresedő helyét. Mindeközben az ellátórendszernek a romló járványhelyzettel is meg kell bírkóznia: az elmúlt napokban rekordszámú esetet - vasárnap például 439 új beteget - regisztráltak, a fertőzöttek száma egy hónap alatt megháromszorozódott. Az ügyvezető kormány kéthetes szigorú karantén-korlátozásokat fontolgat, ám kétséges, hogy az emberek rábírhatóak-e az otthonmaradásra, miközben nagyjából a lakosság fele megélhetési gondokkal küszködik. Libanon problémáit tetézi, hogy várhatóan ma hirdet ítéletet a Rafik Hariri néhai miniszterelnök meggyilkolásának ügyében eljáró nemzetközi különbíróság. A szunnita muszlim politikus elleni, 2005-ös pokolgépes merénylet elkövetésével az síita Hezbollah politikai-félkatonai mozgalom négy - szökésben lévő - tagját gyanúsítják. Amennyiben bűnösnek nyilvánítják őket, akkor az még feszültebbé teszi a politikai légkört és akár a síita-szunnita felekezeti ellentéteket is felszínre hozhatja.

Járványkezelési one man show: hidegvérrel a kancellári székért

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.18. 08:40

Fotó: PETER KNEFFEL / AFP/dpa
Minden jel szerint újra kell keverni a kártyákat a német uniópártoknál abban a kérdésben, ki legyen a kancellárjelölt. Ezt még az is befolyásolja, hogy a szociáldemokraták a centrista Olaf Scholzot jelölték.
Eddig is nyílt titok volt, hogy a kereszténydemokrata CDU-nál növekvő ellenszenvvel figyelték Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének kancellárjelöltségre vonatkozó ambícióit. A koronavírus-járvány alaposan felforgatta az esélyeket, a válság előtt Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet volt a favorit különösen azután, hogy beállt mögé Jens Spahn, egészségügyi miniszter. Az eltelt fél év azonban óriási változásokat hozott egyrészt azért, mert Spahn rendkívül sokat szerepelt a médiában, ráadásul a németek úgy vélték, igen jól kezeli a járvány nyomán kialakult válságot. Pozitív hősnek tartották Markus Söder bajor miniszterelnököt is, aki valahogy mindig egy lépéssel járt a többi tartományi miniszterelnök előtt a szigorításokat illetően. Igen nagy lett a kontraszt Söder és Laschet között, hiszen utóbbi már akkor feloldotta volna a korlátozások egy részét, amikor még tombolt a járvány Németországban. Söder ezután egészen egyértelmű célzásokkal tette világossá, mit is gondol az észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök fellépéséről. Egyfajta „one man show”-vá vált a bajor miniszterelnök válságkezelése, egyre többet vetült rá a reflektorfény, mind többször merült fel a kérdés, hogy kancellárjelölt akar-e lenni. Ő rendre elhessegette az újságírók kérdését, mondván, az ő helye Bajorországban van, legutóbb viszont már azt közölte, majd márciusban jelenti be, hol képzeli el a jövőjét, Münchenben vagy Berlinben. Egyes vélekedések szerint ezt a kijelentését nem kell annyira komolyan venni, már jóval korábban kiderülnek további tervei. Söder megítélését valószínűleg az sem rázza meg különösebben, hogy a minap kellemetlen közjátékra derült fény Bajorországban. Kiderült, hogy 44 ezer Németországba visszatért, koronavírusra tesztelt személy mintáit késve rendszerezték, ezren pedig csak napokkal később tudták meg, hogy valójában fertőzöttek. A legtöbb mulasztást a nürnbergi repülőtérről jelezték. S hogy mennyire lassan megy az eredmények feldolgozása: sok fertőzöttet még hétvégén sem tudtak értesíteni a teszt pozitív eredményéről. Kínos fejlemény ez abban a Bajorországban, amely rendre azt a benyomást kelti, hogy éltanulóként kezeli a járványhelyzetet. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy a testvérpártnál, a CDU-nál sokan némi kárörömmel vették tudomásul a történteket. Söder excentrikus és a kancellárjelöltségét folyamatosan lebegtető fellépései ugyanis többeket idegesítenek a kereszténydemokratáknál. Köztük Annegret Kramp-Karrenbauer belügyminisztert, a CDU decemberben leköszönő elnökét, aki július 6-án felszólította a bajor miniszterelnököt arra, vonuljon egy kicsit a háttérbe. A pártelnök haragját azzal váltotta ki, hogy a Tagesspiegel című lapban úgy foglalt állást, annak van „erkölcsi joga” a kancellári tisztségre pályázni, aki jól helytállt a járványkezelésben. Nem nehéz rájönni, mit is mondott ezzel, valójában ezzel azt állította, sokkal alkalmasabb arra, hogy Angela Merkel örökébe lépjen, mint a CDU elnökségére pályázó Armin Laxhet, a konzervatív szárnyhoz sorolható Friedrich Merz, vagy Norbert Röttgen. Laschet válságkezelése nem sikerült valami fényesre, a többi két politikus pedig nincs olyan pozícióban, hogy bármit tehettek volna a Covid-19 terjedésének megakadályozására. A CDU-nál sokan dühösen állapították meg, hogy Söder nem fogadta meg Kramp-Karrenbauer intelmét és továbbra is kétértelmű üzenetekkel lebegtette, kancellárjelölt akar-e lenni vagy sem. Patrick Schnieder, Rajnavidék-Pfalz kereszténydemokrata főtitkára a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeizungnak elmondta, a CDU-nál egyre többeket irritálnak Södernek a kancellárjelöltséggel kapcsolatos megnyilvánulásai. Szerinte mind a CDU, mind a CSU számára kockázatos lenne Söder esetleges jelöltsége, így annak kell kancellárjelöltnek lennie, akit decemberben megválasztanak a kereszténydemokrata párt új elnökének. A lapnak a CDU frakció egy másik korábbi illetékese is ellenérzéseit fejtette ki Söder magatartásával kapcsolatban. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a CDU-ban csak ellenszenv kísérné Söder fellépését. Népes azok tábora is, akik szerint ő lenne a legalkalmasabb arra, hogy Angela Merkel örökébe lépjen. Közéjük tartozik a CDU legkevésbé esélyes elnökjelöltje, Norbert Röttgen. Mások úgy vélik, Söder lenne az uniópártok megfelelő kancellárjelöltje, Jens Spahnt pedig a CDU elnökének kellene megválasztani. Így látja például Bernd Althusmann alsó-szászországi miniszterelnök-helyettes, vagy a CDU hamburgi vezetője, Roland Heintze. Elsősorban Kelet-Németországban népszerű a Söder-Spahn tandem együttműködésének gondolata. Christoph Bernstiel, aki a CDU frakcióvezetője Szász-Anhalt tartománybeli parlamentben, ki is jelentette a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak, hogy Laschetnak vissza kellene vonnia a CDU elnökségére vonatkozó pályázatát és át kellene adnia a terepet Spahnnak. Mint mondta, ha ez megtörténik és Spahn lesz a pártelnök, nagyon is el tudná képzelni Södert kancellárjelöltként. Mindez azt is jelzi, hogy a konzervatív Friedrich Merz esélyei is megcsappantak arra, hogy a CDU elnökévé válasszák, mert előzőleg őt elsősorban a keleti tartományokban támogatták. Most azonban változik a helyzet, amint Merz politikája is. Korábban úgy vélte, meg kell felezni a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) pártra leadott szavazatok számát, amivel arra utalt, hogy a CDU-nak jobboldalibb politikát kell folytatnia, mert csak így orozhat el voksokat a populistáktól. Most azonban Merz is kénytelen a centrum felé fordulni, kivált azután, hogy Olaf Scholz lett az SPD kancellárjelöltje, aki a CDU centrista szavazóinak is elfogadható személyiség. Merz nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elidegenítse magától a kevésbé jobboldali szavazókat. Feltételezések szerint Söder kivárásra játszik. Azt reméli, hogy a szeptemberi észak-rajna-vesztfáliai választáson a CDU a vártnál gyengébb eredményt ér el, ami azt is jelentené, hogy Laschet kiesik a kancellárjelöltségért zajló versenyből. Márciusban pedig újabb két tartományban rendeznek voksolást, s ha ezekben sem szerepel olyan jól a CDU, Södert hívhatják megmentőnek. Egy biztos, izgalmas hónapok előtt áll a német belpolitika.

Megszakította az interjút, és segített kimenteni két nőt a tengerből a portugál elnök (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.18. 08:05
Marcelo Rebelo de Sousa
Fotó: MIGUEL FIGUEIREDO LOPES / AFP
A kajakosokat az erős hullámok a szomszédos strandról sodorták be az öbölbe.
Segített kimenteni két bajbajutott kajakos nőt Algarve partjainál Marcelo Rebelo de Sousa, Portugália elnöke. A 71 éves elnököt le is filmezték a Praia do Alvor strandon, amint odaúszik a felborult jármű mellett hánykolódó kajakosokhoz. Később riportereknek elmondta, hogy a nőket az erős hullámok a szomszédos strandról sodorták be az öbölbe – írja a BBC.com. Rebelo de Sousa elnök Algarve tartományban nyaral, hogy népszerűsítse az ottani turizmust. Az ország gazdaságának ugyanis jelentős részét a turizmus adja, amelyet azonban súlyosan érintett a koronavírus-járvány. Éppen erről adott interjút az elnök, amikor észrevette a bajbajutott nőket. Rajta kívül odaúszott és jetskin is odaérkezett egy-egy férfi. Végül közös erővel a partra vitték a kajakot. A 20 Minutos csatornán elhangzott, hogy az elnök a nyaralását az ország különböző területein tölti, hogy népszerűsítse a helyi turizmust.