Előfizetés

Bozóttüzek pusztítanak Kaliforniában és Coloradóban, több települést ki kellett üríteni

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 18:11

Fotó: JOSH EDELSON / AFP
A tűzoltók munkáját nehezíti a perzselő hőség és az erős, száraz szél.
Kiterjedt bozóttüzek pusztítanak az Egyesült Államok két tagállamában, Kaliforniában és Coloradóban. Észak-Kaliforniában hétfő óta lángol a partvidék, szerdára virradóra több újabb településen költöztették ki a lakókat a főváros, Sacramento környékén.
A Sacramentótól délnyugatra fekvő, mintegy 100 ezer lakost számláló Vacaville-ből például éjjel kellett mindenkinek kiköltöznie, és több kis településen szintén kötelező kiürítést rendeltek el a hatóságok.

A Sacramento Bee című, helyi lap szerint több településen életveszélyes helyzet alakult ki. Sacramentótól Montereyig ég a táj, szerda reggel egyszerre több mint két tucat helyen terjedtek a lángok. Eddig több mint 80 ezer hektár vált a tűz martalékává, s előrejelzések szerint a tűzvész terjed a déli vidékek felé. A tűzoltók munkáját nehezíti a perzselő hőség és az erős, száraz szél. Az amerikai országos meteorológiai szolgálat jelentése szerint több helyen évtizedes hőségrekordok dőltek meg. Burbankben 42 Celsius fok van, 1986 óta nem mértek ilyen hőséget, Paso Robles 50 éves melegrekordot döntött, szerda reggel 44 fok volt. A meteorológiai szolgálat a Twitteren figyelmeztetett a szélsőséges hőség egészségre is káros következményeire.
„A helyzet veszélyes és komolyan kell venni”

– írták a meteorológusok a szervezet hivatalos mikroblog-oldalán.

Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója az egész államra érvényes rendkívüli állapotot hirdetett ki.
„Minden erőforrásunkat igénybe vesszük a közösségek biztonságának megvédése érdekében”

– fogalmazott közleményében a kormányzó.

A tűzvész terjed keleti irányban is, már a Nevadával határos Mojave Nemzeti Park is lángokban áll. Az Egyesült Államok harmadik legnagyobb tájvédelmi parkja több mint 6000 négyzetkilométeres területen fekszik.
Nemcsak Kaliforniában pusztítanak bozóttüzek. Coloradóban Jared Polis kormányzó szerdán közölte: szintén az egész államra érvényes rendeletet ad ki a tűzvész megfékezése érdekében foganatosítandó intézkedésekről. Coloradóban egyszerre legalább mintegy négy helyen vannak bozóttüzek, eddig mintegy 70-80 ezer hektárnyi terület égett le.

Ismét rekordot döntött a koronavírus-fertőzöttek száma Horvátországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 17:52
Minták egy zágrábi autós szűrőállomáson
Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP
Szlovéniában is nőtt az új esetek száma, Ljubljana már biztos, hogy „vörös listára” helyezi szomszédját.
Horvátországban ismét rekordot döntött az új koronavírussal fertőzöttek száma – derült ki a válságstáb szerdai közleményéből. Az országban a testület jelentése szerint
az elmúlt 24 órában 219-el nőtt, és elérte a 7074-öt a fertőzöttek száma.

Kedden még 199 újonnan azonosított fertőzöttről számoltak be. Két új haláleset történt, így a járvány halálos áldozatainak száma 168-ra emelkedett. A betegek közül 122-en vannak kórházban, közülük tizenegyen lélegeztetőgépen. Az aktív betegek száma 1520 fő, a legmagasabb a járvány kezdete óta. A legtöbb új esetet továbbra is a fővárosban, Zágrábban, illetve Split-Dalmát megyében regisztrálták. A zágrábi esetek is a tengerparthoz kötődnek. A vírus tengerparti éjszakai szórakozóhelyeken terjed, és a fiatalok a legfőbb terjesztők. A válságstáb még a múlt hét pénteken döntött arról, hogy
az éjszakai szórakozóhelyek, bárok és kávézók csak éjfélig tarthatnak nyitva, és szabadtérben nem tarthatnak bulikat.

Vili Beros egészségügyi miniszter a sajtónak úgy nyilatkozott: várható volt, hogy ezen a héten nő a fertőzöttek száma a múlt heti rekordmennyiségű megbetegedések után. Hozzátette: az új fertőzöttek 35 százaléka kontaktszemély. A szomszédos Szlovéniában a kabinet által közzétett adatok szerint kedden 37-tel 2493-ra nőtt az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma. Új halálesetet nem regisztráltak, a járvány halálos áldozatainak száma így 129 maradt. A diagnosztizált betegek közül mindössze 17-en vannak kórházban, közülük hármat ápolnak intenzív osztályon. A legújabb behurcolt fertőzések fele a népegészségügyi intézet szerint Horvátországból származik, a megfertőzöttek pedig 35 év alattiak. Jelko Kacin kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette: Horvátországban a fertőzöttek száma valószínűleg eléri a negyvenet százezer főre vetítve, a szlovén kritériumok szerint az országot ezért „vörös listára” kell helyezni, ami annyit jelent, hogy kötelező karantént rendelnek el az onnan érkezők számára. A kormány hivatalosan csütörtökön hozza meg a döntést. A kabinet kéthetente bírálja felül a biztonságos országok listáját. Horvátország eddig „sárga listán” volt, azaz nem ajánlották az odautazást.
„Nincs más választásunk, mint hogy arra ösztönözzük állampolgárainkat, hogy a lehető leghamarabb térjenek haza a veszélyes országból, függetlenül attól, hogy milyen intézkedéseik vannak jelenleg érvényben. A helyzet gyorsan romlik, és még rosszabb lesz”

– mondta a szóvivő.

Az EU nem ismeri el a fehérorosz választások eredményét

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 16:42
Szolidaritási tüntetés Hamburgban
Fotó: MARKUS SCHOLZ / AFP
Az Európai Tanács elnöke közölte: hamarosan szankciókat vezetnek be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőszakért felelős személyek ellen.
Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, és hamarosan szankciókat vezet be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőkszakért felelős személyek ellen – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetők szerdai rendkívüli tanácskozása után. Michel kifejtette, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfői „világos üzenetet” küldtek, amelyben kifejezték szolidaritásukat a fehérorosz néppel, és hangsúlyozta, a demonstrálók elleni atrocitások nem maradhatnak büntetlenül.
„A választások nem minősíthetők sem szabadnak, sem tisztességesnek, és a nemzetközi standardoknak sem felelnek meg”

- közölte.

A tervezett szankciókról szólva elmondta, hogy ezek célzott intézkedések lesznek, amelyek nem a fehérorosz népet büntetik. Rámutatott továbbá, hogy a válság, amelyen a volt szovjet tagköztársaság átmegy, nem geopolitikai, hanem elsősorban arról szól, hogy a fehérorosz népnek joga van ahhoz, hogy vezetőjét és jövőjét saját akarata alapján válassza meg. Emellett felszólított az erőszak bármely formájának elkerülésére és a tüntetőkkel szembeni visszaélések kivizsgálására. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Michel leszögezte, hogy a fehéroroszok jövőjéről nem dönthet sem Brüsszel, sem Moszkva, de fontos, hogy mindkét fél a válság békés megoldását támogassa.

53 millió eurót irányítanak át

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy a brüsszeli testület 53 millió eurót fog átirányítani fehérorosz kormányzati szervektől a civil szervezetek és a hatósági brutalitás áldozatai felé, valamint a koronavírus-járvány elleni harcra.
„A szabadságért és demokráciáért harcoló fehéroroszok mellett állunk”

– szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy az EU készen áll a fehéroroszországi demokratikus átmenet támogatására azáltal is, hogy elősegíti a párbeszédet a hatóságok és az ellenzék képviselői között, ha szükséges, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bevonásával. Von der Leyen kiemelte ugyanakkor, hogy a demokratikus folyamatoknak az országon belül kell elindulniuk, továbbá aláhúzta, hogy az uniós szankciókat a lehető leghamarabb be kell vezetni. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt írta, hogy a korlátozásoknak az emberi jogok súlyos megsértését kell megtorolniuk, többek között az elkövetők esetleges külföldi javainak befagyasztásával. Hozzátette, hogy bármifajta külföldi beavatkozás elfogadhatatlan lenne, a változásokat demokratikus úton lehet csak elérni.

„Nem volt sem fair, sem szabad”

Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét – jelentette be a német kancellár szerdán Berlinben a huszonhét tagország állam-, illetve kormányfőjének videokonferenciája után. Angela Merkel kijelentette, hogy
a fehéroroszországi elnökválasztás „nem volt sem fair, sem szabad”, ezért az EU nem ismeri el az eredményét.

Az EU a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki „rezsim” által a demonstrálókkal szemben alkalmazott „brutális erőszakot” – mondta. Az EU követeli a fehérorosz kormánytól, hogy tartózkodjon az erőszaktól, biztosítsa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, illetve a független sajtó működését. A minszki vezetésnek
szabadon kell bocsátania „a politikai foglyokat, méghozzá feltétel nélkül”, és meg kell kezdenie a „nemzeti párbeszédet”.

Gondoskodni kell arról, hogy ebbe a párbeszédbe az ellenzék és valamennyi társadalmi csoport szabadon bekapcsolódhasson. A folyamat megszervezésében és előmozdításában közreműködhetne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az elnökválasztáson történt súlyos visszaélések kivizsgálásában pedig részt vehetne az EBESZ emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) – közölte Angela Merkel. Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Németország kancellárja külön köszönetet mondott Litvánia és Lengyelország kormányának Szvetlana Tyihanovszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt befogadásáért, valamint a helyi civil társadalom támogatásáért. A többi között hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország társadalmának függetlenül, külső befolyásolás nélkül kell döntenie jövőjéről. Mint mondta, „Fehéroroszországnak önállóan kell határoznia útjáról”. Aláhúzta:
„nagyon ügyelünk arra, hogy ne mi mondjuk meg Fehéroroszországnak, mi ott a teendő, hanem a fehéroroszországi ellenzék nyilvánítsa ki, hogy mit kíván tenni”.

Brutális rendőri fellépés

A fehéroroszországi tüntetések augusztus 9. óta tartanak, amikor Alekszandr Lukasenko megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az egykori téeszelnök a hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan lépett fel. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat és gumilövedékeket vetettek be. Legalább két tüntető meghalt. Alekszandr Lukasenko legfőbb vetélytársa, az angol nyelvtanárból előlépett Szvetlana Tyihanovszkaja a választás után Litvániába menekült. Hétfőn egy videoüzenetben kijelentette, hogy készen áll Fehéroroszország vezetésére.