Előfizetés

Sztrájkot hirdet a szakszervezet, szeptember elején leállhatnak az önkormányzatok

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.08.21. 08:41
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke
Fotó: Népszava
Az elmúlt hónapok kormányzati döntései ellehetetlenítették az önkormányzatok gazdálkodását és ezzel veszélybe sodorták több ezer önkormányzatnál dolgozó munkáját, biztos megélhetését és jövőjét – hangsúlyozták.
Háromnapos önkormányzati sztrájkot szervez a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Közleményük szerint a szeptember elején, 2-án, 3-án és 4-én tartandó megmozdulásra azért van szükség, mert az elmúlt hónapok kormányzati döntései ellehetetlenítették az önkormányzatok gazdálkodását és ezzel veszélybe sodorták több ezer önkormányzatnál dolgozó munkáját, biztos megélhetését és jövőjét. A Népszava kérdésére a szervezet elnöke azt hangsúlyozta, a 32 ezer önkormányzati dolgozó sorsáról hosszú ideje nem hajlandó tárgyalni a kormány, s az érdekvédőknek kötelességük erre figyelmeztetni. Boros Péterné emlékeztetett rá, június végén rögzített sztrájkköveteléseik nagy része régi kérés, ezek egészültek ki az adóelvonások miatt jelentkező gazdasági gondok enyhítésének igényével. Céljuk, hogy el lehessen kerülni az elbocsátásokat és meg lehessen őrizni a lakosság kiszolgálásának eddigi színvonalát minden településen. Mivel a 2008 óta változatlan, 38 650 forintos illetményalap növelésére nem hajlandó a kormány, most az egyes kereseti sávok szorzószámainak emelését fogalmazták meg követelésként. Elvárják a járvány elleni védekezési költségek megtérítését az önkormányzatoknak, a gépjárműadó visszaadását, az idegenforgalmi adó beszedésének engedélyezését, a szolidaritási adó visszaállítását az idei mértékre és a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó döntés visszavonását is. Azt is követelik, hogy a hivatalokban külön megállapodás nélkül is automatikusan vonják le a dolgozók béréből a szakszervezeti tagdíjat, elvárják a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal létrehozását és azt is, hogy az éves nyugdíjemeléseknél álljon vissza a béremeléseket is követő vegyes indexálás, s hogy a közszféra nyugdíjasai is dolgozhassanak a nyugdíjuk mellett. Mindezt kedden levélben is megírták a miniszterelnöknek, arra kérve Orbán Viktort, jelölje ki a sztrájktárgyalásra illetékes kormányzati vezetőt. A sztrájktárgyalás kezdeményezéséről a belügyminisztert is tájékoztatták, a lakosságot pedig arra kérik, ügyeik intézését ne ezekre a napokra tervezzék. A hivatalok sztrájk idején csak a halálesetek bejelentésével foglalkoznak, az előzetesen kitűzött házasságkötéseket bonyolítják le, az előre egyeztetett személyes megbeszéléseket tartják meg és persze az azonnali intézkedést igénylő esetekben, például egy intézményi csőtörésnél lépnek. 

Bölcske szerint a tó lánykori neve: kavicsbánya

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.21. 07:00

Fotó: Népszava
Öntözőművet építene egy felcsúti cég a település határában, a helybéliek azonban attól tartanak, hogy ez fedősztori, a beruházó valójában bányát nyitna, és tönkre tenné környezetüket.
A felcsúti Sodaworld Team Kft. júliusban azzal kereste meg a bölcskei önkormányzatot, hogy a Tolna megyei község határában tavakat létesítene, amelyek vízével öntözni lehetne a település körüli földeket. A kft. megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket helyben dolgozná fel, ennek érdekében hűtőház épülne. A cég azért lát lehetőséget az intenzív kertészetben, mert a paksi erőmű bővítése a 19 ezer lakosú atomvárost 5-7 ezerrel lélekkel gyarapítaná, s ott lenne igény a bölcskei kertészetek terményeire. A tervezett beruházás híre hamar elterjedt a 2700 lelkes Bölcskén és a vele szomszédos Madocsán. A két község lakói arra gyanakodtak, hogy valójában nem öntözőmű építésére készül a Sodaworld, hanem kavicsot akar bányászni. A gyanút az táplálja, hogy a szekszárdi Bet-Bau Kft. 2017-ben már bejelentkezett Madocsán azzal, hogy kavicsbányát nyitna, ahonnan az első években főképp a paksi erőműbővítést látnák el építőanyaggal, majd még negyven esztendőn át évi egymillió tonna kavicsot termelnének ki. A szándékot támogatta Madocsa akkori képviselőtestülete, és ipari területté nyilvánította a bánya leendő helyét. A madocsaiak fellázadtak a döntés ellen, mert úgy vélték, a bányanyitás után a környező földek termőképessége leromlana a talajvízszint süllyedése miatt. Tartottak attól, hogy naponta száznál több 40 tonnás kamion megy majd át a falun, s járművek okozta por és hang rontja az itteniek komfortérzetét, a rezgés tönkreteszi a házakat. De féltették a környék védett vízbázisát, állat- és növényvilágát is. A bánya ellenzői helyi népszavazást kényszerítettek ki a bányáról. Az 1900 lelkes község választóinak jó háromnegyede ment el a referendumra, s a voksolók 98 százaléka a bánya ellen szavazott. Ennek hatására a falu vezetése megtiltotta a bányanyitást, s a kormányhivatal visszavonta a beruházás engedélyét. Csakhogy a kormánykörökkel jó kapcsolatot ápoló Bet-Bau a közelmúltban egy általa alapított új vállalkozás nevében talajfúrást akar kezdeni a tervezett bányaterületen. Ezzel párhuzamosan jelentkezett a Sodaworld, s a felcsúti kft. is talajfúrásokat végezne a az öntözőtavak helyén. A tavak alig párszáz méterre lennének a már említett bányaterülettől. Mindez azt sugallja a két falu lakóinak, hogy a Sodaworld is a Duna árterén lerakódott kavicsra „hajt”, s az öntözőmű csak figyelemelterelés. A bölcskei képviselőtestület a jövő héten foglal állást az ügyben. Mielőtt ezt megtennék, fórumot hívtak össze a falu mozijában. A szerda esti rendezvényre másfélszázan jöttek el. Baranya István, független polgármester ismertette azt a levelet, amiben a falut megkereste a Sodaworld, aztán szót adott a hallgatóságnak. A felszólalók elutasították az öntözőtavak ötletét. - Ez a madocsai kavicsbánya-program bujtatott folytatása, aljas, hátulról indított támadás! – háborodott fel az egyik bölcskei, Fodor György, agrárgépész. - Burkolt bányanyitás, testületi tagként nem támogatom – mondta az 50 éves Somogyi Csaba, aki a helyi szociális otthonban dolgozik ápolóként. - A téeszben dolgoztam, s a kertészetünkben gyönyörű paprika és paradicsom termett – emlékezett a 70 esztendős Boldog Istvánné. - És nem kellett tó, kútról öntöztünk. Törjék Gábor Madocsáról jött át a fórumra, és a 37 éves villamosmérnök azt osztotta meg a közönséggel, hogy az öntözőközösséget szervező vállalkozó, Gödény Tibor eddig homok- és sóderbányákat üzemeltetett, ez is mutatja, mi lehet a valódi szándéka a beruházónak. Baranya István arra figyelmeztetett, hogy ha a tóépítésre kisemelt földek gazdái eladják területüket, akkor ott a Sodaworld – a helyiek tiltakozása ellenére is - kialakíthatja a tavait. Amúgy a beruházó hajlandó a piaci ár többszörösét, 12-15 millió forintot kifizetni egy hektárért. Ezt hallva több gazda jelentkezett, s elmondták, hogy ők ennyi pénzért sem adják a földjüket. Szavaikat nagy taps fogadta. A fentiek okán biztosra vehető, hogy a bölcskei képviselőtestület elzárkózik a bánya-együttműködéstől a Sodaworld Kft.-vel. Még a fórum előtt beszéltünk a beruházás lebonyolításával megbízott Gödény Tiborral, s a Kerekegyházán élő, 56 éves vállalkozó azt állította, hogy ő igenis öntözőközösség létrehozását tűzte ki célul. Az szeretné, ha helyi gazdák lennének a haszonélvezői az itt megszervezett öntözési, termelési, feldolgozási és értékesítési szövetkezeteknek. A dán mintát követő szerveződés fellendítené Bölcske gazdasági életét, véli Gödény Tibor. A beruházás megvalósítását segíti, hogy a kormány ösztönzi az öntözéses agrártermelést, hisz így a terméshozamok 15-30 százalékkal növelhetők. Jelenleg hazánkban 68 ezer hektáron folyik öntözés, a kormány célja, hogy 2030-ban ez a terület 300 ezer hektár legyen. Az öntözőrendszerek kiépítéséhez évente 17 milliárdot biztosít a költségvetés, a beruházók a kiadásaik akár 70 százalékát is fedezhetik a támogatásból. Gödény Tibort megkérdeztem arról, hogy az általa képviselt felcsúti beruházó üzleti kapcsolatban áll-e Orbán Viktor barátjával, a magyar gazdaság csúcsvállalkozójával, Mészáros Lőrinccel, amire ő határozottan nemmel felelt. A Sodaworld mögött álló család – nyilatkozni nem kívánó - fejéről környezete valóban úgy tudja, hogy nem politizál, de meggyőződését tekintve t más platformon van, mint a kormányfő. Vagyis az öntözőfürt nem bujtatott Orbán-Mészáros-biznisz. A történethez tartozik, hogy a madocsaiak és a bölcskeiek jelentős része számára az ide 10 kilométerre lévő Paks ad megélhetést, s az itteniek túlnyomó többsége támogatja az erőmű – másutt kritikusan fogadott - bővítését. Az itteniek csaknem kétharmada a 2018-as parlamenti választáson a kormánypártokra szavazott. A kavicsbánya erőltetése viszont sokakat szembefordított a Fidesszel. A 2019-es önkormányzati választáson azokra a függetlenekre szavaztak a helybéliek, akik meghatározó szereplői voltak a bánya elleni küzdelemnek, és fideszes nem jutott be egyik falu képviselőtestületébe sem.

A kormány népgazdasági érdeknek minősítheti a bányanyitást

A paksi erőmű bővítéséhez akár 7-8 millió tonna sóderre is szükség lehet, így érthető, ha a vállalkozók a közelben akarnak bányát nyitni. Mindeközben sóderből hiány lehet Európa szerte, mert az unió fejlett tagállamai tiltják új kavicsbányák megnyitását. Így aki – a folyami utak közelében - ilyen bányát nyit, az jó áron exportálhatja termékét. A madocsai bánya éves profitját – a 2017-esi áron - 3 milliárd forintra prognosztizálták. A madocsaiak és a bölcskeiek között van, aki tart attól, hogy a sóderhiány és a vonzó profit miatt a kormány népgazdasági érdeknek minősíti az itteni bányanyitást, s akkortól a helyieknek nem lesz beleszólása a beruházás sorsába.

Nem engedi a NER a BKV-s reklámkoncot

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.08.21. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ismét napirendre kerül a Fővárosi Közgyűlésben az a zsíros ügylet, amelyre a NER egyik zászlóshajója is rámozdult. A tét jelentős, a városvezetés most a kormányhivatallal csatázik.
Többmilliárdos megbízást húzhatott ki a budapesti városvezetés kormányközeli zsebekből azzal, hogy a tavaly novemberi alakuló közgyűlésen megtiltották a fővárosi cégvezetőknek az egy évnél hosszabb idejű szerződések aláírását. Így stoppolták azt a megbízást is, amely átengedte volna a BKV reklámfelületeinek értékesítését. Ebben az ügyben jövő csütörtökön újabb ütközet várható az ellenzéki irányítású Budapest és a kormány között. Ugyanis Karácsony Gergely főpolgármester nem hajlandó visszavonatni azt a döntést, amely a tilalmat kimondta. Pedig a volt józsefvárosi fideszes polgármester, Sára Botond által vezetett Fővárosi Kormányhivatal törvényességi felhívás keretében még márciusban erre utasította a budapesti önkormányzatot. A hivatal határozatát visszadobó előterjesztéséről augusztus 27-én dönt az ellenzéki többségű közgyűlés. A 2019-es tiltás az utolsó percben született: BKV tavaly ősszel éppen aláírni készült azt a szerződést, ami négy évre megszabta volna, melyik cég pakolhatja ki a reklámokat az összes buszra, trolira, villamosra, metrókocsira, továbbá a közlekedési vállalat ingatlanjainak mintegy 12,5 ezer négyzetméternyi felületére, illetve a metróállomások területén kialakítható infoscreenekre. A főpolgármester nem sokkal később világossá is tette, miért döntöttek így: „tudom, hogy ez sérti egyes gazdasági és politikai körök érdekeit, szolgálja viszont a budapestiekét”. A folyamatosan pénzszűkében lévő közlekedési cég eredetileg 2016 januárjában hirdetett tendert a reklámfelületek hasznosítására. De aztán sorra jöttek a vitarendezési kérelmek, évekig nem hirdettek eredményt. Az önkormányzati választás évében viszont hirtelen sürgőssé vált a dolog. A BKV a felhívás szerint összesen 4+4 évre kívánta koncesszióba adni a tulajdonában lévő reklámfelületeket. A kiírásban nem határozták meg a becsült értéket, de a szakma legkevesebb 5 milliárdosra taksálta a szerződés értékét. A tenderen induló francia hátterű JCDecaux Hungary Zrt. vezette konzorcium a Világgazdaság információja szerint évente 1,7 milliárdot fizetett volna a BKV-nak. Ez jócskán meghaladta volna a közlekedési cég 5-600 millió forintra rúgó jelenlegi éves reklámbevételeit. A 2016-ban kiírt tenderen elindult a JCD Zrt. országos vetélytársa, a Publimont is. A Világgazdaság úgy értesült, hogy a Publimont pályázatát a bírálati szakaszban érvénytelennek nyilvánították, a BKV azonban nem erősítette ezt meg. Viszont az tény, hogy eredményt sem hirdettek.  Addig-addig halasztgatták ugyanis a dolgot, amíg a Karácsony vezetésével felállt új Fővárosi Közgyűlés megszavazta a cégeket önmérsékletre intő előterjesztést. A stop addig szólt, amíg a főváros ki nem dolgozza az új egységes reklámkoncepcióját. Ennek határideje 2020. március 31. volt, ám a járvány mindent felülírt. Rényi Ádám, a fővárosi önkormányzat kommunikációs igazgatója idén májusban a Népszavának azt mondta, hogy már szondázzák a fővárosi cégeket az ügyben, a közös médiavásárlásra a koncepció megalkotása után pedig közbeszerzési eljárást indítanak. Nem tagadta: tart attól, hogy nem tudják majd távol tartani a NER-cégeit.  Intő jel, hogy egy közérdekű bejelentés nyomán a Közbeszerzési Döntőbizottság is megvizsgálta a BKV reklámtenderét és 115 milliós bírsággal sújtotta a céget. Majd márciusban Sára Botond küldött törvényességi felhívást a Fővárosi Közgyűlésnek, mondván az egy éven túli szerződés általános tilalma ellentétes a közjogi és közbeszerzési alapelvekkel. A főváros a járványhelyzetre hivatkozva halasztást kért a válasz ügyében, ami most járt le. A jövő heti közgyűlésre készült előterjesztésben Karácsony leszögezi: nem követtek el törvénysértést, mivel a határozat nem volt kötelező erejű utasítás, inkább csak önmérsékletre szólította fel az érintett cégvezetőket. A BKV mindenesetre a Népszava kérdésére most azt közölte, hogy új reklámtendert csupán az egységes reklám-felület hasznosítási koncepció kidolgozása után írhatnak ki. 

Barátok és ellenségek közt

A helyzet pikantériája, hogy a JCDecaux és a Publimont jelenleg is részt veszt a hirdetési felületek értékesítésében, ugyanis tulajdonosok abban a cégben, a Peron Kft.-ben, amely a feladatot egy határozatlan idejű szerződés keretében 1999 óta ellátja. A Peron egyébként nem közbeszerzésen nyerte el a szerződést, hanem a BKV saját cégeként kapta meg a reklámügyi feladatokat – a közlekedési vállalatnak is van tulajdonrésze benne. A tender ügyében nem a tavalyi önkormányzati választás eredménye okozott egyedül törést. A pályázó két cég kormányzati megítélése az elmúlt években többször változott. Részben azért is húzódott a pályáztatás, mert a volt Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont a kormány kedvencéből a 2015-ös G-nap után „ellenséggé” vált. A vállalat sokáig azért is számított a fideszes cégbirodalom zászlóshajójának, mert számos óriásplakát birtokosa, a választási kampányokat kulcsszereplője. Bár a JCDecaux tulajdonosi oldalról nincs bekötve a NER-be, az „ellenségem ellensége a barátom” elve alapján 2015 után a reklámfelületein kötöttek ki a kormány kampányüzenetei. Ám a 2018-as választást követően Simicska kapitulált, a Publimont pedig Mészáros Lőrinc birodalmában kötött ki. Akárhogy is dönt a Fővárosi Közgyűlés, a JCDecaux és a Publimont a hazai piac két legnagyobb, ezért nehezen megkerülhető szereplője. A két cég értékesíti a közterületi reklámfelületek közel 60 százalékát.

Milliárdos koszvakarás

Meglehetősen furcsán alakul a BKV takarítási tendere is. Itt a miniszterelnöki főtanácsadóval, Habony Árpáddal baráti viszonyt ápoló Tombor András is felsejlik a háttérben. A takarítás egyébként is kényes kérdés a BKV-nál. Egyrészt azért, mert a hiánya igencsak feltűnő: az utasok elégedetlenségére könnyedén rájátszhat a városvezetés „alkalmatlanságát” régóta hangoztató kormányzati propaganda. Másrészt a takarítás körüli anomáliák adták a volt főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós – a 2010 előtti városvezetés népszerűségét megtépázó – perének fő elemeit, harmadrészt azért is, mert menetrendszerűen botrányba torkollanak a szolgáltatásra kiírt tenderek. A 2014-est eredménytelennek kellett nyilvánítani, a 2016-ost pedig egy év alatt sikerült csak lezárni. A BKV a PQS International Hungary Kft., a BBM Budaber Zrt., valamint az akkor Tombor András érdekkörébe tartozó DIG HUNGARY Kft. alkotta konzorciummal kötött szerződést 2,87 milliárdos keretösszeggel. Ám az autóbusz-, villamos-, metró-, HÉV-járművek és állomások, valamint a telephelyek, irodaházak és egyéb létesítmények takarítására kötött kontraktus idén márciusban lejárt. A közlekedési cég első körben új pályázat kiírása mellett döntött: tavaly szeptemberben indítottak tárgyalásos eljárást, amelynek részleteit azután többször is módosították, majd eredménytelennek nyilvánították. Idén tavasszal újra nekifutottak. De ezúttal a társaság igazgatóságán se jutottak túl, a grémium ugyanis első olvasatban visszadobta azt. A testület tagjai egyrészt felvetették, hogy a BKV saját maga is elvégezhetné a munkát, másrészt a jelentős összegű tender több részre bontását kérték a nagyobb verseny érdekében. A BKV menedzsmentje azonban azzal érvelt, hogy házon belül kigazdálkodhatatlanul drága lenne, mindenképpen külsős céggel végeztetnék el a munkát, a tender három részre bontását viszont elfogadták. Ám tender kiírása máig nem történt meg, ehelyett meghosszabbították az előző szerződést még két évvel. Holott korábban több kifogás is felmerült a munka minőségével kapcsolatban, ráadásul az egyik teljesítési igazolásból az derült ki, hogy a partnerek nem a szerződésben foglaltak szerint teljesítettek. A BKV a Népszava kérdésére annyit közölt, hogy a „2017-ben aláírt szerződésben 36+24 hónap került rögzítésre, így az jelenleg is hatályos”. A hazai takarító-biznisz meglehetősen szűkös, a nagyok szinte mind a NER kötelékébe tartoznak. Az egykor Simicska Lajos érdekkörébe tartozó B+N Referencia Zrt. például Tombor András üzleti partnerénél, Kis-Szölgyémi Ferencnél kötött ki, azóta sorra nyeri a sok milliárdos tendereket. A PQS szintén tulajdonost, illetve nevet váltott a szerződéskötés óta, jelenleg Prizma FM Services Kft-ként működik és csatlakozott a Prizma-cégcsoporthoz. Ez a társaság közben a közétkeztetési piac felé is kinyújtotta a csápjait, több fővárosi kerületben szolgáltat.