Felemás válságkezelés a szomszédoknál is

Látványos enyhítésekről döntöttek Szerbiában, Romániában pedig a politika szempontok és a turistaszezon mentését célzó lazítások sok esetben elhomályosítják a racionalitást. Továbbra is aggasztó a járványhelyzet Ukrajnában.

Szerbiában hétfőtől, korlátozásokkal ugyan, de visszatér az élet – 50 százalékos kapacitással, másfél méterre ülve egymástól és maszkviselési kötelezettség mellett újra működhetnek a mozik és a színházak, az idősotthonok és más szociális intézmények pedig hetente kétszer ismét látogathatókká válnak.

Az iskolakezdést sem napolják el, normál tanévre készül Szerbia. A közegészségügyi intézet ugyan létrehoz egy speciális munkacsoportot, amely követi majd a járványhelyzetet az oktatási intézményekben, de egyelőre a korlátozások további enyhítésében reménykednek.

Szerbiában a nyári második nagy fellángolás után valóban látványosan csökkenni kezdett az új fertőzések száma, szombaton 170, vasárnap 109 regisztrált fertőzést mutattak ki, de amint Predrag Kon epidemiológus, az országos válságstáb arca figyelmeztetett, a nyaraló gyerekek visszatérése az iskolába jelentős veszélyt hordoz magában, mert a vírus közösségi szinten körforgásban van. Ennek ellenére, a válságstáb mérlegeli a korlátozások enyhítését a sport területén, jövő héten születik döntés a kérdésben.

A látványos enyhítések azért is megkérdőjelezhetők, mert a választás megtarthatósága miatti első elhamarkodott júniusi nyitás után szabadult el igazán a vírus Szerbiában.

Az európai uniós államok közül legrosszabb járványügyi helyzetben lévő Romániában sincs ez másképp, a politika szempontok és a turistaszezon mentését célzó lazítások sok esetben elhomályosítják a racionalitást. Romániában hosszú hetek óta rekordmagas, 1400 körül mozog a napi új fertőzések száma, a súlyos esetek száma aggasztóan növekszik, akárcsak az elhalálozásoké, a politika mégis gőzerővel készül a szeptemberi helyhatósági és novemberi parlamenti választásokra. Ezért nyilván nem lehet szigorítani, sőt lazítani kell a kampány miatt. A Fekete-tenger parti üdülők zsúfolásig tele vannak, a szigorú bírságolások ellenére minden járványügyi szabályozásra fittyet hányva. A tanév pedig megszokott időben, szeptember 14-én indul.

Nem lesz normál tanév, és nem lesz központi egységes szabályozás. Ami jó, de az érintettek szerint a választási kampány miatt egyben kétséges is, hogy a helyi döntéseket valóban a járványügyi, nem pedig a politikai szempontok fogják irányítani. A szabályozás szerint a fertőzöttebb településeken – ahol az utolsó két hétben az ezer lakosra jutó megbetegedések száma meghaladja a hármat – távoktatásról dönthet a megyei operatív törzs. Azokon a településeken, ahol ez az arány egy alatt volt, normál tanítás lesz. Ahol a mutató 1 és 3 között van, ott az óvodások, az alsó tagozatosok, illetve a végzős 8. valamint 12. osztályosok számára kötelező a személyes részvétel, a többiek oktatási formája attól függ, hány diákot tud fogadni az iskola a távolságtartási szabályok betartása mellett. Hogy melyik forgatókönyvet alkalmazzák, azt helyileg hozzák meg tanévkezdéskor, és folyamatosan módosítják a járványügyi helyzet függvényében.

Az Orban-kormány múlt héten elfogadott sürgősségi rendelete az esetleges on-line oktatás támogatását célzó 500 ezer táblagép és egészségügyi védőanyagok beszerzését engedélyezte a tanfelügyelőségek számára. A mintegy 100 millió eurós költséget az európai alapok minisztériuma fedezi.

Ukrajnában is, bár továbbra is aggasztó a járványhelyzet, szeptember elsején normál keretek között indul a tanév. Nincs regionális döntési lehetőség, csak a vörös zónában kerülnek on-line oktatásba két hétig, a karantén idejére.

Ukrajnában múlt héten kétezer fölött mozgott a napi fertőzésszám, vasárnap ugyan visszaesett 1799-re, de félő, hogy ez inkább csak a hétvégi kevesebb tesztelésnek köszönhető.