Előfizetés

Navalnij-ügy: az Omszki kórház két laboreredményre hivatkozva megismételte, hogy nem volt mérgezés

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.24. 14:09
Anatolij Kalinyicsenko
Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
Furcsa sajtótájékoztató: a szibériai intézet orvosát megfenyegették, a főnökét viszont nem, amíg náluk volt a később Berlinbe szállított ellenzéki vezető.
Nem igazolódott be a mérgezés gyanúja Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusnál – jelentette ki Anatolij Kalinyicsenko, a beteget ellátó omszki első mentőkórház helyettes főorvosa hétfői sajtótájékoztatóján. A mérgezést egyébként a kórház már múlt pénteken is elvetette az első vizsgálatok alapján. 
„Ha bármivel is megerősített mérgezést találtunk volna, sokkal könnyebb lett volna nekünk. De két laboratóriumból kaptunk végleges választ arról, hogy méregnek vagy méreghatás termékének tekinthető vegyi-toxikológiai anyagot nem találtak”

– mondta a helyettes főorvos.

Anatolij Kalinyicsenko szerint a múlt csütörtökön rosszul lett Navalnij ügyében a mentőben is felmerült a mérgezés gyanúja, ezért szállították őt azonnal a toxikológiára. Az orvos ugyanakkor azt állította: 
„a közösségi médiában a családjával együtt többtucatnyi fizikai fenyegetést kapott, amíg Navalnij a kórházban volt”.

Ezzel szemben felettese, Alekszandr Murahovszkij azt mondta, hogy ő személyesen nem kapott fenyegetést. Viszont kifogásolta, hogy a Navalnij kezelése alatt a kórház körül összeverődött tömegen olykor még a mentő is nehezen tudott átvergődni. Elfogadhatatlannak nevezte azt , hogy a mentőben szállított páciensekről felvételeket készítettek, de azt nem tudta megmondani, hogy kik voltak és mit csináltak a hivatalában azok a civil ruhás emberek, akik a sajtó feltételezése szerint a biztonsági szervektől jöttek.  
„Egyetlen diagnózist sem egyeztettünk senkivel sem. Nem volt nyomásgyakorlás”

– nyilatkozott végül Kalinyicsenko.

Dmitrij Peszkovnak, a Kreml szóvivőjének hétfői tájékoztatása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vett részt a Navalnij Németországba szállítására vonatkozó döntés meghozatalában Mint mondta, ez a kérdés nem tartozik az államfő hatáskörébe.   
„Abszolút orvosi döntésről volt szó, amely a páciens egészségétől függött, és nem volt semmi ok nemzetközi tárgyalásokra”

– hangoztatta Peszkov.

Alekszej Navalnij csütörtökön lett rosszul a Tomszk-Moszkva repülőjáraton, ami miatt a gép egészségügyi kényszerleszállást hajtott végre Omszkban. A politikus kómába esett, géppel lélegeztették. Munkatársai és hozzátartozói szerint megmérgezték, és az orvosok csak azért tartották a kórházban, hogy a méreg kiürüljön a szervezetéből. Az orosz ellenzéki politikust szombaton Berlinbe szállították kórházi kezelésre. A Népszava is megírta, hogy Jaka Bizilj, a Navalnijt Berlinbe szállíttató Cinema for Peace magánalapítvány létrehozója, a Bild című német lapban vasárnap este megjelent interjújában „méreggel elkövetett támadást” emlegetett. Szerinte, ha az ellenzéki vezető ép bőrrel megússza ezt, lekerül a politika porondjáról legalább egy-két hónapra.
Rendőrök kísérik a reptérre a Navalníjt szállító mentőt
Fotó: Alexandr Kryazhev / AFP

Német félelem az orosz méregtől

Rendőri védelemre szorul Berlinben Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, mert valószínűleg mérgezéses támadás áldozata lett hazájában – idézte az MTI Steffen Seibert, a német szövetségi kormány szóvivő nyilatkozatát. – a gyanú nem arra irányul, hogy Navalnij úr súlyos mérgezést okozott saját magának, hanem arra, hogy valaki súlyosan megmérgezte, amire sajnálatos módon van néhány példa a közelmúlt orosz történelmében – válaszolta sajtótájékoztatón az ezt firtató orosz RT hírtelevízió kérdésére. A szóvivő emlékeztetett, hogy Navalnij nem a szövetségi kormány vendégeként tartózkodik Berlinben, és a német fővárosba szállítását sem a kabinet szervezte. A német külügyminiszter a mérgezéses támadást valószínűsítő kormányszóvivői kijelentésnél visszafogottabban nyilatkozott. Német hírportálok beszámolói szerint Heiko Maas hétfői kijevi látogatásán tartott tájékoztatóján elmondta, hogy meg kell várni az ügy pontos megítéléséhez szükséges adatokat, így az orvosi és az esetleges kriminológiai vizsgálatok eredményét is. Alekszej Navalnijt jelenleg is a berlini Charité egyetemi klinikán vizsgálják. Állapotáról várhatóan még hétfőn tájékoztatnak. A kómában lévő orosz politikus védelméről a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) gondoskodik.

Felemás válságkezelés a szomszédoknál is

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.08.24. 12:52

Fotó: Nicolas Economou / AFP/NurPhoto
Látványos enyhítésekről döntöttek Szerbiában, Romániában pedig a politika szempontok és a turistaszezon mentését célzó lazítások sok esetben elhomályosítják a racionalitást. Továbbra is aggasztó a járványhelyzet Ukrajnában.
Szerbiában hétfőtől, korlátozásokkal ugyan, de visszatér az élet – 50 százalékos kapacitással, másfél méterre ülve egymástól és maszkviselési kötelezettség mellett újra működhetnek a mozik és a színházak, az idősotthonok és más szociális intézmények pedig hetente kétszer ismét látogathatókká válnak. Az iskolakezdést sem napolják el, normál tanévre készül Szerbia. A közegészségügyi intézet ugyan létrehoz egy speciális munkacsoportot, amely követi majd a járványhelyzetet az oktatási intézményekben, de egyelőre a korlátozások további enyhítésében reménykednek. Szerbiában a nyári második nagy fellángolás után valóban látványosan csökkenni kezdett az új fertőzések száma, szombaton 170, vasárnap 109 regisztrált fertőzést mutattak ki, de amint Predrag Kon epidemiológus, az országos válságstáb arca figyelmeztetett, a nyaraló gyerekek visszatérése az iskolába jelentős veszélyt hordoz magában, mert a vírus közösségi szinten körforgásban van. Ennek ellenére, a válságstáb mérlegeli a korlátozások enyhítését a sport területén, jövő héten születik döntés a kérdésben. A látványos enyhítések azért is megkérdőjelezhetők, mert a választás megtarthatósága miatti első elhamarkodott júniusi nyitás után szabadult el igazán a vírus Szerbiában. Az európai uniós államok közül legrosszabb járványügyi helyzetben lévő Romániában sincs ez másképp, a politika szempontok és a turistaszezon mentését célzó lazítások sok esetben elhomályosítják a racionalitást. Romániában hosszú hetek óta rekordmagas, 1400 körül mozog a napi új fertőzések száma, a súlyos esetek száma aggasztóan növekszik, akárcsak az elhalálozásoké, a politika mégis gőzerővel készül a szeptemberi helyhatósági és novemberi parlamenti választásokra. Ezért nyilván nem lehet szigorítani, sőt lazítani kell a kampány miatt. A Fekete-tenger parti üdülők zsúfolásig tele vannak, a szigorú bírságolások ellenére minden járványügyi szabályozásra fittyet hányva. A tanév pedig megszokott időben, szeptember 14-én indul. Nem lesz normál tanév, és nem lesz központi egységes szabályozás. Ami jó, de az érintettek szerint a választási kampány miatt egyben kétséges is, hogy a helyi döntéseket valóban a járványügyi, nem pedig a politikai szempontok fogják irányítani. A szabályozás szerint a fertőzöttebb településeken – ahol az utolsó két hétben az ezer lakosra jutó megbetegedések száma meghaladja a hármat – távoktatásról dönthet a megyei operatív törzs. Azokon a településeken, ahol ez az arány egy alatt volt, normál tanítás lesz. Ahol a mutató 1 és 3 között van, ott az óvodások, az alsó tagozatosok, illetve a végzős 8. valamint 12. osztályosok számára kötelező a személyes részvétel, a többiek oktatási formája attól függ, hány diákot tud fogadni az iskola a távolságtartási szabályok betartása mellett. Hogy melyik forgatókönyvet alkalmazzák, azt helyileg hozzák meg tanévkezdéskor, és folyamatosan módosítják a járványügyi helyzet függvényében. Az Orban-kormány múlt héten elfogadott sürgősségi rendelete az esetleges on-line oktatás támogatását célzó 500 ezer táblagép és egészségügyi védőanyagok beszerzését engedélyezte a tanfelügyelőségek számára. A mintegy 100 millió eurós költséget az európai alapok minisztériuma fedezi. Ukrajnában is, bár továbbra is aggasztó a járványhelyzet, szeptember elsején normál keretek között indul a tanév. Nincs regionális döntési lehetőség, csak a vörös zónában kerülnek on-line oktatásba két hétig, a karantén idejére. Ukrajnában múlt héten kétezer fölött mozgott a napi fertőzésszám, vasárnap ugyan visszaesett 1799-re, de félő, hogy ez inkább csak a hétvégi kevesebb tesztelésnek köszönhető.

Őrizetbe vették az ellenzéki testület két tagját a fehérorosz hatóságok

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.24. 12:48
Blarus Opposition Questioning
Fotó: Viktor Tolochko / AFP
Engedély nélküli tömegtüntetés szervezésével vádolják őket.
A fehérorosz hatóságok őrizetbe vették hétfőn az ellenzéki koordinációs tanács két tagját egy gyárbejáratnál – közölte a tanács szóvivője hírügynökségekkel. Olha Kovalkovát és Szjarhej Dileuszkit a rendőrség különleges részlege vette őrizetbe a minszki traktorgyár bejáratánál, a hírügynökségek szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen váddal. Hivatalosan megerősítették az őrizetbe vétel tényét. A koordinációs tanács Kovalkova Facebook-oldalán közzétett nyilatkozata szerint engedély nélküli tömegtüntetés szervezésével vádolják őket. Az ellenzék múlt kedden alakította meg a koordinációs tanácsot, amelynek az a célja, hogy tárgyalásos úton megegyezzen a kormánnyal a hatalom átadásáról. Több tucat tagja között értelmiségiek és politikusok is vannak. A hatóságok azonban csütörtökön büntetőjogi eljárást indítottak a testület ellen a hatalom megszerzésére tett illegális kísérlet vádjával, majd őrizetbe vették a tanács két vezető tagját, Makszim Znak jogászt és Szjarhej Dileuszki traktorgyári munkást. Utóbbit most másodízben vették őrizetbe. Pénteken kihallgatták, de elengedték őket. A tanács tagja az ellenzék vezetője, Szvetlana Tyihanovszkaja is, aki a napokban Litvániába menekült. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint hétfőn a gyárakban rendben megindult a munka, az üzemi sztrájkbizottságok munkabeszüntetésre szólító felhívásai ellenére. Alekszandr Lukasenko elnök Grodnóban elhangzott beszédében szombaton azt követelte, hogy zárják be a sztrájkoló üzemeket. Szjarhej Dileuszki, aki a minszki traktorgyár sztrájkbizottságának vezetője is, a hét végén azt mondta, hogy a gyár minden részlege dolgozik, de szerinte a légkör „vihar előtti csendre” emlékeztet.
A fehérorosz védelmi minisztérium hétfőn arról tájékoztatott, hogy előző este a litván-fehérorosz határ térségében a légierő megakadályozta, hogy államellenes jelszavakat tartalmazó léggömböket juttassanak a fehérorosz légtérbe. A Mi-24-es helikopterekkel végrehajtott akcióban nem került sor fegyverhasználatra a közlemény szerint. Ezzel szemben a litván külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket adott át a fehérorosz félnek, mert állítása szerint egy Mi-24-es helikopter megsértette a litván légteret. Az Európai Unió pénteken arra szólította fel a fehérorosz hatóságokat, hogy ne indítsanak büntetőeljárást az új ellenzéki testület ellen.
Fehéroroszország posztszovjet történetének legjelentősebb politikai válságát éli, másfél hete folyamatosak a megmozdulások. A tüntetők szerint Alekszandr Lukasenko elnök elcsalta az augusztus 9-én tartott elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta. A 65 éves Lukasenko 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el.