Előfizetés

A Cipollák örökké köztünk élnek

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.08.25. 11:00

Mozart Don Giovanni című operájával zárult az idei Zempléni Fesztivál, amely változatos, többnyire magas színvonalú programjaival csaknem tizenötezer nézőt szólított meg.
Varázslással indult Mozart Don Giovanni című operája a sárospataki sportcentrumban, amelyet a Zempléni Fesztivál záróprodukciójaként rendeztek meg. A zárt térben a lelátóra, illetve a nézőtérre szellősen, minden második helyre ülhettünk az óvatosság kedvéért. Hábetler András rendezése, amely eredetileg márciusra készült a Müpába, viszont egyáltalán nem óvatoskodó. Vaskosan kezd, hiszen Don Giovanni (Kálmán Péter) első gesztusként egy bűvészládából nővé változtatja szolgáját Leporellót (Cser Krisztiánt), aki csillogó ruhában az egészet kifejezetten unja, már most. Mondhatnánk, mi lesz később? Merthogy a rendezői koncepció szerint Don Giovanni nem csak nőfaló, hanem mágus is. Női szívekkel bűvészkedik folyamatosan és gyakorlatilag mindenkit manipulál, aki csak az útjába kerül. Bűvészládája és a trükkjeihez szükséges kellékei mindig nála vannak. A tér is erre épül, (Díszlet, jelmez: Árva Nóta.) Sok titokdoboz, csupa kulissza, el lehet bennük rejtőzni és arra is jó, hogy megfigyeljék egymást a szereplők. A valóságos tér mögött megbújik egy másik, és hogy melyik az igazi, arról lehetne hosszasan vitatkozni. A ruhák a múlt század húszas-harmincas éveit idézik. Kálmán Péter pedig mintha Thomas Mann Marió és a varázslójából lépett volna ki, Cipollaként mindenkit a bűvkörében tart. Ez jelenti az igazi hatalmát. Elcsábít, behálóz, aztán kegyetlenül eldobja az áldozatát. Hábetler András erre építi a játékot és arra, hogy úgy látszik szükségünk van Cipollákra, nem tudunk nélkülük létezni. Az operaénekes-rendező jól ismeri Mozart zenéjét és képes összhangba hozni a színházi hatással. Viszonyokat kapunk a színpadon, méghozzá apró megfigyelésekkel, finom megoldásokkal együtt. Mindennek az elejét és a visszáját is és semmi sem fekete-fehér. Nagyszerű és összeszokott az énekesi csapat. A már említett Kálmán Péter, aki énekelte már a szerepet, önmagát is képes újra és újra meglepni, állandóan új színekkel gazdagítja a figurát, miközben kissé zárójelbe is teszi azt. Aztán újra kénytelenek vagyunk őt komolyan venni. Cser Krisztián Leporellója egyszerre győztes és vesztes. Átlát ugyan a főnökén, de nem áll fel, próbálja a maga számára a legtöbbet kihozni ebből a szituációból. A nők Donna Anna (Miksch Adrienn), Donna Elvira (Fodor Beatrix), és Zerlina (Balga Gabriella) mindannyian erős karakterek, még akkor is, ha Don Giovanni csábításának nem tudnak ellenállni. Aztán pedig jól bevált taktikákkal már akinek van, igyekszik visszaszerezni párját. És vissza is szerzi. A férfiak közül Don Ottavio (Szerekován János), mint egy idősebb barát jelenik meg és képes rendkívül visszafogottan, mégis drámaian énekelni. Gábor Géza kormányzóként, illetve később a kormányzó szobraként kellően határozott. Masetto (Sándor Csaba) komoly fiatal tehetségként tűnik fel a parasztfiú szerepében. A végén Don Giovanni elnyeri büntetését, vagy egyszerűen eltünteti magát a varázsdobozból. Annál is inkább, mert miután meghalt, a tapsrendben beül a karmester Guido Mancusi helyére, aki egyébként remekül dirigálta a Budafoki Dohnányi Zenekart. Az opera szövegének utolsó két sorát pedig már Don Giovanni vezényli a szereplőknek: „ A rossz végül pórul jár, /Gonosz élet, gonosz halál hangzik el”. Óhatatlanul arra gondolhatunk, hogy a Cipollák örökké köztünk élnek.

A kastélykoncerttől a Katlanig

Nagyon sok fesztivál elmaradt a járványhelyzet miatt, a Zempléni Fesztivál az egyik kivétel, amelyet a szervezők meg tudtak rendezni. Turjányi Miklós igazgató és Hollerung Gábor művészeti vezető úgy döntött, lebonyolítják a fesztivált. Figyeltek a szabályokra és a meglévő keretek között lemondások nélkül a teljes, tíz napos programot abszolválták. A záróhétvége jól tükrözte a fesztivál sokszínűségűt és nem utolsósorban a minőségre való törekvést. A tematikus napoknak a sorozat utolsó időszakában Mád és Tolcsva adott helyet. Mindkét település református templomában fellépett Megyesi Schwartz Lúcia és az Ábrahám Consort barokk mesterművekkel. Sátoraljaújhelyen Várdai István és a Liszt Ferenc Zenekar adott koncertet, Dvořák, Schumann és Beethoven műveit szólaltatták meg. Hollerung Gábor a közkedvelt Megérthető zene című sorozatában ezúttal Händel Messiás című oratóriumának a második részét elemezte, szokásosan, nem is akárhogyan. A világhírű zongoraművészünk Várjon Dénes Tarcalon az impozáns Gróf Degenfeld Szőlőbirtok és Kastélyszálló „Manipulációs terében” mindenféle manipuláció nélkül játszott Beethoven, Schumann és Bartók darabokat. Rúzsa Magdi pedig megtöltötte a Tokaji Fesztiválkatlant, koncertje telt házat, kétezer ötszáz nézőt vonzott.  

Orvosság a neurotikus világnak

Retkes Attila írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.25. 10:00

Fotó: Banczik Róbert / Robert BANCZIK
Jabbo Smith, Adrian Rollini, Jelly Roll Morton és más amerikai zeneszerzők ritkán hallható műveiből összeállított koncerttel ünnepli születésnapját a 35 éves Bohém Ragtime Jazz Band. Ittzés Tamás zenekarvezető mesélt.
„Olyan jazztörténeti áttekintést adunk, amiben a kevésbé ismert szerzők, zenészek és számok kerülnek fókuszba. Szándékaink szerint csupa érdekesség. Persze Louis Armstrongot, Duke Ellingtont vagy George Gershwint nem lehet kihagyni, de az ő esetükben is ritkán játszott darabokat, illetve olyan megközelítést választunk, ami miatt még a megrögzött Bohém-rajongóknak is unikális lesz ez a koncert” – meséli Ittzés Tamás. A zenekar állandó tagjai mellett a születésnapon fontos szerephez jut a két énekes (Bolba Éva, Mudrák Mariann) és két fúvós vendég (Korb Attila, Szalóky Béla), valamint a Pepita Táncegyesület swingtáncosai. A Bohém Ragtime Jazz Band repertoárja – szigorúan véve – 1897-től az 1940-es évek közepéig ível. „Ha viszont azt nézzük, hogy Liszt-mű swing-átdolgozását is játsszuk, és saját számokat is műsorra tűzünk, akkor 1850-től napjainkig terjed a skála. A lényeg, hogy minden belefér, ami tradicionális, klasszikus jazz: ragtime, blues, New Orleans jazz, dixieland, hot jazz, swing” – mondja a zenekarvezető. Fontosnak tartja, hogy a koncerteken játszott számokról egy-két történeti érdekesség is elhangozzon, és néha – ha adekvátnak érzi – velük megesett humoros sztorikat is belefűz. E történetek és a gyakori zenei tréfák miatt írta róluk egy kritikus, hogy „a neurotikus fél világnak orvosilag kellene őket felírni.” A zenekar Kecskeméten működik, ami Ittzés szerint „ismertségben hátrányt jelent, de panaszkodni a fővárosban is lehet, dolgozni pedig vidéken is.” 1992 óta saját fesztiválokat rendeznek Kodály városában, ahol megmutatják a törzsközönségüknek az ismert hazai muzsikusokat, illetve építkeznek, tanulnak a létrejövő nemzetközi együttműködésekből. „Nyitottabbak és fejlődőképesebbek vagyunk így, mintha nem szerveznénk saját fesztiválokat. A külföldi ismertségnek sem árt: rengeteg zenésszel játszunk együtt, akik viszik a jó hírünket” – véli Ittzés.  
Ahogy a komolyzene, úgy a klasszikus jazz is elsősorban a közép- és idősebb generációt vonzza. Amerikában és Nyugat-Európában a hazainál még 10-20 évvel idősebb az átlagközönség, ezért sokan panaszkodnak, hogy kihal a műfaj. A zenészek között mégis egyre több a fiatal, és a hallgatóságban is van utánpótlás. „Ugyanakkor a közönség – illetve a közízléstelenséget piaci okokból támogató média és zeneipar – egyre kevésbé vesz észre olyan produkciókat, ahol még számít a hangszertudás, a zenei forma, a prozódia, s ahol hús-vér emberek felkészültségén múlik a zenei produktum. A gombnyomásra működő, egészségtelen hangerővel üvöltő, buta zenékkel nem tudunk versenyezni, de szerencsére mindig meglesz a közönsége annak is, hogy néhány ember felmegy a színpadra és akusztikusan zenél. Csak úgy, mindenféle technikai segítség nélkül. Meggyőződésem, hogy ennek sokkal nagyobb ereje van” – mondja Ittzés Tamás. A járvány a Bohém Ragtime Jazz Band tevékenységét is érinti. Takaréklángon működnek, de nyáron már volt néhány fellépésük, szeptembertől újraindul az óbudai klubjuk, pótolják a tavaszi koncerteket. Október végére került a márciusról elhalasztott 29. Bohém Fesztivál, a külföldi turnékat pedig jövő áprilisra halasztották. „Tűzoltás van, alkalmazkodunk a helyzethez, s reménykedünk, hogy minden megvalósul.”

Névjegy

 A Bohém Ragtime Jazz Band 1985-ben alakult Kecskeméten. 2003-ban eMeRTon-díjat, 2010-ben magyar zeneművészet kategóriában Bács-Kiskun megyei Prima-díjat vehettek át. Eddig 27 albumuk jelent meg, turnéztak 20 országban, felléptek Európa és Észak-Amerika legjelentősebb tradicionális jazzfesztiváljain (Sacramento, Pori, Montreux, Ascona, Berlin, Drezda, Silkeborg, Breda, Oslo). A zenekar tagjai: Ittzés Tamás – zongora, hegedű, ének; Lebanov József – trombita; Bera Zsolt – harsona; Mátrai Zoltán – klarinét, szaxofonok; Török József – tuba, bőgő; Hegedüs Csaba – bendzsó, gitár; Falusi Alfréd – dob. 

Szeptemberben is elmarad az Ünnepi Könyvhét

Cs. E.
Publikálás dátuma
2020.08.24. 12:20

Fotó: Népszava
Nem tartják meg a júniusról szeptember közepére halasztott 91. Ünnepi Könyvhetet a Vörösmarty téren, jelentette be hétfőn a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.
„Az elmúlt napokban, mivel újra úgy tűnt, hogy romlik a járványügyi helyzet, ezért állásfoglalást kértünk Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvostól, aki válaszlevelében egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a rendezvényt járványügyi szempontból nem támogatja” – áll a közleményben. Mint írják, nagy várakozás és készülődés előzte meg a hagyományos eseményt, annál is inkább mert a pandémia miatt itthon és külföldön is elmaradtak a szokásos könyves rendezvények. Ezúttal rekordszámú, 176 kiadó, szervezet jelentkezett a Könyvhétre, ami az egyesülés szerint azt jelzi, hogy a könyvszakma a nehéz körülmények ellenére is teljesíti küldetését, a sokszínű kultúra, irodalom közvetítését az olvasóknak. „Nem kerülheti el ugyanakkor a figyelmünket az a szomorú tény, hogy a kisebb, különösen az igényes rétegkönyveket akár több évtizede is megjelentető kiadói műhelyek termékei eltűnőben vannak vagy erősen megcsappant a mennyiségük. Hiányzik az a védőháló, ami segítségével szerte a világon kis és nagyobb nemzetek óvják ezt a fajta kincsüket” – hívják fel a figyelmet a könyvszakmát érintő támogatás hiányára. A következő napokban elérhetővé teszik a kiadók által leadott Könyvheti címlistát, valamint a Szép Magyar Könyv 2019 díjazottait a www.unnepikonyvhet.hu oldalon és az „Ünnepi Könyvhét” Facebook-oldalon is. A kiadók tervezett könyvbemutatói és programjai közül néhánnyal szeptember 17-20. között szintén a világhálón találkozhat majd a közönség.