Előfizetés

A vagyonminiszter döntött úgy, hogy a Mátrai-erőmű ügyében lényegében semmi nem drága

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.08.24. 19:13

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Mager Andrea vagyonminiszter az állami MVM igazgatóság javaslatát elfogadva döntött arról, hogy a Mátrai Erőműért fizessenek közpénz-tízmilliárdokat Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek, és még ennél is többet az áramtermelő életben tartására.
A Mátrai Erőmű megvásárlása során az egyedüli részvényeshez felterjesztett döntési javaslatokat az MVM alapszabályában meghatározottak szerint hagyták jóvá - közölte Tóth Bertalan írásbeli kérdésére Fónagy János miniszterhelyettes, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. Az MVM igazgatósága tavaly december 18-án részint 17,44 milliárd forint vételár, plusz 4,9 milliárd forint "hitelkiváltás" kifizetését javasolta a kormányfői strómanként számon tatott Mészáros Lőrinc érdekeltségei számára - emlékeztetett kérdésében az MSZP elnöke. Az általa adatigénylés során megkapott igazgatósági előterjesztés tanúsága szerint emellett 26,4 milliárd forint hitel, illetve ugyanennyi tőke kifizetését is indítványozták a megvásárolt erőműcsoport különböző társaságai számára. (Fónagy János egy korábbi levele tanúsága szerint ezek egymást kiváltó tételek, vagyis az MVM az általa nyújtott hitelekről azokat tőkévé alakítva le is mond.) A válaszból következően minderről az alapszabály alapján az MVM egyszemélyi részvényese, vagyis - a vezetéknevéből újabban a Bártfait elhagyó - Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter döntött. Fónagy János további részletek helyett néhány propagandafordulatot idézett. Szakmai értékelések rendkívül sokallják a bezárásra ítélt szénerőműért Orbán Viktor felcsúti barátja köreinek közpénzből kifizetett vételárat, amit - az ország második legfontosabb erőműve működőképessége fenntartása érdekében - további közel harmincmilliárddal még meg is kellett fejelni. Az ezt megelőző döntéshozatalt pedig azért tartják ilyen bonyolultnak, hogy - a Sukoró-ügyből, vagy épp Kocsis István exvezérigazgató elítéléséből "okulva" - egy esetleges későbbi büntetőeljárás során minél nehezebben vagy egyáltalán ne lehessen jogerősen megállapítani a törvényszegést.

Bár az államtitkár cégének tartaléka lenullázódott, osztalékra mégis futotta

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.24. 15:34

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A Beta Consultingnak forintra pontosan annyi bevétele volt, mint 2018-ban.
Ahogy az az elmúlt években jellemző volt, ezúttal is a teljes adóalapját befizette adóként az államkasszába Tuzson Bence államtitkár érdekeltsége – írja az mfor.hu.     A Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkárának két gazdasági érdekeltsége is van. Az egyik a Tuzson Mérnöki Iroda Kft., amelyben társtulajdonos a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda, a másik a Beta Consulting Kft., amin Biczi Tamás Lászlóval osztozik. A kormány ugyan a koronavírus-járványra való tekintettel szeptember 30-ig meghosszabbította az éves beszámolók leadási határidejét, a Beta Consulting viszont bőven tartotta az eredeti határidőt.  Ahogyan tavaly, úgy idén is a cég egész szokatlan módon a teljes adóalapját befizette az államkasszába adóként. Ehhez nem csatoltak mellékletet, ami részletezte volna az adófizetési kötelezettség levezetését. Az mfor.hu azt írja, hogy a jelek szerint fix megbízási szerződéssel működik a cég, amelynek fő tevékenysége üzletiviteli, egyéb vezetési tanácsadás. 
A Beta Consultingnak ugyanis forintra pontosan annyi bevétele volt, mint 2018-ban, 3,81 millió forint.

A lap szerint ez állandó megbízást és változatlan működés stagnáló kiadásokat is mutathatna, ezúttal azonban ez nem állja meg a helyét. Személyi jellegű ráfordításként a korábbi 1,5 millió forint helyett 2,3-at számoltak el, anyagjellegűként ugyanakkor csak 45 ezret költöttek a korábbi 863 ezer helyett. A módosulás ellenére mégis 1,41 millió forint üzemi szintű nyereséget ki tudtak mutatni. 
Az érdekesség az, hogy forintra pontosan ez a sor is megegyezik az előző évivel.

Pénzügyi műveletként semmit nem könyveltek el, ezért az üzemi nyereség az adózás előtti nyereséggel is megegyezik, ami pedig szintén szokatlan módon megegyezik az adófizetési kötelezettséggel. Ez történt 2018-ban és 2017-ben is.  Az mfor.hu szerint a leglogikusabb és legkézenfekvőbb lehetőség az, hogy az 1,41 millió forintos adózás előtti eredményt az adóalapot növelő tényezők húzták fel annyira, hogy végül a teljes eredményt az államkasszába kellett fizetni. Ilyen adóalap növelő tétel nagyon lehet például az, ha egy követelést elengednek, vagy a nem vállalkozás érdekében felmerült költségek növelhetik az adóalapot. Így a tavalyi gazdálkodási folyamatok eredményeként egy forint adózás utáni nyereséget nem könyvelhettek el, osztalékfizetésre mégis nyílt lehetőség. Az államtitkár és üzlettársa az elmúlt évek eredményeit felhalmozó eredménytartalékot ürítették ki, és a 3,353 millió forintot kivették osztalékként.

Súrolhatja a 4500 milliárd forintot a költségvetési idei hiánya

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.24. 14:51

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A gazdasági visszaesés még nagyobb, mint amire a járvány korábbi szakaszában számítottak.
A gazdaság vártnál lassabb második negyedévi teljesítménye, az eddigi államháztartási adatok és a tervezett, újabb gazdaságvédelmi lépések alapján a költségvetési hiány  a bruttó hazai termék 7-9 százaléka lehet – írta a Népszavának eljuttatott közleményében a Pénzügyminisztérium.  A tárca szerint az adat hasonló az európai országok átlagához, de hozzátették:
„bár a gazdasági visszaesés mértéke Magyarországon az EU-átlag alatt maradt, a második negyedévben – éves összevetésben – 13,6%-kal mérséklődött a magyar gazdaság teljesítménye, amely elmaradt az előrejelzésektől”.

Adataik szerint a gazdasági lassulás és az eddig meghozott adócsökkentések együttesen több mint 1400 milliárd forinttal csökkentik az államháztartás éves bevételét. – A gazdasági visszaesést a kormány gazdaságvédelmi és munkahelyteremtő intézkedésekkel ellensúlyozza: a kiadások következtében a központi alrendszer hiánya július végére már megközelítette a 2165 milliárd forintot – hangsúlyozta a közlemény.  A Pénzügyminisztérium az aktuális előrejelzés alapján úgy fogalmazott: 
„a járványügyi készültség fenntartása valamint az eddig megtett, és a várható újabb gazdaságvédelmi intézkedések mellett indokolt az államháztartási hiánycélt is módosítani”.

– Az új hiányprognózis nem egyedülálló a fejlett országok körében, az uniós országok átlagosan 9 százalék körüli hiánnyal számolnak. Az Európai Bizottság már 1 százalékponttal nagyobb visszaesést jósol az Európai Unió egészére, mint tette azt tavasszal. A Nemzetközi Valutaalap pedig a fejlett országok esetében 2 százalékponttal látja kedvezőtlenebbnek a helyzetet, mint áprilisban – fűzték hozzá.