Előfizetés

Második hullám: spórolás helyett biztosítani kellene a jövedelmeket

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.08.25. 07:00

Fotó: Markwar
A nyár végén kifutnak a koronavírusválság miatt bevezetett bértámogatási programok. Hosszabbítás nem lesz, és egyelőre nem tudni, mi jön helyette. A szakszervezet szerint az eddigi szűkmarkú politika nem jött be, ezért is zuhant be a gazdaság.
Akkor is járjon táppénz a szülőnek, ha gyermeke iskoláját járványügyi okokból időszakosan bezárják. A tavasszal bevezetett bértámogatási programot pedig hosszabbítsák meg, csakúgy, mint az álláskeresési járadék folyósítási idejét – többek között ezeket javasolja a kormánynak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a koronavírus-járvány ősszel várható második hulláma kapcsán. Az érdekvédők szerint a legfontosabb cél ugyanis a dolgozók munkaviszonyának megtartása, valamint a további jelentős jövedelemkisesés megakadályozása lenne. Az elemzők várakozásai és a kormányzati nyilatkozatok alapján ugyan ősszel valószínűleg nem lesznek a tavaszihoz hasonló léptékű bezárások, helyi szinten azonban lehetnek további kényszerszünetek. Ha egy üzemben góc alakul ki, ott ismét leállhat a termelés, ha valamelyik iskolában felüti a fejét a vírus, az adott intézményben akár ismét elrendelhetik a digitális oktatást. A munkavállalók jelentős része saját erőből viszont már nem tudná kezelni ezeket a helyzeteket, hiszen nem mindenki tud távmunkában dolgozni, a többségnek pedig már elfogyott a szabadsága. Gyors kormányzati segítség hiányában – a bértámogatási programot csak másfél hónnappal a lezárások kezdete után sikerült elindítani - a cégek ugyanis már tavasszal kiadták a fizetett szabadságokat, sokakat már ekkor fizetés nélküli szabadságra küldtek.  A kormánynak az elmúlt, járványügyi szempontból viszonylag békésnek mondható hónapokban lett volna ideje, hogy javaslatokat dolgozzon ki az ősszel várható újabb kényszerszünetekre. Egyelőre azonban nem tudni, konkrétan mivel készülnek, illetve készülnek-e egyáltalán ezekre a helyzetekre. Orbán Viktor múlt pénteken ugyan bejelentette, hogy egy új, a gazdasági növekedést támogató intézkedéscsomag kidolgozására adott felkérést a szakértőknek, de hogy ebben pontosan mi lesz, az valószínűleg csak szeptember közepén derül ki. A miniszterelnök szerint akkor fogadják majd el a csomagot, és a negyedik negyedéves – azaz az októbertől kezdődő - gazdaságpolitikai tervezés már ennek a keretében zajlik majd.

Véget érnek a bértámogatások

Eközben azonban a nyár végén kifut a tavasszal elindított munkahelyvédelmi program, a részmunkaidős bérkiegészítésre már csak egy hétig lehet jelentkezni. Pedig a Kurzarbeit magyarosított változata amúgy sem volt túl bőkezű: maximum havi 112 ezer forint járt 3 hónapra. Hosszabbítás viszont nem lesz – erősítette meg hétfőn György László, az innovációs tárca államtitkára is a korábbi kormányközléseket. Mint mondta: „a gazdaság védelme és újraindítása során a munkahelyek megerősítésére és új munkahelyek teremtésére helyezik a hangsúlyt”. Hogy ez pontosan mit jelent, az az MTI tudósításából nem derült ki, lapunkat pedig szokás szerint nem hívták meg a sajtótájékoztatónak nevezett eseményre. Az úgynevezett munkahelyteremtő bértámogatás feltételeit viszont már a nyáron jócskán megszigorították. A program május közepi indulásakor még bármelyik regisztrált álláskereső alkalmazása esetén igényelhették a cégek félévre a havi bruttó 200 ezer forintos támogatást. Július közepe óta viszont csak a 25 év alatti, illetve a már legalább fél éve álláskeresőként nyilvántartott munkanélküliek után jár ilyen juttatás. Mindez azt jelenti, hogy ha egy cég vagy egy dolgozó ősszel kerül nehéz helyzetbe, már semmilyen, a koronavírusjárvány miatt tavasszal bevezetett plusztámogatásra nem számíthat. György László szerint „forrás van, de igény már nincs a bértámogatásra”, hiszen az utóbbi hétben alig 60 dolgozó után kértek ilyet a vállalkozások. Augusztus végén ugyanakkor még nem igazán tudhatják a cégek, szeptemberben vagy októberben hol üti majd fel a fejét a vírus, azaz mely munkahelyek esetében lenne szükségük a bértámogatásra. Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint ezért a bértámogatási programokat – Németországhoz hasonlóan - egészen addig meg kellene hosszabbítani, amíg nincs a vírus ellen vakcina. Azt is szeretnék elérni végre, hogy egy esetleges újabb iskolabezárás miatt gyermekükkel otthon maradni kényszerülő szülők kiírathassák magukat táppénzre, mert akkor legalább a bér 60 százalékát megkapnák. Európa nagy részében ez így történt már tavasszal is: Németországban például a bér 100 százalékát, de még Romániában is a 70 százalékát biztosították a gyerekekkel otthon maradó szülőknek. Magyarországon viszont csak akkor jár a táppénz, ha a gyerek beteg. Kordás László emlékeztetett: tavasszal is tettek már egy ilyen irányú javaslatot. Akkor az volt a kormányzati válasz: erre nincs szükség, mert az iskolák biztosítanak felügyeletet azoknak a gyerekeknek, ahol a család azt nem tudja megoldani. Egy góc miatti iskolabezárás esetén azonban az intézményi felügyelet nem lenne járható út, hiszen a cél éppen a vírus elszigetelése lenne – hangsúlyozza a szakszervezeti vezető. A bértámogatás meghosszabbításával és a táppénz-jogosultság kiterjesztésével nem maradnának jövedelem nélkül a dolgozók az újabb lezárások idején, és meg tudnák őrizni munkaviszonyukat is. Most ez lenne a legfontosabb: nem csak a dolgozók, hanem az egész gazdaság szempontjából is – véli Kordás László. Szerinte az eddigi spórolós logika vezetett a második negyedéves rendkívül rossz GDP-adathoz. (A magyar GDP a legrosszabb elemzői várakozásokat is felülmúló mértékben, 13,6 százalékkal csökkent a második negyedévben, ezzel Magyarország nemzetközi összehasonlításban is a legrosszabbul teljesítők közé került.) Ha ugyanis csökken az emberek jövedelme, akkor nem vásárolnak, nem fogyasztanak, így visszaesik a gazdaság teljesítménye is. Azokban az országokban nem születtek ilyen rossz adatok, ahol nem a dolgozók kontójára, azaz nem szabadságolással és fizetéscsökkentéssel oldották meg a járvány miatt kialakult helyzeteket.  

Az álláskeresők fele nem kap semmilyen támogatást

A Kurzarbeit magyarosított változatát egyébként eddig csupán ötödannyian vették igénybe, mint ahogyan azt a kormány eredetileg tervezte. A hétfői adatok szerint eddig 204 514 munkavállaló kapott munkahelyvédelmi bértámogatást (további 22 ezer pedig a kissé bőkezűbb kutatásfejlesztési bértámogatást), miközben egy tavaszi háttéranyag még egymillió munkahely megmentésével számolt ennek kapcsán. A program azonban már az indulásakor komoly csalódást okozott, hiszen nem a teljes bér, hanem csak a részmunkaidő miatt kiesett időre járó bér 70 százalékát lehetett igényelni. A feltételek is túl bürokratikusak, sőt, kezdetben a távmunkában dolgozókat ki is zárták az igénylők köréből. A kormány később módosított a feltételeken, de addigra már másfél hónap eltelt a veszélyhelyzet kihirdetése óta. Sorra álltak le az üzemek és zártak be a boltok, éttermek, a kormányzati késlekedés miatt pedig tízezrek veszítették el a munkájukat.    A szintén hétfő délután közzétett legfrissebb adatok szerint júliusban csaknem 366 ezer  regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál: 48 százalékkal, azaz 118 ezer fővel többet, mint tavaly ilyenkor. Ez az előző havinál ugyanakkor már mintegy 10 ezer fővel kevesebb munkanélkülit jelent - fél év óta most először csökkent számuk - , viszont 15 ezerrel több olyan álláskeresőt, aki semmilyen ellátásban nem részesül. Álláskeresési ellátást ugyanis a regisztráltak kevesebb, mint harmada, alig több mint 100 ezer munkanélküli kapott júliusban.  Ők a korábbi bruttó bérük 60 százalékát, de legföljebb 161 ezer forintot kaptak.   Ennek oka, hogy a kormány 10 évvel ezelőtt Európában példátlan módon három hónapra rövidítette le az álláskeresési támogatás folyósítási idejét, és ezt a koronavírusválságra tekintettel sem hosszabbította meg, hiába kérték a szakszervezetek.  Három hónap munkanélküliség után pedig már csak a 22 800 forintos szociális támogatás jár: ezt júliusban 74 504-en kapták. Majdnem 191 ezer ember, vagyis a regisztrált munkanélküliek fele viszont úgy keresett állást júliusban, hogy közben semmilyen ellátást nem kapott. Ez 2019 júliusához képest 72 százalékos növekedés: az idén júliusban csaknem 80 ezerrel többen maradtak ellátás nélkül munkanélküliként, mint tavaly júliusban.  A G7 elemzése szerint a kormány ráadásul kevesebbet költ munkanélküli ellátásra, mint amennyit ezek fedezetére a dolgozóktól beszed. A bruttó bér 1,5 százalékát kell befizetni munkaerőpiaci járulékként (2020. július 1-től ez beolvadt az új egységes társadalombiztosítási járulékba). Tavaly ebből a portál számítása szerint 320 milliárd forint bevétel keletkezett, munkanélküli ellátásra azonban mindössze 75 milliárd forintot költöttek. Az idei első félévben pedig a befizetett 110 milliárdból csupán 68 milliárdot fordíthattak az álláskeresőkre.  

Az iparnak így is kellett a Kurzarbeit

Leginkább a feldolgozó ipar vette igénybe a Kurzarbeitot: erről a területről mintegy 100 ezer dolgozó után kértek a cégek bértámogatást. A kereskedelmi, gépjárműjavító cégek 33 ezer, a turizmus, vendéglátásból pedig 19 ezer dolgozó után adtak be kérelmet. Vagyis erről a három területről érkezett a támogatási kérelmek háromnegyede. Ezek olyan munkahelyek, ahol a távmunka nem jelent megoldást. Márpedig az innovációs tárca eddigi közleményeiből egyelőre csak az látszik, hogy a távmunka feltételein igyekeznek majd változtatni őszre: a munkáltató – kedvezményes adózás mellett - hozzájárulhatna például az otthoni munkavégzés rezsiköltségeihez és az eszközbeszerzéshez is.  

Szalmonella gyanúja miatt müzliszeletet hívott vissza a Nébih

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.24. 21:41

Fotó: Nébih
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján Magyarországon a budapesti Culinaris Kft.-hez szállítottak a termékből.
Szalmonella-szennyezettség gyanúja miatt visszahívták az Egyesült Királyságban gyártott EAT NATURAL müzliszeletet az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere (RASFF) jelzése alapján – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hétfőn a honlapján. A tájékoztatás szerint az EAT NATURAL márkájú müzliszeletekből, amelyek esetlegesen szalmonellával szennyezett brazil dió felhasználásával készültek, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján Magyarországon a budapesti Culinaris Kft.-hez szállítottak. A honlapon ismertetik a visszahívásban érintett termék adatait. A Nébih arra kéri a vásárlókat, hogy 
a visszahívott termékeket ne fogyasszák el, a Culinaris Kft. üzleteiben a termék vételárát blokk nélkül is visszafizetik.

A Salmonella baktérium súlyos, lázzal, hasmenéssel, hányással járó gyomor- és bélrendszeri megbetegedést okozhat. 

A vagyonminiszter döntött úgy, hogy a Mátrai-erőmű ügyében lényegében semmi nem drága

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.08.24. 19:13

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Mager Andrea vagyonminiszter az állami MVM igazgatóság javaslatát elfogadva döntött arról, hogy a Mátrai Erőműért fizessenek közpénz-tízmilliárdokat Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek, és még ennél is többet az áramtermelő életben tartására.
A Mátrai Erőmű megvásárlása során az egyedüli részvényeshez felterjesztett döntési javaslatokat az MVM alapszabályában meghatározottak szerint hagyták jóvá - közölte Tóth Bertalan írásbeli kérdésére Fónagy János miniszterhelyettes, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. Az MVM igazgatósága tavaly december 18-án részint 17,44 milliárd forint vételár, plusz 4,9 milliárd forint "hitelkiváltás" kifizetését javasolta a kormányfői strómanként számon tatott Mészáros Lőrinc érdekeltségei számára - emlékeztetett kérdésében az MSZP elnöke. Az általa adatigénylés során megkapott igazgatósági előterjesztés tanúsága szerint emellett 26,4 milliárd forint hitel, illetve ugyanennyi tőke kifizetését is indítványozták a megvásárolt erőműcsoport különböző társaságai számára. (Fónagy János egy korábbi levele tanúsága szerint ezek egymást kiváltó tételek, vagyis az MVM az általa nyújtott hitelekről azokat tőkévé alakítva le is mond.) A válaszból következően minderről az alapszabály alapján az MVM egyszemélyi részvényese, vagyis - a vezetéknevéből újabban a Bártfait elhagyó - Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter döntött. Fónagy János további részletek helyett néhány propagandafordulatot idézett. Szakmai értékelések rendkívül sokallják a bezárásra ítélt szénerőműért Orbán Viktor felcsúti barátja köreinek közpénzből kifizetett vételárat, amit - az ország második legfontosabb erőműve működőképessége fenntartása érdekében - további közel harmincmilliárddal még meg is kellett fejelni. Az ezt megelőző döntéshozatalt pedig azért tartják ilyen bonyolultnak, hogy - a Sukoró-ügyből, vagy épp Kocsis István exvezérigazgató elítéléséből "okulva" - egy esetleges későbbi büntetőeljárás során minél nehezebben vagy egyáltalán ne lehessen jogerősen megállapítani a törvényszegést.