Előfizetés

Kockázatos műtrágya: betilthatnák az ammónium-nitrátot

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.08.26. 07:00

Fotó: Shutterstock
Bár – számos nyugati példa nyomán – Magyarországon is tilthatnák az apokaliptikus libanoni robbanást előidéző műtrágya-fajta forgalmazását, az Orbán-kabinet egyelőre ellenáll.
A libanoni ammónium-nitrát-robbanás nyomán hazai szakemberekben felmerült, hogy – több nemzetközi példához hasonlóan – Magyarország is be kellene tiltani az anyag bolti forgalmazását – értesült a Népszava. Bár az Európai Unióban létezik központi, a hangsúlyt a tilalomra helyező szabályozás e robbanásveszélyes anyag kezelésére, a termék kereskedelmi keretei államonként jelentős eltéréseket mutatnak. Míg például Németországban az eladás lényegében tilos, a végfelhasználói értékesítés Franciaországban, az – immár EU-n kívüli – Egyesült Királyságban, vagy éppenséggel Magyarországon is engedélyezett. Hasonlóan megengedő a hatóság a volt szocialista országokban, de az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában is. Ennek megfelelően, miközben a 2007-es EU-irányelv szerint 20 százaléknál nagyobb nitrogéntartalmú anyagot nem lehetne eladni, lényegében minden hazai gazdaboltban változatlanul kapható 34 százalékos nitrogéntartalmú ammónium-nitrát. A lehetőséget szakértők szerint az unióban az erős – főképp francia – mezőgazdasági lobbi tartja életben. A gazdák épp magas nitrogén-tartalma, így alacsonyabb fajlagos és szállítási költségei, illetve gyors felszívódása miatt kedvelik az ammónium-nitrátot. Mindazonáltal a műtrágyát számos szakmai bírálat éri. Amellett, hogy robbanásveszélyes, savanyítja a termőföldet és hiányoznak a termékből a növények számára szintén fontos adalékok, mint például a foszfor, a kálium, a kalcium, a magnézium, a vas, a bór vagy a – például a repcéhez szükséges – kén. Alkalmazása összességében jellemzően kedvezőtlenebb termésátlagot hoz. Valószínűleg mindezek okán a Magyarországon forgalmazott műtrágyáknak immár csupán kisebb hányadát teszi ki a tiszta ammónium-nitrát. A KSH kimutatása szerint tavaly Magyarországon 416 ezer tonna nitrogén-hatóanyag került a földekre. Messze a legnépszerűbb a szintén ammónium-nitrátból előállított, ám kalcium- és magnézium-karbonáttal kevert, kisebb nitrogéntartalmú pétisó, amely ily formán nem is robbanásveszélyes. Ezen kívül számos egyéb összetételű és veszélytelen műtrágya-típust is gyártanak-forgalmaznak. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet utolsó részletes elemzése szerint, míg 2016-ban 715 ezer tonna úgynevezett mészammon-salétromos műtrágyát adtak el (ezek közé tartozik a pétisó is), ammónium-nitrátból 104 ezer tonna fogyott. Bár tehát a tiszta ammónium-nitrát számos helyettesítő termékkel kiváltható lenne, vélt előnyei miatt valamennyi piaci érdeklődés változatlanul mutatkozik iránta. Így szakértők szerint az egyetlen megoldás a végfogyasztói forgalmazás tilalma lenne. Az ammónium-nitrát tárolásának hazai szabályozása természetesen szigorú. A több tucat kereskedő nem tárolhat egy helyen 314 tonnánál többet, de a jellemző mennyiség ennek töredéke. A gyártónál természetesen tetemesebb mennyiségek halmozódhatnak fel, így rájuk szigorúbb tárolási feltételek is vonatkoznak. Magyarország messze legnagyobb műtrágya-gyára a pétisó nevét is adó pétfürdői Nitrogénművek. A hatósági nyilvántartás szerint üzemük 2016 óta napi 1400 tonna ammónia előállítására képes. Ez nem kis mennyiség, hisz Bejrútban 2700 tonna ammónium-nitrát robbant be. Igaz, ezt több szerencsétlen körülmény együttállása idézte elő. Nagy mennyiségű ammónium-nitrátot részint tilos tartósan zárt raktárban tárolni. De még ez sem vezet önrobbanáshoz, csak ha valamilyen gyújtóláng elindítja a láncreakciót. Az anyag tűzveszélyességére ugyanakkor jellemző, hogy űrhajók hajtóanyagaként is szolgál. Bár a gyárnál nem találtunk nyilatkozót és a tulajdonost, Bige Lászlót sem értük el, a szabályok betartására mostanság különösen is ügyelhetnek a cégnél. Az Orbán-kurzus által kevéssé kedvelt nagyvállalkozó szolnoki vegyiüzemeiben ugyanis tavaly a hatóságok – így például a rendőrség és a katasztrófavédelem – több látványos razziát tartott, aminek nyomán meg is tiltották Bige – többek között műtrágyát is gyártó – szolnoki egysége működését. Ezt a hatósági lépést néhány hónapra rá a bíróság is eltúlzottnak és szakszerűtlennek ítélte, aminek nyomán újraindulhattak az egységek. Habár tehát a Bige László vegyigyárai mögötti hatósági ellenőrzések mögött hatalmi önkény körvonalazódik, a katasztrófavédelmi szabályok betartására, ha lehet, bizonyára még inkább ügyelnek.

Sűrűn ellenőriznek

Magyarországon a katasztrófavédelmi törvény szabályozása alá tartoznak azok a veszélyes üzemek, amelyek telephelyein meghatározott mennyiséget meghaladó mértékben vannak jelen az EU-s és a hazai jogszabályok szerint besorolt veszélyes anyagok, köztük az ammónium-nitrát és változatai - közölte megkeresésünkre a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF). Mivel a vegyület robbanóképes, valamint égésekor veszélyes gázok keletkezhetnek, a szabályzók szigorú iparbiztonsági hatósági felügyeletet írnak elő - szögezik le. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése érdekében a katasztrófavédelem engedélyezi a veszélyes üzemek létesítését és a tevékenység megkezdését. Ilyenkor jóvá kell hagyniuk többek között a biztonsági nyilvántartást és a védelmi terveket is. A katasztrófavédelem a veszélyes üzemeket évente rendszeresen, de szükség esetén soron kívül is ellenőrzi. A különböző műtrágyák, laboratóriumi oxidálószerek, ipari robbantószerek, vagy pirotechnikai eszközök alapanyagául szolgáló ammónium-nitráttal és készítményeivel hazánkban több mint ötven üzem foglalkozik. Az ammónium-nitrát és az abból készült termékek folyékony-, gél- és granulátum-állapotban, illetve különböző összetételben fordulnak elő. Ezek biztonságos tárolására és szállítására különleges, Magyarországon is érvényes nemzetközi előírások vonatkoznak. A halmazállapottól és töménységtől függően fontos szempont például, hogy zárt tartályban, száraz helyen, gyúlékony anyagoktól és gyújtóforrástól, valamint hőtől távol kell tartani, éghető anyagokkal nem tárolható együtt. Más esetben előírás, hogy vízzel nem érintkezhet, ömlesztett tárolása tilos, illetve el kell különíteni az erősen lúgos anyagoktól, üzemanyagoktól és más vegyszerektől. Mindemellett fontos a további, például tűzvédelmi szabályok betartása, a tárolási határidő figyelembevétele, de a kiürített csomagolóeszközöket sem szabad szabályos mentesítés nélkül újrahasználni - vázolja az OKF. A forgalmazás esetleges tilalmával kapcsolatos felvetésünkre a hatóság válaszában nem tért ki.

20 százalék lehetne legfeljebb a műtrágyák nitrogéntartalma az EU-szabályok szerint

Képalá Készletek A kereskedők nem tárolhatnak egy helyen 314 tonnánál többet ammónium-nitrátból, de a jellemző mennyiség ennek töredéke

Nem változott az alapkamat

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.25. 14:31

Fotó: Népszava
A kamatfolyosó is változatlan maradt. Egyhavi mélypontra gyengült a forint a kamatdöntő ülés előtt.
Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,6 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden; a kamatfolyosó is változatlan maradt – közölte az MNB. A testület legutóbbi, júliusi kamatdöntő ülésén 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ahogy az azt megelőző alkalommal is, akkor 0,75 százalékra. A jegybanki alapkamat ezt megelőzően 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon. Elemzők a júniusi kamatcsökkentés váratlannak nevezték, a júliusi enyhítésre azonban számítottak, mivel Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatcsökkentés után néhány nappal azt mondta, hogy a júliusi kamatdöntő ülésen ő maga fog újabb 15 bázispontos kamatcsökkentést javasolni, de hozzátette „nem opció és nem lehetőség ezen szint alá menni”.

A kamatdöntés kihirdetésekor, két órakor az euró 353,65 forinton forgott, 25 perccel később pedig 353,14 forinton állt a jegyzés. A dollár árfolyama 299,25 forintról 299,09 forintra, a svájci franké pedig 328,94 forintról 328,43 forintra csúszott le. A forint kedden egyhavi mélypontra gyengült az euróhoz képest, eddigi napi mélypontján 353,91 forintot kellett adni a közös európai fizetőeszközért, ami július 20. óta nem fordult elő. Augusztus eleje óta 2,5 százalékot veszített értékéből a forint az euróhoz képest, míg a régiós devizák közül a lengyel zloty és a cseh korona egyaránt 0,6 százalékkal gyengült a közös európai pénzzel szemben. A forint árfolyamát a múlt hét eleje óta nyomás alatt tartják a csalódást keltő második negyedéves GDP-adatok, a magas infláció és a laza monetáris politika egyvelege.

Hatalmasat zuhant a német gazdaság, amihez ezer szállal kötődik a magyar

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.25. 09:42

Fotó: Sebastian Kahnert / AFP
Az utóbbi 50 éveben nem élt át ilyesmit az EU legnagyobb gazdasága.
Rekordmértékben, ugyanakkor a becsültnél valamivel szerényebben csökkent Németország hazai összterméke (GDP) a második negyedévben, miután a koronavírus-járvány szinte teljes egészében megbénította a gazdaságot. A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden azt közölte, hogy az első negyedévvel összevetve ár-, szezonális és naptári hatással kiigazítva 9,7 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. A július végén ismertetett első becslésben nagyobb, 10,1 százalékos csökkenés szerepelt. (Az idei első negyedévben a visszaesés jóval kisebb, 2 százalék volt.)       Amióta Németországban 1970-ben elkezdték számítani és feljegyezni a negyedéves GDP-adatokat, még soha nem mértek az idei második negyedévihez hasonló nagy arányú csökkenést. Éves összevetésben 11,3 százalékkal zuhant a német GDP a második negyedévben, szintén némileg kisebb mértékben a július végi becslésben szerepelt 11,7 százaléknál. (Az első negyedévben éves szinten a visszaesés 1,8 százalék volt.) Az Európai Unió legnagyobb gazdaságának teljesítménye az utóbbi évtizedekben csak egyszer, a pénzügyi és gazdasági világválság legsúlyosabb szakaszában csökkent nagy mértékben. A legrosszabb negyedéves összevetésű adatot 2009 január-márciusában jegyezték fel 4,7 százalékos csökkenéssel, éves összevetésben pedig 2009 második negyedében 7,9 százalékos zuhanást. Idén április-júniusban a járvány feltartóztatását célzó szigorú intézkedések, a határok lezárása és számtalan gyár termelésének leállítása a katasztrófát súroló csapást mért a legtöbb fontos iparágra. Zuhant az áruk és a szolgáltatások exportja, illetve importja, a háztartások fogyasztása, valamint a gépekbe és berendezésekbe való vállalati beruházások értéke, a szövetségi kormányzat viszont növelte kiadásait. A német kormány azt reméli, hogy rövidesen megáll a gazdasági visszaesés Németországban, és legkésőbb októbertől ismét elindul a növekedés. A kormány több stabilizációs és növekedésösztönző programot indított a járvány hatásainak ellensúlyozására, és finanszírozásukra már kétszer átdolgozta az idei büdzsét. Az új pótköltségvetés az eddigi, a 2010-ben felállított 44 milliárd eurós rekordot jóval meghaladó, 217,8 milliárd eurós hiánnyal számol. A kormány előrejelzése szerint a GDP rekordmértékben, 6,3 százalékkal csökken idén. Jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet, és az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2022 elejére elérheti a koronavírus-járvány előtti szintet.