Nincs menekvés – A tervezett tízszeresére nőhet a hiány

A kormány idén immár harmadszorra módosította az államháztartás várható hiányát, most 3600 milliárd a cél. Az adósság finanszírozásában lakosságra is számítanak.

Kiütötte a magyar gazdaságot a koronavírus járvány, illetve az arra adott kormányzati válasz: az év második negyedében a magyar GDP 13,6 százalékkal csökkent éves szinten, ami a harmadik legrosszabb adat az Európai Unióban, a régióban pedig az utolsó, s még a járvánnyal igazán sújtott olasz gazdaság is kisebb visszaesést produkált. A második negyedéves kijózanító adat hatásra a kormány áttekintette a költségvetési folyamatokat és a GDP 7-9 százalékára emelte a hiánycélját, ezzel mintegy szembenézve a valósággal. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. szerdai közleményéből az is kiderül, hogy ez most épp 3600 milliárd forintos hiánycélt jelent.

A 2020-as büdzsét a parlament eredetileg a GDP egy százalékára azaz 367 milliárd forintra rúgó hiánnyal fogadta el – a költségvetési törvényben jelenleg is ez a szám szerepel. A PM az idén már harmadszor emelte a hiánycélját – ez pedig közel nyolcszorosa az eredeti számnak. Az államháztartás hiánya július végén már meghaladta a 2600 milliárdot, ez azt jelenti, hogy az év végééig még ezer milliárd mínuszt vár a kormány. A most megcélzott GDP arányos és nominális hiány történelmi csúcs, ilyen számok emberemlékezet – praktikusan a világháború – óta nem voltak Magyarországon. Az idei év azonban az egész világban normalitásról felfelé messze eltérő hiányokról szól, így ezzel nem lógunk ki a sorból. Réges-rég indokolt lenne az idei és a jövő évi költségvetés módosítása, ám erre nem kerül sor. Banai Péter Benő, az PM államháztartásért felelős államtitkára az állami rádióban azt mondta, hogy egyelőre bizonytalan, hogy hozzá kell-e nyúlni a 2021-es költségvetéshez, ez függ a megbetegedések számától, a járványügyi helyzettől, az exportpiacok teljesítményétől, ezért folyamatosan elemzik a körülményeket.

A kormány a költségvetés módosítása helyett – amely lehetőséget teremte a valós gazdasági helyzettel való szembenézésre –, továbbra is ÁKK sajtóközleményeiben publikálja költségvetési terveit. A mostani frissítésből az derül ki, hogy a legutóbbi célhoz képest 1710 milliárd forinttal magasabb hiányt a kormány a lakossági megtakarításokból igyekszik fedezni. Márciusban a nagy leállások idején a lakosság is elkezdte kivonni pénzét az államkötvényekből, illetve a lejáró megtakarításait nem újította meg, így az elszálló hiányt az ÁKK újra kénytelen volt devizakötvény-kibocsátásokkal fedezni. Az elmúlt években a kormány ugyanis arra törekedett, hogy a csökkenő államadósságot a belföldi, és ezen belüli is a lakossági megtakarításokból fedezze, ezzel csökkentve az a magyar államháztartás külső sérülékenységét. Ennek vetett átmenetileg véget a válság, és a kormány két etapban összesen 3,5 milliárd euró (mintegy 1225 milliárd forint) értékben bocsátott ki devizakötvényeket. Az év hátralevő részében még 500 millió eurós – 175 milliárd forintos – devizakötvény-kibocsátás jöhet, ám a hiányzó 1710 milliárd nagyobb részét a lakossági megtakarításokból akarja kormány fedezni. Az ÁKK jelentése szerint ugyanis nyáron már élénkült a lakosság államkötvény-vásárlási kedve. Ebből a forrásból plusz 882 milliárdot remél az ÁKK, míg az intézményi befektetőknek a korábbi tervekhez képest plusz 948 milliárd forintnyi állampapírt tervez értékesíteni. Ez utóbbi alatt a bankok, biztosítók értendők, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely már a tavasz folyamán bejelentette, hogy kész államkötvényeket vásárolni, hogy az államnak még véletlenül se legyenek finanszírozási gondjai. Az MNB az elmúlt hónapban 45 milliárd forint értékben vásárolt az államkötvényekből, úgy, hogy nem is volt célja a vásárlás, hanem a programra védőhálóként tekintett. Az e hét keddi Monetáris Tanácsülésről kiadott közleleményben már nem is szerepelt ez a kitétel, ami arra utalhat, hogy az MNB kész masszívan finanszírozni az államadósságot – ami önmagában akár több száz milliárdos kötvényvásárlást is jelenthet.

A kormány mostani beismeréséből az is következik, hogy a korábbiaknál is magasabban tetőzhet az állandósságmutató: az MNB adatai szerint az első félévben a bruttó adósság a GDP 71,9 százalékára ugrott, a 2019 végi 66,4 százalékkal szemben. A kormánynak ahogy nincs épkézláb, komolyan vehető költségvetése, úgy makróprognózisa sincsen, de a most kiadott ÁKK adatokból az látható, hogy idén az év végéig akár a GDP 75-77 százalékára is felmehet az adósságmutató, ami a 2016-os adósságszintnek felelne meg.